A bejelentés röviddel az után érkezett, hogy Sorin Rîndașu, az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) vezérigazgató-helyettese a Digi24-nek elmondta: Cernavodánál a Duna már a kritikus, mínusz 230 centiméteres vízszinten áll, és a rendelkezésre álló adatok alapján a 2-es reaktor leállítása már nem kerülhető el.
Az Energiaügyi Minisztérium kedden közölte, hogy a Nuclearelectrica megkezdte a cernavodăi atomerőmű 2-es blokkjának ellenőrzött leállítását megelőző műszaki eljárásokat.
A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án reggel már ellenőrzött módon leállították és leválasztották az országos energiarendszerről.
„Cernavodánál sajnos a Duna elérte a mínusz 230 centiméteres szintet. Ez azt jelenti, hogy az atomerőmű a következő két napban megkezdi a leállítási eljárást. A térségben is jelentősen csökkent a vízszint, az elmúlt órákban újabb hat centiméterrel esett, vagyis gyakorlatilag nincs utánpótlás a folyó felső szakaszairól” – mondta el a Digi24-nek Sorin Rîndașu, az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a helyzet a következő napokban tovább romolhat. A Duna vízhozama a Bala-ág térségében mintegy 1600 köbméter/másodpercre csökkenhet, ami tovább mérsékelheti a Cernavodához eljutó vízmennyiséget.
Bár a Dunán két helyütt is mederkotrási munkálatok kezdődtek, Sorin Rîndaşu szerint ezek már nem tudják a helyzetet olyan mértékben megváltoztatni, hogy az atomerőmű 2-es reaktorának leállítását el lehessen kerülni. A vízügyi szakember rámutatott: az előrejelzések alapján a következő öt napban a Duna vízgyűjtő területén, Ausztriát is beleértve, nem várható számottevő csapadék sem.
A Transelectrica adatai szerint kedden 11 órakor a cernavodai atomerőmű 2-es reaktora az ország villamosenergia-termelésének 10,65 százalékát biztosította.
A kieső energiatermelés pótlására az Energiaügyi Minisztérium több intézkedést készített elő, amelyeket fokozatosan léptetnének életbe. Ezek között szerepel a villamosenergia-import a regionális és európai energiarendszerekből, az Oltenia Energetikai Komplexum Rovinari 4-es blokkjának üzembe helyezése, valamint a Hidroelectrica többlettermelési kapacitásának kihasználása a rendelkezésre álló vízkészlet függvényében.
Végső intézkedésként – amennyiben a többi lehetőség nem bizonyul elegendőnek – 19 és 23 óra között szakaszosan korlátozhatják egyes nagy ipari fogyasztók villamosenergia-felhasználását. A lakossági fogyasztókat ez a mechanizmus nem érinti. A minisztérium ismét arra kérte a lakosságot, a közintézményeket és a gazdasági szereplőket, önkéntesen csökkentsék villamosenergia-fogyasztásukat, különösen 19 és 23 óra között.
Chisăliță: A lakossági fogyasztókat nem kellene érintenie a reaktor esetleges leállításának
A csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának esetleges leállása várhatóan nem érintené közvetlenül a lakossági fogyasztókat – nyilatkozta Dumitru Chisăliță energiaügyi szakértő az Agerpresnek. Szerinte Románia az atomerőmű nélkül is elegendő villamos energiát termel a háztartások ellátásához, így normál körülmények között nem lenne szükség korlátozásokra. A reaktor kiesése ugyanakkor a hazai fogyasztás mintegy tizedét fedező, olcsó áramforrás elvesztését jelentené, ami áremelkedést okozhat. A drágulás mértéke attól függ, hogy tervezett vagy váratlan leállásról van-e szó. Utóbbi esetben Romániának drágább forrásokból kellene pótolnia a hiányzó energiát, és akár a nagy ipari fogyasztók korlátozására is szükség lehet. Chisăliță szerint az import önmagában nem jelent megoldást, ezért az árak elszállását csak az import növelése, az ipari fogyasztás csökkentése, valamint a tartalékok mozgósítása együtt akadályozhatja meg. Hozzátette: a leállás gazdasági költségei akkor is jelentősek lennének, ha az áramárakat sikerülne kordában tartani. A szakértő becslése szerint 2026 szeptembere és 2027 szeptembere között a lakossági áram ára 1,40–1,62 lej/kWh között alakulhat, míg egy újabb piaci sokk esetén akár az 1,65–1,75 lej/kWh-s szintet is meghaladhatja.
