Kérdésünkre, hogyan jellemezné 25 évnyi polgármesterségének az időszakát, amikor a község jelentős fejlődésen ment keresztül, Póka András György a közösség hozzáállását, valamint az önkormányzat részéről gyakorolt szigorú fegyelmet és a rendre való törekvést emelte ki. „A megvalósításainkhoz mindig mindenki próbálja odatenni a saját adottságát, legyen az virággondozás, dekorálás, bármi. Az is igaz, hogy Kalotaszentkirályon a demokrácia csak a »piros vonalig«terjed. Aki azt átlépte, tudja, hogy annak következményei lesznek. Nem sok határozatot hozunk, de amit elfogadtunk, azt betartjuk és betartatjuk. Az elmúlt 25 év alatt mindenki megtanulta, hogy a fegyelem és a rend elengedhetetlen, de azt is, hogy a következetes, átlátható jó csapatmunkának megvan az eredménye, a kommunikáció és a határozott munka meghozza a gyümölcsét. Tiszta játékszabályokkal működünk, úgy érzem,  a község lakói is büszkék arra, hogy Kalotaszentkirály mindenféle adottsággal rendelkezik, azaz minden életkörülmény és minden infrastruktúra biztosított számukra” – foglalta össze a polgármester.

Hogy az említett infrastruktúra pontosan mit foglal magában, azt Póka András György részletesen ismertette: a községben kiépítették a víz- és szennyvízhálózatot, teljes körű útfelújítás történt, amelynek keretében az összes utcát leaszfaltozták, illetve járdákat létesítettek, a község teljes területén energiatakarékos világítótestekkel korszerűsítették a közvilágítást, leaszfaltoztak 6 kilométer erdei utat, emellett 30 kilométer kövezett mezei út is szolgálja a helyiek közlekedését. „A Napoca Porolissum kistérség tagjaként kapott 200 ezer euró pályázati pénzt megpótoltuk, ebből napelemeket telepítettünk a bentlakás épületére, amivel megoldottuk a melegvíz-ellátást, létrehoztuk az iskolában a sportbázist, videókamera-rendszerrel szereltük fel az egész községet, illetve megépítettük a bicikliutat” – sorolja Póka. Mindemellett a községközpontban, Kalotaszentkirály-Zentelkén korszerű fedett uszodát és fedett korcsolyapályát létesítettek. A két legújabb projekt, amit sikerült tető alá hozni, a kultúrotthon felépítése, valamint a gázhálózat kiépítése volt. „A kultúrközpont az országos befektetési társaság (CNI) támogatásával készült el, a beruházás négymillió euróba került. Mivel kimondottan kalotaszegi stílusú épületet szerettünk volna, a tervezést saját költségen oldottuk meg. Tavaly fejeztük be a hozzávetőleg 31 kilométeres, mintegy nyolcmillió euróba kerülő gázhálózat kiépítését, amelyre több mint 1100 ingatlan rákapcsolódik” – részletezte a polgármester, hozzátéve, hogy a szükséges engedélyek beszerzése után a hálózatot üzembe is helyezhetik, és következhet a kultúrközpont átvétele. „Reményeink szerint ez a probléma két-három hónap alatt megoldódik, s akkor egyszerre avatjuk a gázhálózatot és a kultúrotthont is” – fogalmazott.

Kevés erdélyi község, akár város büszkélkedhet olyan sportinfrastruktúrával, mint Kalotaszentkirály – gondolunk itt a modern sportbázisra, a fedett uszodára és a korcsolyapályára –, kíváncsiak voltunk tehát, hogyan fogalmazódott meg a helyi önkormányzatban a nagyszabású beruházások ötlete, illetve miként sikerült azokat kivitelezni. „Az uszoda ötlete már korábban felmerült. A nagy infrastruktúra (víz-, szennyvízhálózat, utak stb.) kiépítése után – amelyet 80 százalékban uniós pénzekből sikerült kivitelezni – arra gondoltunk, hogy ideje a sportinfrastruktúrát is fejleszteni. Volt egy kis spórolt pénzünk, és elhatároztuk, hogy megépítjük az uszodát. Egy hónapon belül megvolt az előtanulmány, megvettük a központifűtés-, valamint a páraelszívó rendszert. A következő évben elkészült az uszoda. A korcsolyapálya eredetileg Jósikafalva kezdeményezése volt, a település az említett 200 ezer eurós támogatásból tervezte megvalósítani a projektet, azonban kifutott az időből. Hogy a kistérség ne veszítse el a már jóváhagyott beruházást, felmerült, hogy a támogatást olyan községnek kellene átcsoportosítani, ahol a turizmus is jelentős szerepet játszik. Kalotaszentkirály jelentkezett, hogy megvalósítja. A teljes beruházás 450 ezer euróba került volna, amiről úgy gondoltuk, hogy meg tudjuk oldani. Jött azonban a háború okozta drágulás, és a projekt értéke 750 ezer euróra kúszott fel. Kitartó lobbizással és sok munkával végül ezt is sikerült előteremteni” – ecsetelte Póka András György.

Az elöljáró hangsúlyozta, az említett sportlétesítményeket nem véletlenül a helyi iskola köré tömörítették, egyúttal a működtetésüket is a tanintézmény hatáskörébe adva, hiszen ennek az infrastruktúrának a diákok az elsődleges kedvezményezettjei: mind az uszodát, mind a korcsolyapályát reggel 8-tól délután 2-ig a helyi iskola használja, a két testnevelő tanár irányításával. Délután 2-től este 6-ig az egész régió diákjai szervezett formában jönnek, és edző jelenlétében használják az uszodát. Délután 6 óra után, illetve hétvégén a létesítményeket bárki használhatja, és használják is az egész kistérségből. „Ez is volt a cél” – tette hozzá a polgármester.

Megtudtuk: az Ady Endre Szakiskolában – amelynek Okos-Rigó Dénes az igazgatója – jelenleg 211 diák tanul, a tanintézménynek étkezdéje, konyhája és 48 férőhelyes kollégiuma van, amelyben 33 kalotaszegi tanuló lakik. Őket hét elején szállítják a kollégiumba, és hétvégére viszik haza. Az utóbbi időben egyre több magyar anyanyelvű diák érkezik Bánffyhunyadról is, napi ingáztatásukat az iskola szervezi meg, ehhez négy iskolabusz áll rendelkezésre, és a megyei tanács részéről ígért elektromos busz is hamarosan megérkezik. A jól felszerelt, játszótérrel ellátott, két magyar és egy román csoporttal rendelkező óvodába 45 gyermek jár, köztük többen Bánffyhunyadról, mivel a szülők szeretnék, hogy a gyermekek kicsi kortól megtanulják a magyar nyelvet.

                                                              A sajátos kalotaszegi stílusban épített új kultúrotthon

A turizmus egyre fontosabb szerepet játszik a község életében, hiszen tavaly a helyi érdekeltségű turisztikai település minősítést is megkapta. Milyen lehetőségeket kínál ez a település számára? Meg lehet-e őrizni a falu autentikus jellegét, hagyományait, miközben egyre többen érkeznek ide látogatóként? – érdeklődtünk. 

„Kalotaszentkirályra évente több mint 15–20 ezer turista látogat el, akik számára változatos programokat kínálunk. Ezek közé tartozik a hagyományos népviselet bemutatása, valamint a Felszeg Gyöngye néptánccsoport fellépése is, amely négy nemzedéket és mintegy 120 tagot fog össze – ők a néptáncainkat és a szokásainkat ismertetik meg az érdeklődőkkel. Kiemelt eseményeink között szerepelnek a községnapok, a szüreti bál, a csipkefesztivál és az alkotótábor is. Emellett Kalotaszentkirály ad otthont a nemzetközi népzene- és néptánctábornak, amelyre a világ minden tájáról érkeznek a magyar népi kultúra iránt érdeklődők” – fejtette ki a polgármester, örömét fejezve ki, hogy bár a kalotaszegi népviselet nem könnyű, Kalotaszentkirályon a fiatalok számára egyre inkább dicsőséget jelent azt magukra ölteni. Hozzátette, a növekvő turizmusnak semmilyen negatív hatását nem látja, sőt „arra ösztönöz minket is mint önkormányzat, hogy a legjobb arcunkat mutassuk”. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Kalotaszentkirály „felvirágoztatása”, pontosabban az a több tízezer muskátli, rózsa és tulipán, amelyek a községet kora tavasztól egész nyáron át elárasztják, díszítik.

A polgármestert arról is faggattuk, milyen mértékben van jelen az elvándorlás problémája Kalotaszentkirályon, hiszen a fiatalabb generációk helyben tartása, illetve visszacsábítása számos kalotaszegi település számára kulcskérdés. Vajon a kiépített és jól működő infrastruktúra, a rendezvények, a település folyamatos fejlődése elég-e ahhoz, hogy a fiatalok helyben képzeljék el a jövőjüket? 

„Elvándorlásról nem beszélhetünk. Az elnéptelenedés Kalotaszentkirályra is jellemző, mint bármelyik településre, amely nem valamely nagyváros vonzáskörzetében van. Természetesen azon dolgozunk, hogy minél kevesebben hagyják el a települést. Sajnos, azokat a fiataljainkat veszítjük el, akik tanulni mennek Kolozsvárra, Nagyváradra vagy máshova. Nekik nem igazán van hova visszajönniük, Bánffyhunyad sem kínál lehetőségeket, ezért a tanult embereket nehezen tudjuk visszacsalogatni. Azért szurkolunk, hogy a tömegközlekedés Gyalu irányába megoldódjon, mert ha Gyaluig el lehetne jutni fél óra alatt autóval, és onnan hatékony tömegközlekedéssel bárhova, a fiataljaink biztosan nem laknának bent Kolozsváron, hanem hazajönnének.”

Egyébként a fiatalság pezsgő életet él Kalotaszentkirályon, a település elnyerte az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet, amelynek keretébena fiatalok kvízbajnokságot, kinti és benti sportnapot, szemétszedő és faültető akciókat szerveztek, rengeteg rendezvényük van. Bár maga a program két évre szól, a polgármester szerint hosszú távra vonatkozik, és reméli, hogy a fiatalok az új kultúrközpontot is belakják majd.

Részben a fiatalok visszacsábítása a célja az említett fejlesztéseknek, korszerűsítéseknek is, amelyek még korántsem értek véget. Póka András György és a mögötte álló csapat tele van tervekkel, jelenleg is számos projekt megvalósítása zajlik, amelyekről a polgármester lapunknak is beszámolt. „Az egyik futó pályázatunk címe Kommunikációs rendszerek fejlesztése Kalotaszentkirály községben. Ennek keretében a már meglévő bicikliútra száz napenergiával működő világítóoszlopot szereltünk, továbbá a bicikliút teljes hosszán megoldottuk az internetlefedettséget és kamerarendszert telepítettünk. A következő lépés, hogy a község minden települését kültéri okosbútorzattal (okospadokkal) látjuk el, továbbá Kalotaszentkirály-Zentelkén információs kapukat, úgynevezett totemeket tervezünk felállítani, amelyekről a látogatók a településről, illetve a kistérségről tájékozódhatnak. 

Szintén a köszségközpontban létrehozunk két elektromosautó-töltőálllomást. A pályázat utolsó komponenseként pedig drónt vásároltunk, amelynek a segítségével ellenőrizni tudjuk például a kirándulóhelyek tisztán tartását.” Emellett kivitelezés alatt áll az Ady Endre Szakiskola bútorzatára, okostáblák, szemléltetőeszközök, digitális felszerelés beszerzésére irányuló 330 ezer euró értékű pályázat, másik projekt pedig az elektromos áram és az internet kábeleinek a földbe fektetését célozza. „A legújabb beruházás, amelyre már aláírtuk a szerződést, napkollektorpark kiépítésére vonatkozik, ezzel saját szükségletünkre szeretnénk megtermelni az áramot a község területén. Pontosabban 180 kWh kapacitású napkollektoros mezőben gondolkodunk, amely mind a közintézmények, mind a közvilágítás áramellátását fedezné” – vázolta a terveket Póka. „Tudtuk, hogy a helyi lehetőségeink szűkösek, ezért minden pályázatnál, minden lehetőségnél – legyen az uniós vagy állami – elsők voltunk. Nem hagyjuk magunkat” – magyarázta arra a kérdésünkre: vajon ilyen kis létszámú községnek miként sikerült ilyen jelentős finanszírozásokhoz jutnia.

Ami a település jövőképét illeti, a polgármester egyszerre optimista és pesszimista. „Bízom abban, hogy a lakosság száma növekedni fog – még ha a beköltözők miatt ez együtt járhat is a közösség összetartó erejének gyengülésével. Úgy gondolom, hogy minden infrastruktúra adott, a kultúrához, a sporthoz minden biztosított, tehát ez semmiképpen nem lehet visszatartó erő a beköltözés szempontjából. A pesszimista vízió viszont a politikai döntésekhez és az esetleges közigazgatási átszervezésekhez kapcsolódik: ha a népesség tovább csökken, fennáll a veszélye annak, hogy Kalotaszentkirályt Bánffyhunyadhoz vagy – rosszabb esetben – Kiskalotához csatolják. Ebben az esetben községünk a fejlesztésekben háttérbe szorulna. Mindezek ellenére bízom abban, hogy az összevonás elkerülhető, az utánpótlás biztosított, az önkormányzat megújult, és generációs konfliktusok sincsenek. Vezetéstől függetlenül Kalotaszentkirálynak meg kell maradnia, és tovább kell élnie. Tele vagyunk reményekkel, a visszajelzések pozitívak, és a cél az, hogy ezt a jó irányt megtartsuk. Azt érzem, hogy ez élni vágyó közösség, akikért érdemes dolgozni” – összegzett Póka András György.