Ma van a romániai holokauszt áldozatainak emléknapja
A második világháború éveiben a román hatóságok aktív részesei voltak a zsidó és roma közösségek üldözésének, illetve megsemmisítésének. A jászvásári pogrom 1941 júniusában drámai fordulópontot jelentett: a román hadsereg, csendőrség és civil lakosság részvételével több mint 13 ezer zsidót gyilkoltak meg néhány nap leforgása alatt. A halálvonatokon ezrek fulladtak meg vagy vesztették életüket kegyetlen körülmények között.
A román fennhatóság alatt álló területeken 280-380 ezer zsidó és több tízezer roma vált a holokauszt áldozatává. A transznyisztriai deportálások során a zsidókat gyakran élelem és menedék nélkül kényszerítették hosszú menetelésre, majd olyan táborokba zárták, ahol a túlélés szinte lehetetlen volt.
A romániai holokauszt nem pusztán a német oldalról érkező presszió eredménye volt, hanem a korabeli román állami politika tudatos döntéseinek következménye is.
A második bécsi döntéssel 1940 őszén Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélytől eltérően Dél-Erdélyben – amely Románia fennhatósága alatt maradt – a zsidó közösségeket ugyan nem deportálták, de megkülönböztetés, vagyonelkobzások, munkaszolgálat és folyamatos félelem sújtotta őket.
A kommunista korszak évtizedei alatt a felelősség kérdését elhallgatták, a történtekről alig esett szó. Csak a 2000-es évektől indult el a hivatalos szembenézés folyamattal, amelynek részeként a Wiesel-bizottság kezdeményezésére törvénybe iktatták az október 9-ei emléknapot.
Az emléknap üzenete máig érvényes: a múlt feldolgozása nélkül nincs jövő. A romániai és az erdélyi zsidó közösségek tragédiája arra figyelmeztet: a gyűlöletből fakadó politika mindig emberi sorsokat, közösségeket pusztít el, s hogy a demokrácia, az együttélés értékeit újra és újra meg kell védenünk.
