Király Attila marketingszakemberrel beszélgettünk
A mesterséges intelligencia (MI) messze túllépett a technológiai kuriózum státuszán, észrevétlenül, mégis alapvetően szövi át a mindennapi életünket. A digitális fejlődés több évtizedes ívét követően korszakhatárhoz érkeztünk, amely az üzleti gondolkodásunkat, és az emberi szerepek értelmezését is új alapokra helyezi. Miközben egyre többen használják, erős a bizonytalanság: mennyire megbízható egy tanuló rendszer, hol húzódik a segítség és a kiszolgáltatottság határa, milyen következményekkel jár, ha döntéseket delegálunk algoritmusnak. Ezekről a kérdésekről, a digitális paradigmaváltásról, a személyes brand átértékelődéséről, az MI üzleti-társadalmi hatásairól beszélgettünk Király Attila marketingszakemberrel, a SEO 365 (seo365.ro) marketingcég alapítójával és vezetőjével, aki szerint az alkalmazkodás immár nem opció, hanem szükséges és fontos lépés.
Új alapokon a személyes brand
Az üzleti világ egyik legmarkánsabb átalakulása a hitelesség fogalmának újradefiniálása. Míg korábban elegendő volt egy-egy termékről, szolgáltatásról vagy akár vállalatról kijelenteni, hogy megbízható vagy piacvezető, ma ez önmagában nem jelent versenyelőnyt. A vásárlók, az üzleti partnerek – és egyre inkább az MI-alapú kereső- és ajánlórendszerek – nem állításokat, hanem bizonyítékokat várnak.
„Ma már nem az számít igazán, hogy mit mondunk magunkról, hanem az, hogy mire tudjuk alapozni”
– fogalmaz Király Attila. A hangsúly a dokumentálhatóságon, a nyomon követhető szakmai jelenléten és a következetes tudásmegosztáson van. Ebben a környezetben a vállalat nem elszigetelt entitásként kommunikál, hanem az őt képviselő embereken keresztül válik láthatóvá és hitelessé. Tehát a céges brand erejét egyre inkább az alkalmazottak szakmai megszólalásai, elemzései, nyilvános gondolkodása adja. Legyen szó vezetőről, mérnökről, értékesítőről vagy akár gyakornokról, minden releváns szakmai teljesítmény hozzáadott értékként építi a közös márkát. Sok erős, hiteles személyes brand együttese teremti meg a vállalati brand valódi súlyát.
Digitális identitás és a bizonyítható jelenlét korszaka
A mesterséges intelligencia térnyerése nem elszigetelt jelenség, hanem átfogóbb digitális átalakulás része. A jelenlegi, erősen központosított platformlogika mellett egyre markánsabban jelennek meg a Web3-hoz és a blokkláncalapú megoldásokhoz kapcsolódó elképzelések, amelyek hosszabb távon a személyes adatok feletti kontroll visszaszerzését ígérik – véli a szakember.
Király Attila szerint a jövőben mindenkinek lesz egyfajta digitális azonosítója, amely hitelesített formában tartalmazhatja az életünk fontos adatait: végzettségeket, szakmai tapasztalatokat, jogosultságokat, akár egészségügyi információkat is. Ezek az adatok nem lesznek nyilvánosak, hanem a tulajdonos dönt majd arról, mikor, kivel és milyen mértékben osztja meg azokat. Ez a modell ismét ugyanahhoz a felismeréshez vezet, miszerint az állítás önmagában kevés, a bizonyítás válik kulcskérdéssé.
Ebben a rendszerben a személyes brand már nem pusztán kommunikációs eszköz, hanem hitelesített digitális jelenlét. Az MI-alapú keresési és információfeldolgozási logikák – ahol a hagyományos kulcsszavas keresést egyre inkább a párbeszédalapú interakció váltja fel (hiszen a mesterséges intelligenciával beszélgetést folytatunk) – automatikusan szűrik, súlyozzák és validálják a forrásokat. Aki következetesen dokumentálja a tudását, szakmai tartalmakat publikál, véleményt formál, annak az online jelenléte egyfajta digitális aláírássá (NFT) válik. Ez egyben menekülőutat is jelent abból a korábbi, sokszor „hamis internetvalóságból”, ahol következmények nélkül lehetett túlzó vagy megalapozatlan állításokat tenni. Az MI logikája kíméletlenül előnyben részesíti azt, ami alátámasztható.
Az MI nem ellenség, hanem asszisztens
A mesterséges intelligenciát sokan ma is egzisztenciális fenyegetésként értelmezik, attól tartanak, hogy munkahelyeket szüntet meg, vagy kiszorítja az embert a döntéshozatalból. Király Attila ezzel szemben úgy véli,
az MI nem ellenség vagy fenyegetés, hanem „a valaha volt legjobb asszisztens”. Olyan eszköz, amely folyamatosan tanul, alkalmazkodik, s képes támogatni az egyéni és szervezeti fejlődést.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia nem új találmány. A nagyvállalatok már évtizedek óta használják különböző formában. Ami valóban új, az a hozzáférhetőség és a kontextusértés szintje. Ma már bárki számára elérhető olyan rendszer, amely képes komplex problémák értelmezésére és különböző szakterületek összekapcsolására.
A kérdés így nem az, hogy használjuk-e az MI-t, hanem az, hogy hogyan. A szakember szerint a siker kulcsa az értelmes alkalmazás, illetve a kritikus gondolkodás, ugyanakkor elengedhetetlen a jó kérdések megfogalmazása, a kísérletezés és az ellenőrzés. Az sem véletlen, hogy az MI széles körű használatával új szakmák jelentek meg, például a prompt engineering (promptmérnök), amelynek lényege a pontos, kontextusgazdag utasítások megfogalmazása. A nagyvállalatok már külön MI-szakembereket alkalmaznak belső tudásbázisok építésére, a tanulási folyamatok és az információáramlás optimalizálására. Ez a szemlélet azonban kisebb cégek számára is adaptálható.
Elkerülhetetlen átállás, közös felelősség
A technológiai váltás természetesen kockázatokkal is járhat. Az átmenet nem egyik napról a másikra történik, és bizonyos korosztályokat nehezebben érint majd. A nyugdíjhoz közeledők számára az alkalmazkodás komoly kihívást jelenthet, ezért az állami és intézményi szerepvállalás – különösen az átképzések terén – elengedhetetlen. Ugyanakkor Király Attila arra is felhívja a figyelmet, hogy a mai 50–60 éves nemzedék digitális felkészültsége összehasonlíthatatlanul jobb, mint például két évtizeddel ezelőtt lett volna.
A szakember kijelentette, az átállás elkerülhetetlen. A jelenlegi siker nem jelent hosszú távú biztonságot, a technológiai fejlődés üteme gyorsabb, mint valaha. Aki nem tart lépést, könnyen a Nokia sorsára juthat (amely a világ egyik legnagyobb cégeként nem vette fel a technológia fejlődésének ritmusát) – figyelmeztet.
„Az MI-t – nevezzük barátnak, asszisztensnek, bárminek – élő eszközként kell tudni használni”
– véli Király, hozzátéve, hogy a cégtulajdonosoknak fel kell tudni csatlakozni erre a szintre, amennyiben nem tudják tartani a lépést, nagyon lemaradnak, és kár lenne – fogalmazott.
Király Attila üzenete tehát az erdélyi magyar üzleti közösség számára egyértelmű:
tanulni kell, nyitottnak kell maradni, és tudatosan be kell építeni a mesterséges intelligenciát a mindennapi működésbe, hiszen az MI nem fenyegetés, hanem lehetőség arra, hogy a közösség megerősödjön, fejlődjön, s versenyképes maradjon egy új világrend küszöbén.
