Kolozs megyében több mint 15 tonna búza gyűlt össze
Nacsa Lőrinc felidézte, augusztus 20-át az aktuális politikai érdekeknek megfelelően sokszor megpróbálták megváltoztatni, más jelentéstartalommal megtölteni, átnevezni, de valódi értékét sosem tudták kitörölni a magyar emberek szívéből. A magyarok megtanulták fenntartásokkal kezelni a pillanatnyi múló ideológiákat és felismerni a valódi értékeket, amelyekre szilárd jövőt lehet építeni, mint a magyarság, kereszténység, európaiság – húzta alá. Közölte, Szent István bölcsen döntött, amikor bevezette Magyarországot Európába, mivel a kontinens akkor a biztonságot, a békét és a kereszténységet jelentette. Úgy vélte, ma épp ezek az eszmék kerültek veszélybe. Az államtitkár hangsúlyozta, a magyaroknak a keresztény értékrendjük és nemzeti önazonosságunk adott erőt, tartotta meg őket a szétszakítottságban is.
Horváth Vivien, a Magyarok kenyere program ügyvezetője a kenyér fontosságát hangsúlyozta a mindennapok csendes hősének nevezve. Ez a magyar nép számára az összetartozást is jelenti, mivel a programnak karitatív, nemzetegyesítő jellege van. „Nekünk minden egyes búzaszem számít, éljen bárhol a világon" – jelentette ki a program nevét parafrazálva.
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke Szent István király személye mellett az általa alapított államra emlékeztetett, és arra, hogy volt időszak, amikor a magyar államiságot Erdély tartotta meg. Az erdélyi magyarok elvégezték a feladatukat, megőrizték és továbbvitték azt, amit Szent István rájuk hagyott – mondta az Erdélyi Fejedelemség korára utalva.
A nemzeti ünnepen tartott ökumenikus szertartáson László Attila Kolozs-dobokai római katolikus főesperes, Fehér Attila evangélikus-lutheránus esperes, Gál Sándor református kancellár és Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész mondott imát és áldást az új kenyérre.
Az ünnepséget Nyisztor Ilona és Mátyás Mónika pusztinai népdalénekesek éneke és Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész szavalata tette ünnepélyesebbé.
