Az ünnepség kezdetén Horea Poenar professzor, a tudományegyetem rektor-helyettese hangsúlyozta, nagy megtiszteltetés a tanintézmény részére, hogy Doctor Honoris Causa doktorai közé sorolhatja Claudio Gugerotti bíborost, akinek kimagasló szolgálatáért hálával tartoznak régiónk közösségei, köztük a görög katolikus egyházmegyék is. Majd ismertette az egyetem gazdag történetét, amelynek során hozzájárult a kultúra és a tudás átadásához és fejlődéséhez. Nyomatékosította az intézmény multikulturális jellegét, hangsúlyozva többek között a magyar nyelvű oktatás fontosságát.
Cristian Barta paptanár, az egyetem Görög Katolikus Teológiai Karának (amelynek javaslatára részesítették a bíboros-prefektust a tiszteletbeli doktori címben) dékánja nyomatékosította, hogy olyan nemzetközileg elismert személyiség részesül Doctor Honoris Causa elismerésben, aki a béke kultúrájának hathatós előmozdítója. Hiteles ember, alaposan felkészült, valamennyi nagy felelősséggel járó szolgálatában kiemelkedő főpap. Méltatásában bemutatta a bíboros életútját. Claudio Gugerotti Veronában született 1955. október 7-én. 1982. május 29-én szentelték pappá. 1985 és 1997 között hivatalnok, 1997 és 2001 között aljegyző a Keleti Egyházak Kongregációjában. 2002. január 6-án szentelték püspökké. Az évek folyamán licenciátust szerzett keleti nyelvek és irodalomból, liturgikából, elnyerte a Keleti egyháztudományok doktori címét is. 2001 és 2020 között az Apostoli Szentszék diplomáciai szolgálatában dolgozott, több kelet-európai országban: apostoli nuncius-érsek volt Grúziában, Örményországban és Azerbajdzsánban (2001-től 2011-ig); Fehéroroszországban (2011 és 2015 között); Ukrajnában (2015 és 2020 között). Utóbb pedig Nagy-Britanniában 2020 és 2022 között töltötte be ezt a tisztséget. Ezt követően nevezte ki Ferenc pápa a Keleti Egyházak Kongregációja prefektusává. Ugyanakkor tagja a Népek Evangelizációja Kongregációnak, a Hittani Kongregációnak, a Püspöki Kongregációnak, Vatikánváros Állam Pápai Bizottságának, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának, a Kultúra Pápai Tanácsának, valamint Vatikán Államtitkárságának – ismertette a dékán.
Életútjával kapcsolatban megtudtuk: Claudio Gugerotti diplomáciai szolgálata során többek között javította a belarusz diktatórikus kormány és a helyi katolikus egyház közötti kapcsolatokat, előkészítve ezzel a terepet II. János Pál 2002-es látogatásához. Emellett egyike volt azon keveseknek, aki politikai foglyokat látogathatott. Évekkel később, 2020-ban sikerült elérnie Tadeusz Kondrusiewicz száműzött érsek visszatérését. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Gugerotti következetesen a megbékélés és a béke mellett állt ki, tükrözve a Vatikán diplomáciai álláspontját. Orosz és ukrán ismeretei döntő szerepet játszottak ezekben az erőfeszítésekben.
A 2023. szeptember 30-i bíborosi kinevezését megelőző konzisztórium előtt tartott sajtótájékoztatón a Keleti Egyházak Kongregációjának új prefektusaként „mészárlásnak” és „barbár háborúnak” nevezte az orosz háborút Ukrajnában. A találkozó jegyzőkönyve szerint ő is támogatta Ferenc pápa azon törekvését, hogy kiegyensúlyozottan viszonyuljon a konfliktus mindkét oldalához.
Claudiu Pop a Kolozsvár-szamosújvári görög katolikus egyházmegye püspöke méltatásában kifejezte köszönetét a romániai görög katolikusokra való odafigyelésért és segítségért. Fontosnak tartotta ez alkalommal is megemlíteni Boldog Iuliu Hossu püspök hitvalló, meghatározó példaadását. Idézte XIV. Leó pápa a remény jubileumi évében, 2025. június 2-án a Sixtus-kápolnában elhangzott szavait, amelyben megemlítette Hossu bíboros cselekedeteit a romániai zsidók védelmében. Ezt követően a rektor-helyettes felolvasta a Doctor Honoris Causa címet adományozó okiratot, amelyet ő és Florin Streteanu professzor, a tudományegyetem szenátusának elnöke együtt adtak át a professzori talárba öltözött bíborosnak.
„A lelki Kelet és Nyugat – elemzés” címmel megtartott, lebilincselő székfoglaló előadásában Claudio Gugerotti rámutatott, hogy az általa vezetett kongregáció számos lehetőséget kínál a béketeremtésre és a diplomáciára, és, hogy kardinális lévén felhívhatja a világ figyelmét a problémás területekre. A bíboros az ókor időszakával, az orientalizmus témájával és annak az egyházra gyakorolt hatásával foglalkozott, végül pedig Románia helyzetére irányítva a gondolatmenetet, „egy olyan országra, amely közelebbről megvizsgálva könnyen kikerüli azokat a kategóriákat, amelyek keletiként azonosítják, annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó többsége ortodox vallású, és ezért keleti. (...) Románia valóban kivételes kulturális és ideológiai áramlatok és összecsapások gazdagságát kínálja, amelyek gyakran felkavaróak, de amelyek – ha jól értelmezik őket – a sebek begyógyulása után valódi összetett identitást alkothatnak. A hit fejlődése és az identitás megértése szempontjából elengedhetetlen, hogy népetek liturgiája, a népi ünnepségek, a lelki emberek és teológusok írásai teljes mértékben integrálódjanak a tudás egyetemébe. Csak így kerülhető el, hogy elhanyagoljuk és marginalizáljuk az egyének bensőséges döntéseiben döntő tényezőt mindezen évszázadokon át, a számszerűsíthető és megszámlálható »dolgok« és »cselekmények« javára. Országaink ismerete, amelyből hiányzik a spirituális lehelet, amelyet más összefüggésekben is megpróbáltam kiemelni, lényegében egy múzeum. De ami még rosszabb: egy élő emberek által lakott múzeum. Természetesen ez nem gazdagít minket.” – mutatott rá befejezésként a bíboros.
Az ünnepségen részt vett Giampiero Gloder, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nuncius-érseke, Románia és a Moldovai Köztársaság összes római katolikus és görög katolikus püspöke, a Babeș-Bolyai Egyetem teológiai karainak képviselői, más hivatalos vendégek, a kolozsvári tudományos valamint a politikai élet személyiségei.
A 19. században létesített Keleti Egyházak Kongregációja általános hatáskörrel bír minden keleti rítusú sajátjogú egyház összes személyi és szervezeti ügyében. Kizárólagos területi illetékessége Bulgáriától Afganisztánig Délkelet-Európa és a Közel-Kelet azon országaira terjed ki, ahol a keleti egyházakat „őshonosak”. Hivatalból tagjai a keleti katolikus pátriárkák és nagyérsekek. Felügyeli a keleti egyházak segélyező szervezetek koordinációs bizottságát. Keleti egyházak név alatt a sajátjogú egyházakat értjük, amelyek valamelyik, eredetileg a Római Birodalom keleti felében kialakult rítust követik. A rítus a sajátos liturgikus, teológiai, lelkiségi és fegyelmi hagyományok összességét jelenti. A sajátjogúság pedig azt, hogy a Katolikus Egyházon belül nagyobb fokú önállósággal bírnak, saját hierarchiai vezetése alatt (vannak pátriárkai, nagyérseki és metropolitai rangú keleti egyházak). Az öt keleti rítushoz (alexandriai, antiochiai, örmény, káld, bizánci) huszonkét katolikus egyház tartozik, amelyek szinte mindegyikének van ortodox (tehát a Szentszékkel nem közösségben lévő) megfelelője.
Ünnepélyes szentmise a Szent Mihály-templomban
Ugyancsak Kolozsváron, szeptember 4–6. között került sor a római katolikus és görög katolikus püspököket egyesítő Romániai Katolikus Püspöki Konferencia őszi plenáris ülésére, Claudiu Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációja prefektusának rendkívüli részvételével. A jelenlegi ülést, amely a 2025-ös Boldog Iuliu Hossu-év égisze alatt zajlik, a Kolozsvár–Szamosújvári Görög katolikus Egyházmegye szervezte a hitvalló püspök székhelyén, amely őrzi emlékét, és tükrözi hitét és szeretetét. A püspöki konferencia munkálatain részt vesz Giampiero Gloder, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nuncius-érseke is.
Pénteken reggel a püspökök közösen celebráltak nagyszámú hívek és papság jelenlétében ünnepélyes szentmisét a Szent Mihály-templomban, amely kifejezte mind a római, mind a görög katolikus rítusú főpásztorok közötti egységet, ami erősíti és gazdagítja az egyház életét. A legszentebb áldozat főcelebránsa és szónoka Aurel Percă bukaresti érsek-metropolita volt, akivel koncelebrált Claudio Gugerotti bíboros, Giampiero Gloder nuncius és Kovács Gergely gyulafehérvári érsek is.
Az ülés lezárását ma fél 12 órakor egy másik jelentős ünnep is követi: az Istenanya Születésének kolostora (a kolozsvári Isten Anyja Nővérek Kongregációjának főegyházmegyei kegyhelye) búcsúünnepén a római katolikus és görög katolikus püspökök, Giampiero Gloder apostoli nuncius-érsek és Claudio Gugerotti bíboros-prefektus együtt koncelebrálnak ünnepi hálaadó, az egységet a hitben erősítő szentmisét.
A kiemelkedő eseményeken fontosnak tartotta jelen lenni Románia kormányának vallásügyi államtitkára, Ciprian-Vasile Olinici, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, Vákár István és más közéleti személyiségek is.
