Arra az újságírói felvetésre, miként értékeli, hogy Budapest – szövetségesként – jelenleg blokkolja az Ukrajnának szánt jelentős hitelt, illetve az újabb Oroszország elleni szankciókat, Rutte úgy fogalmazott, amikor nézetkülönbségek merülnek fel a tagállamok között, az ő feladata nem azok kommentálása, hanem a megoldás előmozdítása. Hozzátette, a részletekről akkor tud beszélni, ha már eredmény született.
A főtitkár Litvániát is méltatta, emlékeztetve arra, hogy a balti állam 2004-es csatlakozása óta aktív és elkötelezett tagja a szövetségnek. Kiemelte, Vilnius a 2026-os költségvetésben a GDP 5,38 százalékát fordítja védelemre, ami rekordmagas arány, és meghaladja a hágai csúcson vállalt szintet.
Rutte hangsúlyozta, a NATO számára a légvédelem megerősítése kiemelt prioritás. Szavai szerint a szövetségnek hozzávetőleg ötszörösére kell növelnie jelenlegi légvédelmi kapacitásait ahhoz, hogy a NATO-terület „minden egyes centiméterének” védelmét a jövőben is garantálni tudja.
Az Egyesült Államok európai katonai jelenlétével kapcsolatban úgy fogalmazott, Washington továbbra is teljes mértékben elkötelezett a szövetség és az 5. cikkely mellett. Ugyanakkor arra ösztönözte az európai tagállamokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat, és hajtsák végre a hágai csúcstalálkozón tett vállalásaikat.
A főtitkár kitért a Sarkvidéki őrszem nevű kezdeményezésre is, amely az Északi-sarkvidék térségének megerősített védelmét célozza. Mint mondta, az új megközelítés egységes NATO-stratégiát teremt a régióban, összehangolva a tagállamok tevékenységét és kezelve a feltárt képességhiányokat.
