Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök szerepe nem merül ki a törvények aláírásában vagy a protokolláris feladatok ellátásában. Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény szerint az államfő „kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.
A Tisza elnöke szerint Sulyok Tamás hivatali ideje alatt számos olyan ügy volt, amelyben az államfőnek meg kellett volna szólalnia, ő azonban rendre a hallgatást választotta. A felsorolt példák között említette a gyermekvédelmi botrányt, a gyülekezési jog korlátozását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységét, a civileket és újságírókat ért kormányzati támadásokat, valamint az ellenzéki politikusokkal és önkéntesekkel szembeni fellépéseket.
„Amikor a nemzet egysége sérült, amikor a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megrendült, amikor az emberek méltóságát érte támadás, Sulyok Tamás minden esetben a hallgatást választotta” – fogalmazott.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a találkozón pontról pontra ismertette kifogásait az államfővel. Elmondása szerint Sulyok Tamás több esetben azzal indokolta hallgatását, hogy az érintett kérdéseket politikai ügynek tekintette, amelyekben szerinte nem volt szükséges megszólalnia.
A Tisza elnöke külön kitért a határon túli magyar közösségeket érintő ügyekre is. Bírálta, hogy az államfő nem szólalt meg akkor sem, amikor Orbán Viktor a romániai elnökválasztási kampányban támogatásáról biztosította George Simiont, de szóba hozta a szlovákiai magyarokat érintő vitatott jogszabályokat és a Beneš-dekrétumok ügyét is.
Magyar Péter szerint a köztársasági elnök nemcsak személyes felelősséget visel az elmúlt időszak történéseiért, hanem döntéseivel és mulasztásaival hozzájárult ahhoz is, hogy csorbuljon az államfői hivatal tekintélye.
A politikus közölte, tájékoztatta Sulyok Tamást arról, hogy amennyiben nem mond le önként, a Tisza parlamenti frakciója megkezdi a leváltásához szükséges lépések előkészítését.
„A Magyar Köztársaság erősebb minden tisztségviselőnél, a köztársasági elnöki intézmény pedig fontosabb bármely köztársasági elnöknél” – jelentette ki.
Magyar ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a jelenlegi Alaptörvényben szereplő megfosztási eljárást kívánják alkalmazni. Elmondása szerint a köztársasági elnöki hivatal tekintélyének megőrzése érdekében más jogi megoldást keresnek, amelyhez az Alaptörvény módosítására is szükség lehet.
A Tisza elnöke szerint a tervezett változtatások nem egyetlen személy eltávolítását szolgálják majd. Mint fogalmazott, nem „személyre szabott jogalkotással” kívánnak élni, hanem a választóktól kapott felhatalmazás alapján kívánják helyreállítani a jogállami működést.
A találkozón részt vett Görög Márta igazságügyi miniszter is. Magyar Péter elmondása szerint erre részben alkotmányossági okokból került sor, részben pedig azért, mert egyik korábbi egyeztetésen Sulyok Tamás maga vetette fel, hogy esetleges lemondása esetén az igazságügyi tárcával kellene egyeztetnie a szükséges lépésekről. A Tisza elnöke szerint a miniszternek fontos szerepe lesz az alaptörvény tervezett módosításának előkészítésében.
Magyar Péter a sajtótájékoztató végén közölte, a köztársasági elnök egyelőre nem változtatott álláspontján, ezért a Tisza a következő napokban megkezdi a szükséges politikai és jogi lépések előkészítését.
Fidesz-reakció
Magyar Péter bejelentésére reagálva a Fidesz közölte: elfogadhatatlannak tartja a köztársasági elnök eltávolítását célzó kezdeményezést. A párt szerint
„csak diktatúrákban szokás egy köztársasági elnököt erőszakkal, zsarolással és fenyegetéssel eltávolítani a hivatalából”, ezért alkotmányjogilag semmisnek nevezte a miniszterelnök ultimátumát.
A Fidesz úgy véli, Magyar Péter politikai és büntetőjogi felelősséggel tartozik a demokratikus intézményrendszert veszélyeztető lépéseiért, és bírálta azt is, hogy a Sándor-palota előtt rendőri fellépést sürgetett a tiltakozókkal szemben. Közleményében a párt Görög Márta igazságügyi minisztert is megszólította, emlékeztetve arra, hogy hivatalba lépésekor alkotmányos stabilitást és jogállami működést ígért.
