A szerdai hőség elől a Minerva Galériába menekülőket hűvössel és klasszikus zenével fogadta a Jókai utcai pincehelyiség. A gyanútlan érdeklődők nem sejthették ekkor még, hogy nem feltétlen hagyományos könyvbemutatón fognak részt venni. Tibori Szabó Zoltán újságíró, házigazdai minőségében először Muhi Sándorról beszélt. – Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Szatmárnémeti, a Partium és egész Erdély művészetkritikájának és művészeti tevékenységének lelkiismerete, merthogy nemcsak alkot, hanem véleményt is nyilvánít. Megvan hozzá a művészettörténészi felkészültsége – részletezte a házigazda. Kiderült az is, Muhi Sándor soha nem tudott elmenni egy arányosan díszített templom vagy cifra palota előtt, hogy azt ne vegye tudomásul és ne mondjon róla véleményt. Tibori hozzátette: Muhi határozottan és élesen áll ki a giccs ellen, ha esetleg műkritikusi patológiába esett volna valaha, akkor is csak a giccset bírálta.
– Két könyvet mutatok fel. A két könyv megjelenése között pontosan negyven esztendő telt el. De nemcsak a szerző tartja őket össze, hanem a könyvkiadói szerkesztő is ugyanaz – kezdte megszólalását H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Az alkotó társra vágyik szerkesztője. A negyven évvel ezelőtti kötet Balla József monográfiája, amely egy Kriterion sorozat darabjaként jelent meg. A beszélgetésből azt is megtudtuk, ha Muhi Sándor akkor nem írja meg a kötetet, Balla József munkásságáról ma sem lenne átfogó írás.
Tibori Szabó Zoltán és H. Szabó Gyula után a szerző vette át a szót, ekkor következett a rendhagyó része az eseménynek. Muhi Sándor ugyanis felállt és a közönség felé sétálva kezdett beszélni. – Elnézést, hogy hátat fordítok, de én tanár vagyok, és a hallgatósághoz beszélek – mondta Muhi a házigazdának és a kiadónak. Amikor a grafikus írni kezdett, felkéréseket kapott, hogy különböző kiállításokat megnyisson. – A kiállítás megnyitók általában úgy zajlanak, gyakorlatból ismerjük, hogy mindenki felveszi a szép konfirmáló vagy a vőlegényi ruháját, felsorakozik, van egy mikrofon, egy állvány, merthogy még filmfelvétel is készül róla. Amikor ezt láttam, nem sok kedvem volt megnyitóhoz, ezért nagyon hamar otthagytam a mikrofont, meg az ünneplőbe öltözötteket, és képről képre, szoborról szoborra haladva megpróbáltam konkrétan a műalkotásokról beszélni, ami nekem nagyon könnyű, hiszen ehhez értek – magyarázta Muhi Sándor. A grafikus-rajztanár nemcsak könyvben, hanem a digitális térben is közzéteszi tudását, pedagógusi tapasztalatával okít művészetről, játékos formában. Ugyanis, Muhi Sándor a Facebookon kvízversenyeket rendez. Elmondása szerint ilyenkor a felnőttek is olyanok lesznek, mint a gyerekek: versenyeznek, hajtanak és várják a digitális oklevelet, amelyet tőle kapnak.
Az alkotó társra vágyik arra vállalkozik, hogy – főként – szatmári művészekről és alkotásaikról beszéljen, véleményt formáljon, ezáltal tanítja az embereket képzőművészetre és annak értékelésére. Muhi Sándor szerint erre ma nagy szükség mutatkozik, mert elgépiesedett és szomorú világ lenne az, ahol a művészet háttérbe szorul.
