A festményeken található felirat így fogalmaz: „Ebben a templomban jártak zsidó nők, akiket a németek lágerekbe tömörítettek csak azért, mert a vallásuk zsidó volt. Ennek... 1944 V. hóban kerültünk a Gettóba. Onnan 1944. VI. hóban Auschwitzba, onnan 1944 október Hochweilerbe [Wierzchowice] [szállítottak minket]. Onnan az oroszok elől menekültünk gyalog, Hochweilertől egész Katolisch Hammerig [Skoroszów]. 1945. I. 20-án hóban, cipő nélkül, gyermekek, nők, körülbelül 800-an. Ebből a tömegből megszöktünk, és itt maradtunk négyen. Név szerint: Weiss Mária, Kolozsvár, Ferencz Ilona, Nagyvárad, Ferencz Erzsébet, Nagyvárad, Radó Éva, Nagyvárad. Hungaria. Isten segítsen bennünket haza, Anyáink, férjem, gyermekeim, testvéreink legnagyobb örömére. Ámen. 1945. IV. 20.”
A feliratokat 2016-ban, a festmények restaurálása alkalmával fedezték fel, a részben olvashatatlan szöveg rekonstruálása azonban szakértői munkát és időt igényelt. A múzeumi szakemberek, a rendőrségi törvényszéki laboratórium és restaurátorok segítségével sikerült a szöveget megfejteni, amelyet követően a négy nő felkutatása is elkezdődött.
Az auschwitz-birkenaui és gross-roseni táborok nyilvántartásainak átvizsgálása, valamint a wierzchowicei archívumokban végzett kutatás nyomán kiderült, ketten közülük 1995-ben még életben voltak (egyikük Izraelben, másikuk Romániában), kettejükről azonban nem találtak adatot.
2025 áprilisában a templomban megemlékezést tartottak, a megtalált feliratokat bekeretezve, a keresztútfestmények mellett helyezték el.
A település lakói most a túlélők családtagjait, leszármazottait keresik, hogy meghívhassák őket a faluba, arra a helyre, ahol szeretteik a háború legsötétebb hónapjaiban menedékre leltek, hogy közösen emlékezhessenek meg az erdélyi zsidó asszonyok történetéről.
