Kolozsvári egyetemisták tüntettek az oktatási megszorítások ellen

A hallgatók szolidaritást vállaltak a bukaresti pedagógusokkal

Az egyetemisták szélesebb összefogásra hívják a kolozsvári akadémiai közösséget ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELEI
Egyetemisták tartottak tiltakozó megmozdulást Kolozsváron szerda este a prefektúra épülete előtt, szolidaritást vállalva a Bukarestben szintén utcára vonuló pedagógusokkal. A tüntetés legfontosabb követelése az úgynevezett „Bolojan-törvény” oktatást érintő rendelkezéseinek visszavonása volt. A demonstrációt a Kolozsvári Diákbizottság szervezte. A hallgatók képviselői szerint a korábban bevezetett megszorító intézkedések az oktatási rendszert továbbra is súlyosan érintik, és megnehezítik az iskolák és az egyetemek működését is nehezítik. A szervezők hangsúlyozzák, a negatív hatásokat csak az ok megszüntetésével lehet enyhíteni, ezért minden olyan intézkedést el kell törölni, amely rontja az oktatásban dolgozók és tanulók helyzetét. Az egyetemisták szélesebb összefogásra hívják a kolozsvári akadémiai közösséget, és azt üzenik: az oktatás jövője csak közös fellépéssel menthető meg.

A kolozsvári egyetemisták a tiltakozó megmozdulást a prefektúra épülete előtt szervezték, szolidaritást vállalva a Bukarestben ugyanebben az időszakban tüntető pedagógusokkal és oktatási intézmények alkalmazottaival. A demonstráció fő követelése a Bolojan-féle oktatási törvény kiadáscsökkentő intézkedéseinek visszavonása volt.

„Bár a Bolojan-kormány megbukott, megszorító politikájának súlyos következményei továbbra is érezhetők. Ezek leküzdésének egyetlen módja az ok megszüntetése, vagyis minden olyan döntés visszavonása, amely megnehezíti az oktatási rendszerben dolgozók és más érintettek munkáját. Amíg a Bolojan-törvényt nem vonják vissza, nem számít, hány kormány váltja egymást, mert annak káros hatásai továbbra is fennmaradnak. Határozottan elítéljük a megszorításokat, valamint az oktatástól elvont forrásokat” – közölte közleményében a Kolozsvári Diákbizottság. Az egyetemisták a teljes kolozsvári akadémiai közösséget arra kérik, hogy csatlakozzanak a demonstrációhoz és támogassák a közoktatásban dolgozó tanárok követeléseit.

A közbeszédben „Bolojan-törvényként” ismert 2025/141-es rendelet tavaly júliusban lépett hatályba, és az oktatási rendszerben számos vitát váltott ki. Az intézkedések közé tartozik egyes oktatási intézmények összevonása, a pedagógusok kötelező óraszámának növelése, bizonyos ösztöndíjtípusok csökkentése, az osztályok számának mérséklése, valamint az óraadói díjazás és az órakedvezmények rendszerének módosítása. Az oktatási szakszervezetek továbbra is ezen intézkedések felülvizsgálatát követelik, mivel véleményük szerint azok rontották a tanulási és tanítási körülményeket az iskolákban és az egyetemeken.

Mit követelnek a pedagógusok?

A közvitára bocsátott, elfogadásra váró új közalkalmazotti bértörvény ellen rendezett tüntetést szerdán Bukarestben három tanügyi szakszervezeti szövetség, a tervezet visszavonását és kijavítását követelve. Az ország minden tájáról összesereglett, mintegy 300 ezer pedagógus érdekeit képviselő szakszervezeti képviselők a kormány székháza előtt gyülekeztek, majd átvonultak a parlament elé.

A tüntetők azt állítják, hogy a jogszabály hatályba lépése a bérpótlékok lefaragása miatt jelentős jövedelemcsökkenést okozna az amúgy is alulfinanszírozott ágazatban, annak ellenére, hogy a kormány tervezete szerint az alapbérek egyetlen ágazatban sem csökkennek.

A szakszervezetek szerint az új közalkalmazotti bértörvény a korábbi igazságtalanságok korrekciója helyett tovább rontja a pedagógustársadalom életszínvonalát, a bérskála alsó negyedébe taszítva a tanítókat és tanárokat, megsértve ezáltal a 2023-as pedagógussztrájkot lezáró kormányrendeletben vállalt bérfejlesztési kötelezettségeket.

bbte2026Hirdetés

„Elég volt! Az oktatás tiszteletet követel! A tanügyi alkalmazottaknak joguk van tisztességes társadalmi és szakmai feltételekhez és tisztességes bérekhez. Minden gyereknek joga van minőségi oktatáshoz" - hangoztatták a tüntetés szónokai. Bejelentették, hogy a bérezési törvény véglegesítéséig naponta tiltakozó őrséget tartanak a parlament előtt.

Kolozsvári pedagógusok is jelen voltak a tüntetésen. „Az emberek elégedetlenek. A későbbiekben naponta tiltakozunk majd a parlament előtt mindaddig, amíg a bérezési törvényt véglegesítik” – nyilatkozta a Monitorul de Clujnak Lucia Cojocaru, a Kolozs Megyei Szabad Közoktatási Szakszervezet (SLIP) elnöke, amely a Szabad Oktatási Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) tagja.

A szakszervezetek szerint a 2025/141-es törvény hatásai már minden oktatási intézményben érzékelhetők, nőtt a kötelező óraszám, a többletmunka díjazása elégtelen, az osztályok zsúfoltabbak lettek, a pedagógusokra, a kisegítő oktatási személyzetre és az adminisztratív dolgozókra egyre nagyobb nyomás nehezedik.

„Nem fogadhatjuk el, hogy az oktatást ismét olyan területként kezeljék, amelytől forrásokat lehet elvonni, amikor költségvetési nehézségek merülnek fel. Nem fogadhatjuk el, hogy a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, a kisegítő és adminisztratív személyzet legyen az a szakmai csoport, amelynek folyamatosan viselnie kell a megszorítások terheit” – hangsúlyozták a szakszervezetek. A Szabad Oktatási Szakszervezetek Szövetségének képviselői az országos vizsgák bojkottját sem zárják ki.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!