Méltánytalanok a romániai oktatási körülmények
– A 2022-es PISA-mérés újdonsága az volt, hogy a romániai magyar, anyanyelvükön tanuló diákok reprezentatív almintaként vettek részt a felmérésben. Ez 2025-ben is megmaradt – mondta Kiss Tamás szociológus.
Megtudtuk: idén 91 országból 755 000 diák tudását mérték fel. Romániában a mérésen résztvevő tanulók száma 7725, ebből 1093 magyar nyelven tanult. A romániai résztvevők 21 százaléka általános iskolába, 65 százaléka líceumba, 13 százaléka pedig szakiskolába jár. Ami az életkort illeti, a tanulók 2 százaléka hetedik, 19 százaléka nyolcadik, 76 százaléka kilencedik, míg 3 százaléka tízedik osztályba jár.
Kiss Tamás elmondta: a kompetenciamérő tesztek mellett a diákoknak olyan kérdőívet is ki kellett tölteniük, amelyben a családi háttérre, a szülők iskolázottságára és a házban található vagyontárgyakra (könyvek, digitális eszközök stb.) kérdeztek rá. A tanulást befolyásoló tényezőket is mérték tehát, ezen belül azt, hogy a gyermek mennyire érzi jól magát az iskolában, mennyire szorong, mennyire jellemző rá a kitartás, a kreativitás, a nyitottság és az empátia. Összesen 323 romániai iskolára terjesztették ki a vizsgálatot, ezek közül 64-ben magyarul is oktatnak.
– Ami a Romániában magyarul tanuló gyermekek 2022-es és 2025-ös PISA-eredményeit illeti, ezeknek a diákoknak az eredményei mindhárom területen a romániai átlag fölött vannak. De mindhárom területen romlás következett be 2022-höz képest. A legtöbb európai országban, így Romániában is romlottak 2025-ben az eredmények 2022-höz képest, de nem drasztikusan. Megfigyelhető az is, hogy azok a magyar nemzetiségű tanulók, akik nem anyanyelvükön tanulnak, rosszabb eredményt értek el mint román társaik – magyarázta.
Románia az az ország, ahol a legjelentősebbek a társadalmi méltánytalanságok, a származás, a családi körülmények nagymértékben befolyásolják a gyermek oktatási teljesítményét. Az egyenlőtlenségekről szólva elhangzott: a magyar diákok esetében is kimutatható, hogy valamelyest csökken szüleik gazdasági, társadalmi és kulturális státusa, főként az alsó középosztály közelít az alsó kategóriához.
- Információink szerint Bukarestben a jelenlegi előkészítő osztályosok mintegy tíz százaléka magániskolában kezdi meg tanulmányait, ahol eltérő oktatási körülmények között tanul. Az állami oktatásban részt vevő diákok családjai pedig, amennyiben anyagi lehetőségeik engedik, magánórákkal és más fejlesztő foglalkozásokkal igyekeznek ellensúlyozni a köz- és a magánoktatás közötti különbségeket – mondta a szociológus.
A matematikai és szövegértési tesztek eredményeit tekintve Romániában óriási különbségek mutatkoznak a különböző településtípusokon tanuló diákok teljesítménye között. Különösen nagy a lemaradás azoknál a tanulóknál, akik 3000 főnél kisebb lélekszámú vidéki településeken járnak iskolába a fővárosi diákokhoz képest.
A romániai magyar tanulók esetében ugyanakkor más tendencia figyelhető meg. A kis- és közepes méretű városokban működő iskolákban jóval erősebb az anyanyelvű oktatás, mint a romániai többségi tanulók esetében, illetve a százezer lakosnál nagyobb városok magyar tannyelvű iskoláiban.
„A kisebb városokban tanuló magyar diákok kedvezőbb PISA-eredményei azonban nem tükröződnek az érettségi vizsgák eredményeiben. „A kisebb városokban tanuló romániai magyar gyermekek jobban teljesítenek a PISA-teszten, ugyanakkor rosszabbul szerepelnek a hivatalos vizsgákon” – magyarázta Kiss Tamás szociológus.
Kiderült az is: a magyar diákok 85 százaléka tanul anyanyelvén, ami csökkenést mutat a 2022-es 91 százalékos adathoz képest. Esetükben 100-ból 91 otthon nem magyarul beszél, hanem roma vagy román nyelven.
Toró Tibor szociológus kifejtette: a romániai tanulók gyengébb PISA-eredménye ellenére más országokhoz képest Romániában kiemelkedően magas azon fiatalok aránya, akik egyetemet akarnak végezni.
Toró is úgy véli: bár nagy gond, hogy Románia az OECD-átlag alatt teljesít, még nagyobb probléma, hogy a gyermekek iskolai teljesítménye nagymértékben függ a családok erőfeszítéseitől, illetve az otthonról hozott kulturális tőkétől. Azoknak a gyermekeknek, akik vidéki iskolában kezdik meg tanulmányaikat, kevés esélyük van arra, hogy kitörjenek a kiinduló helyzetükből.
A PISA-mérés ezekre a különbségekre is rávilágít, többek között arra, hogy az egyéni családi háttér milyen mértékben magyarázza az iskolai teljesítményt és az iskolák közötti különbségeket. Az egyenlőtlenségek két szinten termelődnek újra: egyrészt a családi háttér, másrészt az iskolarendszer révén. Romániában az oktatási szegregáció egyben társadalmi státus szerinti szegregációt is jelent” – összegezte Toró Tibor szociológus.
A kutatók hozzátették azt is: a romániai magyar oktatásban jóval nagyobb a lemorzsolódás, így a jobb eredményekhez az is hozzájárulhat, hogy a gyengébben teljesítők már korábban kiestek.
