Egyetemisták választási szokásairól készült közvélemény-kutatás eredményeit mutatták be
A felmérés a 2024-es romániai parlamenti választásokra, a félbemaradt romániai elnökválasztásra, a 2025-ös romániai elnökválasztás mindkét fordulójára, valamint a 2026-os magyarországi országgyűlési választásokra terjedt ki. Magyari Tivadar hangsúlyozta, a kutatás nem politikai elemzésnek készült, hanem annak feltérképezésére vállalkozott, hogy a jelenleg Kolozsváron tanuló magyar egyetemisták milyen arányban vettek részt a különböző választásokon, illetve hogyan alakultak a politikai preferenciáik.
Az előadó elmondta, a kutatás statisztikai sokaságát azok a magyar nemzetiségű hallgatók alkották, akik a 2025–2026-os tanévben valamely kolozsvári felsőoktatási intézményben tanulnak, és 2024 decemberében már rendelkeztek választójoggal. Hozzátette, az eredmények kizárólag erre a csoportra érvényesek, ezért a kutatók nem kívántak általános következtetéseket levonni a teljes erdélyi magyar fiatalság politikai magatartására vonatkozóan.
A kutatás online önkitöltős kérdőívvel készült, az adatfelvétel pedig 2026. január 16. és április 3. között zajlott. Magyari Tivadar megjegyezte, a szokatlanul hosszú adatfelvételi időszak bizonyos torzulásokat is okozhatott, különösen a magyarországi választásokkal kapcsolatos válaszok esetében, hiszen a politikai helyzet és a kampány az adatgyűjtés heteiben is változott. A felmérésben 612 hallgató vett részt, a kutatás pedig 95 százalékos megbízhatósági szinten, hozzávetőlegesen négy százalékos hibahatárral dolgozott.
Múltbeli és tervezett szavazatok
Az előadó arra is kitért, hogy a romániai választások esetében a válaszadóknak múltbeli döntéseikre kellett visszaemlékezniük, vagyis arra, hogy részt vettek-e az adott választáson, és ha igen, kire szavaztak. A magyarországi országgyűlési választások esetében viszont – mivel azok az adatfelvétel idején még nem zajlottak le – a kutatás a részvételi szándékot és a tervezett pártválasztást mérte fel azok körében, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek.
A bemutatott táblázatok egy része kizárólag azokat a hallgatókat vizsgálta, akik ténylegesen részt vettek az adott választáson, míg más diagramok a teljes mintát vették alapul, beleértve azokat is, akik nem mentek el szavazni vagy nem kívántak válaszolni. Magyari Tivadar szerint ez azért fontos, mert így nemcsak a politikai preferenciák, hanem a részvételi hajlandóság is összehasonlíthatóvá válik az országos adatokkal.
Az előadás során részletesen ismertették a 2024-es romániai parlamenti választások, a félbemaradt elnökválasztás, valamint a 2025-ös romániai államfőválasztás két fordulójának hallgatói eredményeit is. A prezentáció visszatérő eleme volt annak összevetése, hogy a kolozsvári magyar egyetemisták részvételi aránya hogyan viszonyult az országos részvételi adatokhoz.
Magyari Tivadar előadásában többször hangsúlyozta, a kutatás kizárólag a vizsgált hallgatói csoportra érvényes, és nem kíván általános következtetéseket levonni a teljes erdélyi magyar fiatalság politikai viselkedéséről. A felmérés ugyanakkor fontos betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodik és hogyan politizál a jelenlegi kolozsvári magyar egyetemista réteg.
A kutatás eredményei
A kutatás eredményei alapján a kolozsvári magyar egyetemisták politikai preferenciái a romániai választásokon egyértelműen az RMDSZ és a magyar érdekeltségű jelöltek felé húznak. A 2024-es parlamenti választásokon a szavazó hallgatók 77,56 százaléka az RMDSZ-re voksolt, míg a második legerősebb támogatottságot a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) érte el 18,55 százalékkal. A teljes mintát vizsgálva ugyanakkor az is kirajzolódott, hogy a hallgatók több mint egyharmada távol maradt a voksolástól.
A félbemaradt romániai elnökválasztáson Kelemen Hunor szerepelt a legerősebben a kolozsvári magyar egyetemisták körében, a válaszadók 65,5 százaléka támogatta az RMDSZ jelöltjét, míg Elena Lasconi 24,93 százalékot szerzett. A 2025-ös romániai államfőválasztás első fordulójában Crin Antonescu bizonyult a legnépszerűbb jelöltnek a hallgatói mintában, Nicușor Dan pedig a második helyen végzett. A második fordulóban ugyanakkor már szinte teljes politikai konszenzus rajzolódott ki, a kutatás szerint a szavazó kolozsvári magyar egyetemisták elsöprő többsége Nicușor Danra voksolt, George Simion támogatottsága pedig marginális maradt.
A 2026-os magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban – ahol a kutatás még csak részvételi szándékot és várható pártpreferenciát mért – a magyar állampolgársággal rendelkező hallgatók körében a Fidesz számított a legerősebb politikai erőnek, a biztos szavazók 67,8 százaléka mondta azt, hogy támogatná a kormánypártot, míg a második helyen a Tisza Párt végzett 28,2 százalékos támogatottsággal.
Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a kolozsvári magyar egyetemisták politikai orientációját továbbra is erősen meghatározza a magyar érdekképviselet támogatása, ugyanakkor a fiatal értelmiségi réteg körében a romániai és magyarországi politikában is érzékelhető nyitás figyelhető meg az alternatív, elsősorban liberális vagy rendszerkritikus szereplők felé.
