Hol érzik magukat biztonságban a nők Kolozsváron?

(Fotó: illusztráció / Adobe Firefly)
Március 8-án mutatták be annak a felmérésnek az eredményeit, amely azt vizsgálta, mennyire érzik magukat biztonságban a nők Kolozsvár különböző városrészeiben, parkjaiban, illetve a tömegközlekedésben. A Biztonság térképe című kutatást a Kis Helyi Civil Kezdeményező Csoport készítette, és több mint ezer kolozsvári nő tapasztalataira épül.

A kutatás eredményeiről a cluj24.ro hírportál számolt be. A felmérés megállapította: Kolozsvár egy ötös skálán 3,75 pontot ér, ahol az 1-es érték azt jelenti, hogy valaki egyáltalán nem érzi magát biztonságban. Kiderült: a megkérdezett hölgyek közül gyakorlatilag minden második számolt be legalább egy fizikai vagy verbális erőszakos esetről.

A felmérés szerint a Szopori negyed számít a legbiztonságosabbnak – 4,29-es pontszámmal az 5-ből. A kutatók ugyanakkor megjegyzik, hogy az új lakónegyedeket általában biztonságosabbnak érzékelik a lakosok. A lista másik végén a Békás negyed áll, amelyet a legkevésbé biztonságos negyednek tartanak a hölgyek 2,67-es pontszámmal. A térségben hiányos az infrastruktúra és kevésbé alakult ki a lakóközösség. Az utolsó előtti Szamosfalva (3,25), előtte pedig az Iris negyedet említik (3,41).

A válaszadók 73 százaléka szerint Kolozsvár legveszélyesebb köztere az Állomás tér, míg a legbiztonságosabbnak a Főteret tartják. 

A kutatás szerint a kolozsvári nők 70 százaléka az elmúlt év során legalább egyszer tapasztalt valamilyen nyilvános térben történő agressziót, a verbális zaklatástól a fizikai vagy szexuális támadáson át egészen a követésig. Három nőből kettő szembesült verbális zaklatással (beszólások, sértő megjegyzések, dudálás, füttyögés). Tízből kettő szexuális jellegű agressziót tapasztalt közterületen. Háromból egy nő ismer olyan személyt, akit az elmúlt évben fizikailag bántalmaztak a városban.

A kutatásból az is kiderül, hogy a nők különféle egyéni védekezési stratégiákat alakítottak ki. A válaszadók fele önvédelmi eszközt (például paprikasprayt) hord magánál, 84 százalék inkább taxit vagy ridesharing szolgáltatást választott, nem pedig tömegközlekedést, tízből hét nő pedig valós idejű helymegosztást küldött valakinek, hogy biztonságban érezze magát.

A biztonságérzet sötétedés után jelentősen romlik: ha nappal a lakónegyedek utcái 4,08 pontot kapnak az 5-ből, éjszaka ez 2,98-ra csökken. A belvárosban például a biztonságérzet nappal 4,1 pont, éjszaka viszont 3,3 pontra csökken.

Minden második nő úgy nyilatkozott: nem érzi magát biztonságban éjszaka a buszmegállókban vagy a tömegközlekedésben, és tízből hét nő a köztereken sem érzi magát biztonságban sötétedés után.

A kutatás arra is rávilágít, hogy az esetek többségét miért nem jelentik a rendőrségen. A kolozsvári nők 2,68 pontra értékelték a rendőrségbe vetett bizalmat egy 5-ös skálán, ami az átlag alatt van, és jóval alacsonyabb, mint például a kórházak iránti bizalom (3,46 pont). A nők ugyanis nem bíznak abban, hogy a rendőrség komolyan veszi az ügyet, tartanak attól, hogy nevetségessé válnak, vagy majd épp őket hibáztatják a helyzetért. Úgy vélik, hogy a rendőrség csak szélsőséges esetekben lép közbe, másrészt pedig az áldozatok inkább nem vállalják az eljárással járó érzelmi terhet.

Mindezek függvényében a civilek több konkrét intézkedést kérnek a kolozsvári önkormányzattól és a városi rendőrségtől: a közvilágítás korszerűsítését (különösen parkokban, sétányokon és buszmegállókban); az éjszakai tömegközlekedés kiterjesztését a peremkerületekbe; gyalogos járőrök bevezetését a sérülékeny területeken, kötelező képzést a rendfenntartó erők számára a nemi alapú erőszak kezeléséről; pánikgombok telepítését buszmegállókban és forgalmas köztereken.