A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Sapientia EMTE Jogtudományi Tanszéke, az Erdélyi Magyar Jogászok Társasága és az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala (Magyarország) közösen hirdetett rajzpályázatot 0–12. osztályosok számára. A felhívás célja az volt, hogy a gyermekek és a fiatalok rajzaikon keresztül mutassák be, mit jelent számukra az igazság, a jog, a közösség és a jövő. A pályázatra egész Erdélyből, Partiumtól Székelyföldig több mint 300 diáktól érkezett munka, ebből közel 180-at állítottak ki a Sapientián.
A díjátadón Szántó Katalin, az Apáczai-líceum tanára arról beszélt, hogy a kiállítást elsősorban a diákok szorgalma, a felkészítőtanárok odaadása és a szülők támogatása tette lehetővé. A rajzverseny ötletgazdája Sztranyiczki Szilárd egyetemi docens, a Sapientia oktatási és minőségbiztosítási rektorhelyettese, aki beszédében elmondta, a pályázat a Gyermekjogok és gyermekvédelem konferencia részeként valósult meg, ahol a szakma hosszasan kifejthette álláspontját, viszont a kép a gyermekek megszólalásával vált teljessé. „Így közös a történet, együtt kell a jövő nemzedéke és a felelős jogásztársadalom képviselőinek lennünk. Nem lehet hitelesen gyermekjogokról és -védelemről beszélni anélkül, hogy magukat az érintetteket nem vonjuk be ebbe a diskurzusba. És mi a rajzpályázaton keresztül ezt megtettük” – fogalmazott Sztranyiczki. Hozzátette, a rajzpályázat különlegessége a jog gondolatébresztő, elemző világa és a képzőművészet játékos kreativitása közötti találkozásban rejlik.
A szervezők a pályázók számára azt a kérdést tették fel, hogyan ábrázolnák a rajzokon keresztül a jog, az igazságosság, a közösség és a jövő fogalmát. A több mint háromszáz beküldött pályaműből mintegy száznyolcvan alkotás került be a kiállítás válogatásába, amely két hétig látható a Sapientia Tordai úti épületében.
Sztranyiczki Szilárd szerint a pályamunkák azt mutatják meg, hogy a jog nem távoli, bonyolult világ, amelyet csak a felnőttek érthetnek meg, hanem olyan közeg, amelyben a gyermekek is otthonosan mozoghatnak. Úgy fogalmazott, a jog tele van grafikai szimbólumokkal – Justitia alakja, a mérleg, a paragrafusjel, a bírói kalapács –, ezek mind az objektivitást, a pártatlanságot és a törvényességet idézik. A beküldött alkotások azt mutatták meg, hogy a jog érzelmeket és történeteket is hordoz.
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Vörös Alpár István Vita elmondta, fontos, hogy a gyermekek már iskolásként kapcsolatba kerüljenek a joggal. Felidézte, az ő generációja számára a jog fogalma sokszor inkább elnyomást és jogfosztottságot takart, a jogi keretek változékonyságát és alapelveit felnőtt korban kellett megismerniük. Úgy gondolja, hogy a fiataloknak az iskolából úgy kell távozniuk, hogy rendelkeznek a szükséges jogi alapismeretekkel.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa beszédében két történetet osztott meg, amelyben kifejtette, hogy miért tartja a gyermekeket kitűnő jogászoknak. Egy budapesti diákparlamenti beszélgetésről mesélt, ahol a gyermekek játékos formában, mégis lényegrelátóan fogalmazták meg, milyen világot szeretnének: legyen kevesebb teher a munkát vállaló fiatalokon, legyen nagyobb biztonság és legyen figyelem a fogyatékkal élő gyermekek felé. Egy másik esetben egy tanító arra kérte a diákjait, hogy írjanak törvénykönyvet, és az első paragrafus – bár vicces formában – az erőszak tilalmát fogalmazta meg.
Sălăjan Karaivanoff Judit ügyvéd az Erdélyi Magyar Jogászok Társaságának képviseletében fontosnak nevezte, hogy a gyermekek munkái sokat elárulnak arról, hogyan látják a felnőttek világát, és biztosította a szervezőket, hogy a szervezet a jövőben is szívesen támogat hasonló projekteket.
Szántó Katalin elmondta, a pályázó gyermekek sokszor hosszú heteken át dolgoztak az alkotásokon, és volt, akinek nehézséget okozott a kitartás. Szerinte éppen ezek a pillanatok – amikor valaki majdnem feladná, mégis folytatja – tették értékessé a folyamatot. Úgy vélte, ezek a pályázatok arra is jók, hogy a gyermekeket nagyobb erőfeszítésre, mélyebb odafigyelésre ösztönözzék. A kiállított munkák sokszínűségét méltatva elmondta, a rajzok között az igazságszolgáltatás számos jelképe megjelent: Mátyás király, Jusitia, a hétköznapi igazságtalanságok, szimbolikus és olykor komikus megoldások is.
A verseny tizenegy kategóriában zajlott – előkészítőtől tizenkettedik osztályig, valamint speciális iskolák számára – technikai megkötés nélkül. A szervezők a díjazáson hangsúlyozták, minden beküldött rajz értéket képvisel és minden egyes alkotó hozzátette a saját látásmódját ahhoz a közös gondolkodáshoz, amelyet a Rajzolj – jogosan! pályázat célul tűzött ki.
Az eseményen készült FOTÓRIPORTOT ITT nézhetik meg.
