A görög fővárosban és Szalonikiben, az ország második legnagyobb városában szerdán a déli órákra hirdettek demonstrációkat. A tiltakozások már kedden este megkezdődtek: több tucat diák és egyetemi hallgató sátrakat állított fel az athéni parlament előtti Szintagma téren, valamint Szaloniki egyik sétálóutcájában.
A résztvevők elsősorban a lakhatási költségek csökkentését, a lakhatási támogatások növelését, a diákotthoni férőhelyek bővítését és további pedagógusok alkalmazását követelik. Egy héten belül ez már a második jelentősebb megmozdulás, amelynek középpontjában a megfizethetetlen lakbérek és az oktatási rendszer problémái állnak.
A görög demonstrálók a Franciaországban zajló tiltakozásokkal is párhuzamot vonnak. Szalonikiben olyan transzparenseket emeltek a magasba, amelyeken egyebek mellett az állt: „Görögország és Franciaország, mindenütt lázadás, ugyanazok a problémák, ugyanaz az ellenség”, illetve „Görögországtól Franciaországig az ingyenes közoktatásért küzdünk”.
„Görögországban ugyanúgy, mint Franciaországban, állami és ingyenes oktatást követelünk” – jelentette ki a szaloniki Arisztotelész Egyetem filozófiai és pedagógiai szakos hallgatóinak képviselője. Hozzátette, a mostani tiltakozás nem egyszeri megmozdulás, a diákszervezetek további demonstrációkat terveznek. A tanulmányokkal járó rendkívül magas költségek miatt a helyzet elviselhetetlenné vált a hallgatók számára - fogalmazott.
A tiltakozásokhoz a középiskolai diákok és tanárok is csatlakoznak, akik az oktatási infrastruktúra hiányosságaira és a súlyos pedagógushiányra hívják fel a figyelmet. Az OLME középiskolai tanári szakszervezet szerint jelenleg mintegy 15 ezer pedagógus hiányzik a görög iskolákból. Az Eurostat adatai alapján Görögország 2023-ban bruttó hazai termékének mindössze 3,3 százalékát fordította oktatásra, miközben az uniós átlag 4,7 százalék volt.
A megélhetési nehézségeket a bérek alacsony szintje is súlyosbítja. Bár a görög minimálbért a pénzügyi válság óta többször emelték, nettó összege továbbra sem haladja meg a 920 eurót.
A közszférában dolgozókat tömörítő ADEDY szakszervezeti szövetség szerdán helyi idő szerint 11 órától hirdetett munkabeszüntetést, és athéni demonstrációra szólította fel tagjait. A szervezet a franciaországi tömegtüntetésekkel is szolidaritást vállalt, egyúttal béremeléseket és a pedagógusok jelentősebb anyagi támogatását követeli. A sztrájk célja az is, hogy a közalkalmazottak, köztük a szülők, részt vehessenek az oktatási rendszer helyzete miatt szervezett megmozdulásokon.
A görög hatóságok jelentős rendőri erőkkel készülnek a demonstrációkra. Sajtóértesülések szerint Athénban mintegy háromezer rendőrt vezényelnek ki, hogy megakadályozzák a Franciaországban tapasztaltakhoz hasonló erőszakos összecsapásokat.
A konzervatív görög kormány ugyanakkor igyekszik elhatárolni a jelenlegi helyzetet a franciaországi zavargásoktól. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Görögország soha többé nem tér vissza a pénzügyi válság idején tapasztalt súlyos társadalmi feszültségek időszakához. Az akkori megszorító intézkedések széles körű elégedetlenséget és elhúzódó tiltakozási hullámot váltottak ki az országban.
