A megkérdezettek 59,3 százaléka szerint a közigazgatási-területi átszervezés javítaná a közszolgáltatások színvonalát Romániában. Ez az arány enyhe növekedést mutat a 2024 májusában mért 58,1 százalékhoz képest.
Ugyanakkor 36,5 százalék úgy véli, hogy egy ilyen reform nem hozna javulást a közszolgáltatások minőségében.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a közigazgatási reform – beleértve egyes települések egyesítésének vagy összevonásának lehetőségét – javíthatná-e a közszolgáltatások színvonalát. A válaszadók 60,8 százaléka szerint igen, ami szintén magasabb arány a 2024 májusában mért értéknél.
Az adatok szerint a románok többsége nyitott a közigazgatás szélesebb körű átalakítására is. A megkérdezettek 60,1 százaléka kedvezően viszonyul ahhoz az elképzeléshez, hogy több megyét tömörítő nagyobb régiókat hozzanak létre. Ez az arány szintén növekedést jelent a 2024 májusában mért 55,7 százalékhoz képest. A válaszadók 34,8 százaléka azonban kedvezőtlenül értékeli ezt az elképzelést.
Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója szerint a felmérés azt mutatja, hogy a közigazgatási-területi reform stabil többségi támogatást élvez. Hozzátette, a több megyét egyesítő régiók létrehozásának viszonylag széles körű elfogadottsága azt jelzi, hogy a romániai társadalom egy része nagyobb léptékű közigazgatási reformokra is kész.
A közvélemény-kutatás 1100 fős mintán, telefonos módszerrel készült, a 18 év feletti romániai lakosság társadalmi-demográfiai szempontból reprezentatív mintáján. A felmérés hibahatára 3 százalék, 95 százalékos megbízhatósági szint mellett.
