„Kétségbevonhatatlan tény, hogy a Sapientia EMTE a magyar kormány egyik legsikeresebb nemzetpolitikai projektjeinek egyike. Az intézmény alapításakor jócskán voltak kétkedők és ellenzők. Ma elmondhatjuk: a Sapientia EMTE huszonöt éve működik, és huszonöt éve minden tanévben megtelik erdélyi magyar hallgatók ezreivel. Tény az, hogy ebben a negyedszázadban oktatási és kutatási téren a Kárpát-medencei és az európai felsőoktatási tér megkerülhetetlen, meghatározó intézményévé vált. Korához és méreteihez képest az intézmény előkelő helyet foglal el a felsőoktatási rangsorokban” – mondta Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora.
Kiemelte: a huszonöt év alatt nem csak bizonyította sikerességét, hanem elnyerte az erdélyi, az anyaországi, a Kárpát-medencei magyar fiatalok bizalmát is. A hallgatói jelenlét igazolja, hogy itt versenyképes tudást, a fejlődésüket lehetővé tevő körülményeket és erős közösséget kapnak. „Olyan intézmény tagjai lehetnek, ahol a szakmai felkészülés a közösségi érzés ápolásával ötvöződik” – jelentette ki a rektor.
Tonk Márton elmondta: tény, hogy az elmúlt huszonöt év alatt a Sapientia EMTE jelentős részt vállalt az erdélyi magyarság életében. Események, rendezvények bizonyítják, hogy az egyetem a közösség egyik fő katalizátorává vált. Az intézmény huszonöt éve járja sikerrel azt a kötéltáncot, amelyre elrendelték. Megfelel az oktatás és a kutatás nemzetközi mércéinek, miközben nemzeti identitásőrző és örökségápoló feladatot lát el. Az intézmény alapításától kezdve a Sapientia EMTE-t és a magyar kormányt nemzetpolitikai szövetség köti össze, ami a közös gondolkodáson alapul. E szövetség nélkül a felújítás sem történhetett volna meg – összegzett a rektor, majd köszönetet mondott a felújítást megtervező és kivitelező cégeknek, az egyetem munkatársainak.
„Azért jöttünk ide, hogy hálát adjunk. Az elmúlt huszonöt esztendő alatt csodás dolgok történtek, ezért hálát kell adni, meg kell köszönni mindenkinek, aki ebben segített. A Sapientia EMTE azért alakult, hogy folytatója legyen annak a kolozsvári szellemiségnek, amelyet megörököltünk. Ez az egyetem az Isten oltalmába vetett hit miatt maradt meg, és megtartója Isten. Következésképpen az egyetem sorsát Isten oltalmába helyezzük” – vélekedett Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében elmondta, a Bocskai-ház felújítása jó alkalom arra, hogy elgondolkozzunk: mit jelentenek az intézmények egy nemzeti kisebbség számára. Minél szilárdabb egy intézmény, annál szilárdabb az üzenete. Úgy vélte, az elmúlt huszonöt esztendőben a Sapientia EMTE bebizonyította, hogy az erdélyi magyar közösségnek szüksége volt, van és lesz erre az egyetemre.
„A nemzeti kisebbségi közösségek számára a felsőoktatás soha nem lehet mellékes. Saját egyetem nélkül nincs saját értelmiség, saját értelmiség nélkül meggyengül a közösség. Mit hagyott ránk Bocskai? Azt, hogy tartsuk meg az egyetértést, legyünk egymás iránt oltalommal és segítséggel. A kisebb közösségeknek a belső erő, az önszerveződés és a jól megválasztott szövetségek a megmaradás feltételei. Az erdélyi magyar közösség ezt a leckét megtanulta: intézményeket épített, partnereket keresett. Ebben volt meghatározó szerepe Semjén Zsoltnak” – hangsúlyozta.
Kijelentette: a magyar politikus tizenhat éven át folytatott tevékenységének eredménye látható az intézményekben, az erdélyi magyar közösség mindennapi életében. A magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb fordulata a honosítás, a jogszabályi feltételek létrehozásában pedig Semjén Zsoltnak kulcsszerepe volt.
„Sokan ezt a kérdést ma is újragondolnák. Vannak, akik a határon túli magyarok szavazati jogának megszüntetését kérik. Semjén Zsolt azonban kitartott eredeti álláspontja mellett. Semjén Zsolt számára a magyar nemzet közjogi egysége elvi kérdés, hosszú távú stratégiai döntés. Az RMDSZ által 2002-ben létrehozott Ezüst Fenyő-díjat eddig erdélyi személyiségeknek ítéltük oda. Most először ítéljük oda magyarországi politikusnak, azaz Semjén Zsoltnak” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke, majd átnyújtotta Semjén Zsoltnak az Ezüst Fenyő-díjat.
Semjén Zsolt kijelentette: Bocskai fejedelem a magyarok élni akarásának a szimbóluma. „Bocskai István annak a Szent István-i gondolatnak a folytatója a saját korában, miszerint a magyarság úgy kapcsolódjon a keresztény civilizációhoz, Európához, hogy ne legyen senki hűbérese. A Bocskai-ház jelenleg a legmodernebb és a legősibb elem, annak a szimbóluma, hogy mi itthon vagyunk. A magyar kormány nemzetpolitikája tizenhat éve arra épül, hogy a magyar nemzet életminősége javuljon. A nemzet csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Mert ha az egyik nemzetrész eltűnik, akkor az egyetemes magyarság csorbul. Ahhoz, hogy fennmaradjunk, erős Magyarországra és erős nemzetre van szükség. Ezért először jogilag alkottuk meg ennek a fundamentumát. Az alkotmány kimondja: Magyarország nem csak felelősséget érez, hanem visel is minden magyar iránt. Számíthattatok ránk, számíthattok ránk, és mi is számítunk rátok” – hangoztatta.
A magyar miniszterelnök-helyettestől megtudtuk: a magyar kormány az elmúlt tizenhat évben 10 000 komoly beruházást hajtott végre a Kárpát-medencében külhoni területen, 6500 szervezetet és intézményt segítettek, száz nemzeti jelentőségű intézménynek biztosítják a működést, 35 000 nyílt pályázatot támogattak. A Kárpát-medencei óvodaprogram során kétszáz 200 épületet tataroztak, és 150-et építettek, valamint 38oo templomot tataroztak. A 100 000 forintos oktatási-nevelési támogatásban pedig 230 000 gyermek részesült. A határon túli gazdaságot 250 milliárd forinttal támogatták, illetve 67 000 nyertes pályázatnak biztosítottak támogatást. A könnyített honosítás által 1,2 millió ember nyert el kettős állampolgárságot.
