Anca Buzoianu: „ha elvárunk, adnunk is kell”
Anca Buzoianu rektor szerint a miniszterelnök kijelentése jogos, egy orvos képzésének támogatása ugyanis jelentős társadalmi befektetés, amely elvész, ha az állami rendszer egyáltalán nem részesül majd abból a tudásból, amelyet megfinanszírozott. Ugyanakkor nem csupán költségvetési kérdésről van szó, hanem arról is, hogy az ország több térségében már most súlyos az orvoshiány, az emberek nem jutnak hozzá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz. „Ezért egy minimális itthoni gyakorlati időszak az államilag finanszírozott képzést követően méltányos megoldás, persze, megfelelő intézkedések mellett” – nyilatkozta Anca Buzoianu az edupedu.ro portálnak.
A rektor rámutatott: számos országban léteznek úgynevezett „szolgálati visszatérítési” (return of service) vagy kötelező szolgálati programok. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a javaslat csak akkor lehet életképes, ha megfelelően a körülmények: biztos álláshelyekre, tisztességes munkakörülményekre, folyamatos szakmai képzésre, és külön ösztönzőkre van szükség a vidéki térségekben és a kisebb városokban praktizáló orvosok számára is.
„Természetes, hogy felelősséggel tartozunk a közösségnek, amely finanszírozza a képzésünket, de a kötelezettséghez olyan megoldásoknak kell társulniuk, amelyek valóban itt tartják az orvosokat. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy odakötjük őket egy olyan rendszerhez, amely nem képes megfelelő feltételeket biztosítani számukra – és mindannyian tudjuk, hogy az orvoslás nem működik kényszerrel. Röviden: ha elvárunk, adnunk is kell” – fogalmazott Anca Buzoianu.
A rezidens orvosok nem értenek egyet
A Rezidens Orvosok Multidiszciplináris Társasága (SMMR) határozottan elutasították a kötelező jellegű intézkedés gondolatát. „Hat év egyetemi tanulmány és több év rezidensképzés után az orvosnak alapvető joga van ott gyakorolni a hivatását, ahol szakmailag fejlődhet. Románia az Európai Unió tagja, a munkaerő szabad mozgása uniós jog” – fogalmaznak.
A szakmai szervezet rámutat továbbá arra, hogy a rezidensképzés végén sok orvos azzal szembesül, hogy az álláshelyek be vannak fagyasztva, vagy hogy a saját szakterületén nem hirdetnek versenyvizsgát. A szervezet szerint a „kompromisszumok nélküli” orvosláshoz erőforrásokra van szükség; nem lehet teljesítményt elvárni ott, ahol hiányoznak az alapvető felszerelések. Mint írják, a rezidens orvosok nem „menekülnek” az országból, hanem a normalitást keresik. „A tiszteletet az emberek és kórházak fejlesztésére irányuló befektetésekkel lehet kivívni, nem pedig alapvető jogokat sértő jogszabályi korlátozásokkal” – közölték.
