Búcsúünnepek a katolikus egyházközségekben

Jézus Szentséges Szívének főünnepe lesz pénteken, június 27-én, azt követően, szombaton Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. Vasárnap, június 29-én pedig Szent Péter és Szent Pál apostolok kötelező főünnepét ülik.

A Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt kidei római katolikus templomban (ellátja Kovács Árpád plébános) péntek délelőtt 11 órakor, a Kolozsvár-kerekdombi templomban (Jakab Gábor) délután 7 órakor, míg a kolozsi plébániatemplomban (Szőcs Béla) szombat délután 6 órakor kezdődik a búcsús főünnepi szentmise. 

1675. június 15-én, Úrnapja nyolcadán Alacoque Szent Margit Mária vizitációs apácának nagy látomásban volt része, amelyben a Megváltó megbízta azzal, hogy gondoskodjon Jézus Szívének ünnepéről. Már egy évvel előtte is látomása volt, amelyben Krisztus szeretettől lángoló szívét látta. Ez valószínűleg 1674. Úrnapján történt. Erről írást is készített, amelyet átadott lelki vezetőjének, a később szintén szentté avatott La Colombière Kolos jezsuitának, aki azt Lelki magábaszállás (Retraite spirituelle) című könyvében közzé is tette. Kereken 350 esztendeje, 1675. június 21-én pedig mindketten felajánlották magukat Jézus Szentséges Szívének. 

Emberi testi-lelki életteljességünket a Szentírás gyakran az egyszerű szív szóval jelöli. Szent János evangélista írásaiban már a Megváltó szívére is rátereli a figyelmet. Az egyházatyák ennek a gondolatnak folytatásaként a szentségeknek és magának az anyaszentegyháznak forrását látják Jézus szívéig megnyílt oldalában, amelyből vér és víz folyt. A 12–13. század folyamán több teológus is csatlakozott ahhoz a gondolathoz, hogy az Istenembert a szívével jelképezett szeretetében tiszteljék. Különösen a 14. század misztikája adott nagy lendületet ennek a tiszteletnek, amelyet a 16. században a jezsuita rend terjesztett tovább. 

A Jézus Szíve főünnep és a szentórák bevezetéséért, továbbá a Jézus Szíve péntekek megtartásáért Alacoque Szent Margit Mária szállt síkra. Rómának azonban sokáig fenntartásai voltak, akárcsak más üdvtörténeti eseményhez nem kapcsolódó ünneppel szemben. Csak XIII. Kelemen pápa engedte meg 1765-ben a lengyel püspököknek és a római Jézus Szíve Társulatnak, hogy ezt az ünnepet megtartsák. 1856-ban IX. Piusz az egész anyaszentegyház számára kötelezően bevezette. 1899-ben XIII. Leó magasabb rangra emelte a Jézus Szíve napját, és a közeli századfordulóra elrendelte a világmindenség felajánlását Jézus Szívének. Az ünnep liturgiáját 1928-ban fogalmazták újra, rangjának újabb emelésével együtt, XI. Piusz rendelkezése nyomán. A Jézus Szíve tisztelet további formái a Jézus Szíve péntekek, vagyis a hónapok első péntekjei – amikor az egyház felkeresi és szentségekkel látja el a betegeket –, továbbá az ezek előestéjén tartott szentórák. 

Kincses városunk Mária Szeplőtelen Szent Szíve tiszteletére szentelt Györgyfalvi negyedi templomában (plébános Vizi Zakariás) szombaton délelőtt 11 órától tartják a búcsús szentmisét. A Mária ünnepeink nagy száma kifejezi azt a szeretetteljes és hálatelt tiszteletet, amellyel a kereszténység és nemzetünk a Szűzanyához, a Magyarok Nagyasszonyához fordul. Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepét XII. Piusz pápa rendelte el 1944-ben az egész anyaszentegyház számára. Ezt előzőleg elsősorban Eudes Szent János (1601–1680) áldozópap szorgalmazta, aki jelentősen előmozdította mind a Jézus Szíve, mind a Mária Szíve tiszteletet, ezért társulatot is alapított. Életének utolsó évei középpontjában a Mária Szeplőtelen Szent Szíve iránti tisztelet állt. Fájdalmas betegség után, 1680. augusztus 19-én halt meg, Szent X. Piusz pápa 1909. április 11-én boldoggá, XI. Piusz pedig 1925. május 31-én szentté avatta. 

Vasárnap, június 29-én Szent Péter és Szent Pál apostolok kötelező főünnepe. Az apostolfejedelmek tiszteletére szentelt Kolozsvár – Szentpéteri egyházközségben (plébános Ferencz Antal) délután 6 órakor, míg Kisbácsban (Kovács Árpád) 11 órakor ünneplik a templom patrónusait.

NYÁRI MISEREND  – Július 1-jétől szeptemberig nyári program szerint lesznek szentmisék Kolozsvár központi templomaiban. A Szent Mihály-templomban hétköznapokon reggel 8 órától – szerdánként este 6 órától is – celebrálnak szentmisét. Az Egyetem/Universităţii utcai piarista, valamint a Donát negyedi Szent István-templomban ebben az időszakban a hétköznapi szentmisék elmaradnak. Az óvári ferences templomban viszont szerda kivételével esténként 6 órától vehetnek részt szentmisén a hívek – kedden délelőttönként Páduai Szent Antal tiszteletére továbbra is délelőtt 10 órakor mutatják be a legszentebb áldozatot. A vasárnapi szentmisék programjai mindenhol változatlanok maradnak. Ellenben a piarista templomban elmaradnak a vasárnap délutánokon celebrált olasz, angol, francia, illetve német nyelvű szentmisék.