Kiderül az is: az erdélyi magyarok körében erős a Fideszhez való kötődés, a válaszadóknak körülbelül 74 százaléka szimpatizál vele, míg a Tisza Párt támogatottsága 10 százalék körüli, a kisebb pártoké pedig 3-4 százalék. A megkérdezettek mintegy 12 százaléka nem jelölt meg pártpreferenciát. Hogy mivel magyarázható a szimpátiaértékek és a tényleges szavazatarány közötti eltérés? Ennek elsődleges oka, hogy a Fidesz támogatói elkötelezettebbek a választási részvételt illetően, míg a Tisza szimpatizánsai közül többen ugyan rendelkeznek magyar állampolgársággal, viszont kisebb arányban regisztráltak és kevésbé motiváltak a választásokon való részvételben – áll az elemzésben.
Ha nemcsak azok körét vizsgáljuk, akik éltek szavazati jogukkal, hanem a teljes erdélyi magyar népességet, akkor azt kell látnunk, hogy az itt élő, magukat magyarnak vallóknak alig 31 százaléka szavazott a Fideszre, 2-3 százalék a Tiszára, 1-2 százaléka pedig más pártokra. A teljes népesség további 30 százaléka, bár rendelkezik magyar állampolgársággal, nem kívánt élni szavazati jogával ezen a választáson. Az erdélyi magyarok fennmaradó 36 százaléka nem magyar állampolgár, így választójoggal sem rendelkezik – derül ki a felmérésből, amelyről Barna Gergő szociológust kérdeztük.
Valójában az egyharmad szavazott a Fideszre
A szakértő lapunknak nyilatkozva elmondta: a felmérés a SoDiSo Research saját kezdeményezésére és saját erőforrásaiból készült, független kutatásként. A cél az volt, hogy minél pontosabban tájékoztassák a közvéleményt és a döntéshozókat az erdélyi magyarok választói attitűdjeiről, szavazói viselkedéséről, várakozásaikról a meghatározó jelentőségű és felfokozott intenzitású magyarországi választások alkalmával.
„A választások előtti pillanatot akartuk megragadni, hiszen az urnák zárását követően már hiába mérjük a szavazói attitűdöket, ezek ugyanis az eredmények függvényében is módosulhatnak” – magyarázta.
Az erdélyi magyar társadalom tagolódására utalva elmondta: három nagy csoport különböztethető meg. Az egyik az a réteg, amelynek van magyar állampolgársága, illetve regisztrált a választói névjegyzékbe, és a jogosultságot elnyerve részt is vesz a választásokon. Ez 2022-ben 28 százalék körüli volt, a SoDiSo Research mérései szerint most 31 százalék körüli.
A másik csoport, az erdélyi magyarok további 30 százaléka azokból áll össze, akik bár rendelkeznek magyar állampolgársággal, vagy nem regisztrálnak a választói névjegyzékbe, vagy pedig regisztráltak, de nem vesznek részt a választáson.
A harmadik réteg – a mostani mérések szerint az erdélyi magyarok mintegy 35 százaléka – nem rendelkezik magyar állampolgársággal. „Tehát amikor azt mondjuk, hogy az erdélyi magyarok 91 százaléka a Fideszre szavazott, az tulajdonképpen a teljes populáció kevesebb, mint egyharmadát jelenti” – magyarázta a szociológus.
Mindazonáltal a mostani adatfelvétel azt is alátámasztja, hogy a teljes erdélyi magyar lakosságban nagymértékű, 74 százalékos a Fidesz támogatottsága – emelte ki a szakember. Hozzátette: ez az arány korábban is ennyi volt, az erdélyi magyarok körülbelül háromnegyede Fidesz-szimpatizáns.
Arról, hogy azok az erdélyi magyarok, akik részt vettek a választáson, elsöprő többségben – 91 százalékban – a Fideszre voksoltak, a szociológus úgy vélekedett: ez egy értékválasztás, identitásbeli kérdés, „ami rendben is van” – fejtette ki.
Párhuzamos valóság
Hozzátette: a szavazói attitűd másik fontos dimenziója az, hogy a voksoló erdélyi magyarok mit gondoltak a választások kimeneteléről. Meglepőnek nevezte, hogy nagy többségük azt feltételezte, hogy a Fidesz nyer, ami arra utal, hogy jelentős eltérés van az itteni és a magyarországi populáció helyzetértékelése között. A Tisza győzelmének nagy volt a valószínűsége, már több mint egy éve ezt mutatták a mérvadó közvélemény-kutatások. A választásokhoz közeledve a Magyarországon élők többsége is már úgy ítélte meg, hogy a Tisza fog nyerni – mutatott rá a szociológus.
„Az erdélyi magyarok „párhuzamos valósága” folytán feltételezhető, hogy most nagyfokú a csalódottság és elbizonytalanodás. Ez egyfajta orientációs zavart is okozhat azt illetően, hogy a jövőben mi várható. Ezért komoly kérdés, hogy ezt a feszültséget hogyan lehet minél hamarabb és minél hatékonyabban feloldani” – állapította meg Barna Gergő.
Orbán Viktor személye a meghatározó szimpatizánsai számára
Kérdésünkre: az RMDSZ mennyire gyorsan tud majd kapcsolatot kialakítani a felálló új magyar kormánnyal, a szociológus szerint politikai jellegű kérdésekben nehéz jósolni.
„A társadalom szemszögéből nézve elmondható, hogy Orbán Viktor személye a meghatározó a Fidesz-szimpatizáns erdélyi magyarok szempontjából, és feltételezhetően egyfajta biztonságot is nyújtott a Fidesz vezetőjéhez való erős kötődés” – vélte. Ezért a jövőt mindenesetre meghatározza majd az, hogy a különböző szereplők hogyan nyilvánulnak meg. Kérdés például, hogy Orbán Viktor milyen döntéseket hoz a következő napokban, marad-e a Fidesz vezetőjeként, vagy sem. Ha ugyanis marad, akkor az erdélyi magyarok továbbra is a Fideszhez fognak kötődni.
A másik szereplő nyilván a Tisza, amelynek elképzelései egyelőre nem ismertek pontosan, főleg arról, hogy kormányra kerülésük után milyen politikát folytatnak majd a külhoni magyarsággal kapcsolatban.
„Személy szerint például aggályosnak tartom, hogy Magyar Péter „kamukutatásnak” bélyegezte meg korábbi felmérésünket, amely az erdélyi magyar szavazók erőteljes Fidesz-szimpátiáját mutatta ki. Nem tartom egészségesnek a magyarországi kommunikációs hadviselés logikáját Erdélyre is rávetíteni. Sokkal fontosabb lenne az itteni társadalmi sajátosságok tényleges megismerése és megértése. Ezek alapján lehetne megalapozott döntéseket hozni, lehetőleg a helyi elittel folytatott egyenrangú párbeszédet követően” – nyilatkozta a kutató.
A harmadik szereplő az erdélyi magyar politikai elit, amelynek vélhetően elég szűk a cselekvési mozgástere ezekben a kérdésekben. Az RMDSZ lehetőségeit a kedvezőtlen romániai gazdasági és politikai viszonyok is erősen korlátozzák – magyarázta.
Az erdélyi magyar társadalom szempontjából az lenne a fontos, hogy ne az apátia uralkodjon el – sokkal inkább azt kellene megkeresni, melyek azok a főbb pontok, amelyekben mindenképpen szükség van a mindenkori magyar kormány támogatására, milyen problémák kapcsán kell majd az erdélyi magyar politikusoknak tárgyalásokat folytatni – vélte a szociológus.
Kérdésünkre, hogy milyen a profilja annak az erdélyi magyar rétegnek, amelyet a Fidesznek mindmáig nem sikerült aktiválnia, a szakember elmondta: méréseikből az körvonalazódik, hogy ez a csoport egyrészt fiatalokból áll, akik nem a Fidesz fénykorára jellemző magyar–magyar kapcsolatok idején szocializálódtak, illetve jelentős arányban diplomások, magasan képzett erdélyi magyarok, akik valószínűleg úgy ítélik meg, hogy nincs miért beleszólniuk a magyarországi választásokba, bár van állampolgárságuk. Az a réteg, aki nem is igényelt állampolgárságot, nagyobbrészt az idősebb generáció tagjaiból áll, illetve olyanokból, akik szórványrégiókban élnek. Az aktív levélszavazók inkább 35–60 év közötti középkorúak, felülreprezentáltak a Székelyföldön, a tömbterületeken, és többnyire középfokú végzettséggel rendelkeznek.
