A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések esélyeiről zajlott pódiumbeszélgetés Tusványoson
Szili Katalin volt házelnök, korábbi miniszterelnöki főtanácsadó megállapította: az autonómia nem célja, hanem eszköze a külhoni magyar nemzeti közösségek megmaradásának. Eléréséhez szerinte az lenne a leghatékonyabb nemzetközi segítség, ha az Európai Unió kötelezővé tenné a tagországok számára, hogy az őshonos kisebbségeket államalkotó tényezőként ismerjék el.
Kovács Elvira, a szerbiai képviselőház alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja a kisebbségi közösségnek egységes fellépésének fontosságát hangoztatta az autonómia többségi elfogadtatásában. Felidézte: Szerbiában a közösség kulturális autonómiáját érvényesítő Magyar Nemzeti Tanács jogi keretének megalkotása hosszú folyamat volt – a délszláv háborúk idején indult közösségi kezdeményezéstől kezdve, a 2002-es kisebbségi kerettörvényen, a 2006-os, a kisebbségeket kollektív jogokkal rendelkező államalkotó tényezőként elismerő alkotmányon át a nemzeti tanácsok 2010-es megválasztásáig.
Megjegyezte: mivel Szerbia még csatlakozásra vár, az európai uniós nyomás is segítette a nemzeti közösségeket, rákényszerítve például Belgrádot egy kisebbségi akcióterv elfogadására.
Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást kutató Intézet igazgatója, volt oktatási miniszter szintén arra mutatott rá a pódiumbeszélgetésen, hogy az uniós csatlakozás folyamata számos kelet-közép-európai országban előrelépést hozott a kisebbségi jogok terén, legalábbis a kommunista diktatúrák időszakához képest. Mint megjegyezte, a Brüsszellel folytatott jogviták sikeres lefolytatásához meg kell érteni, az unió aggodalommal tekint a kisebbségekre, mert elszakadástól fél, másrészt a balti államok és Ukrajna példájából kiindulva attól tart, hogy az oroszok ürügyként használhatják a beavatkozásra a belső etnikai feszültségeket.
Fodor Gábor szerint a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések érvényesítésében megkerülhetetlen tényező az adott állam viszonyulása a kisebbségekhez, amit nagymértékben befolyásolhat az, hogy tagja-e a kormánynak a közösségi képviselet.
Sobor Dávid, a Székelyföld területi autonómiáját zászlajára tűző Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogi képviselője a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésről beszélt, amellyel a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások igazságosabb elosztását, a nemzeti régiók hátrányos megkülönböztetésének megakadályozását próbálják elérni.
A tusványosi pódiumbeszélgetésen moderátorként részt vevő Csóti György nemzetpolitikai tanácsadó összegzése szerint az autonómiaküzdelem sikere a közösség elszánt akaratán, az adott ország jogrendszerén, illetve külső nyomást érvényesíteni képes nemzetközi kereteken múlik.
