A törvényhozás létszámának csökkentése rendkívül kedvezőtlen lenne számunkra
A mostani törvénytervezetet a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nyújtotta be. Az eredetileg május 28-án iktatott tervezetet szeptember 2-án továbbították véleményezésre szakbizottságokhoz, a módosító javaslatok benyújtásának határideje pedig szeptember 16-a volt, a kezdeményezés eddig még nem került a plénum elé. A parlamenti vita határidejét most 45 napról hatvan napra hosszabbították meg, hogy elkerüljék a javaslat hallgatólagos elfogadását. Az USR szenátora, Ștefan Pălărie megerősítette: pártja továbbra is támogatja a törvényhozók számának csökkentését, ugyanakkor ellenzi a határidő meghosszabbítását.
A parlamenti képviselők számának csökkenését célzó törvénykezdeményezés tizenöt éves múltra tekint vissza. Traian Băsescu akkori államfő 2009-ben népszavazást írt ki: az egyik kérdés a parlamenti képviselők számának csökkentésére vonatkozott háromszáz főre, a másik arra, hogy térjen-e át Románia az egykamarás parlamentre. A véleménynyilvánító népszavazás érvényes és eredményes volt, az urnához járulók több mint hetven százaléka támogatta a változtatást.
A karcsúbb parlament ötlete azóta szinte minden törvényhozási ciklusban előkerült, a kormányon levő pártok rendszerint megígérik, de eddig még semmi sem lett sem a létszámcsökkentésből, sem az egykamarás parlamentből. 2018-ban a Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (PMP) törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben erről. A javaslat hallgatólagosan átment a szenátuson, mivel nem került napirendre, aztán a képviselőházban kallódott el. 2019-ben újabb próbálkozás történt, az erre vonatkozó polgári kezdeményezésnek sem lett eredménye.
Az RMDSZ-t rendkívül hátrányosan érintené, ha csökkenne a parlamenti képviselők száma. Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője a Szabadságnak elmondta: amennyiben ez a terv megvalósul, számításaik szerint 400 ezer erdélyi magyar maradna képviselet nélkül, ez pedig elfogadhatatlan. Gyakorlatilag se Máramaros, se Szilágy, Kolozs, Temes vagy Arad megyében nem lesz RMDSZ-képviselet.
Elmondta, a liberálisok bejelentették, hogy majd új tervezetet fognak előterjeszteni, és előtte konzultálni szándékoznak azokkal a nemzeti kisebbségekkel, amelyek most alanyi jogon jutnak egy-egy mandátumhoz. Jó lenne a magyar közösség képviselőivel, az RMDSZ-szel is egyeztetni, Romániában ugyanis több mint egymillió magyar él… – ajánlja Csoma Botond.
Liberálisok: háromszáz fős, de kétkamarás parlamentet!
A szenátus elnöke, Mircea Abrudean hétfőn bejelentette: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) új törvénytervezeten dolgozik, amely szintén háromszáz főben szabná meg a parlamenti képviselők és szenátorok létszámát. Mint mondta, a PNL szerint az USR által beterjesztett javaslat jogi szempontból nem kielégítő. „Jogász kollégáink szerint világosabb, egyértelműbb tervezetre van szükség, és várhatóan ezt a PNL fogja benyújtani” – fogalmazott Abrudean.
Hozzátette, a tervezet végleges formájában még nem állapodtak meg, de elő fogja írni a képviselők és szenátorok számának háromszázra csökkentését, megőrzi a kétkamarás felosztást, és méltányos képviseletet biztosít a nemzeti kisebbségeknek. Sajtóértesülések szerint Ilie Bolojan is arra biztatta a liberális parlamenti képviselőket, hogy támogassák az USR-s kezdeményezést, hiszen a téma a PNL választási kampányában is nagy hangsúlyt kapott.
Ami pedig a Szociáldemokrata Pártot illeti (PSD), Alexandru Rafila leszögezte, a 2009-es népszavazás eredménye a törvényhozók számának háromszázra csökkentése mellett az egykamarás parlamentre való áttérést is előírja. „Nem lehet „szelektíven” gyakorlatba ültetni egy referendum eredményét. Vagy komoly vitát folytatunk, és egy alkotmányreformmal áttérünk az egykamarás parlamentre is, vagy nem csinálunk semmit” – fogalmazott.
Szerinte a törvényhozók számának csökkentésére vonatkozó jelenlegi törvényjavaslat inkább egyfajta politikai nyomásgyakorlásnak minősül, mintsem komoly kezdeményezésnek.
PSD: az RMDSZ érvei megalapozottak
Sorin Grindeanu ideiglenes pártelnök kijelentette: a PSD vezetőtestületeiben még nem született döntés arról, hogy milyen álláspontra helyezkedik az alakulat a törvényhozók számának csökkentéséről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A PSD nem kíván elhamarkodottan dönteni olyan tervezetről, amelyik alapjaiban változtatná meg a parlament struktúráját. A pártnak a jogszabályjavaslattal kapcsolatos álláspontjáról a párt vezető testületében fognak határozni – tette hozzá.
Grindeanu is megjegyezte: az USR-s törvénytervezet nem a 2009-es referendum eredményét ültetné gyakorlatba, mert a népszavazás az egykamarás parlamentre való áttérésről is szólt, a jogszabályjavaslat azonban erre nem tér ki. „Ez egy katyvasz, amiből nem ért senki semmit. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem fogunk politikai döntést hozni a kérdésben, de az RMDSZ ellenérvei megalapozottak” – fogalmazott a pártelnök.
Létszámcsökkentés – populista csomagolásban
Szakértők felhívják a figyelmet: van egy nagy adag populizmus is a kezdeményezésben, hiszen nem pro és kontra érveket vonultat fel, hanem érzelmekre hat: több pénze marad a népnek, ha kevesebb parlamenti képviselőt kell fizetni. Ennek semmi köze a racionalitáshoz, hiszen nem teszi hozzá, hogy valójában mennyivel is csökkennének a kiadások, és az mekkora megtakarítást jelent.
Megjegyzik azt is: a parlamentet nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is vizsgálni kell. A törvényhozás alacsony színvonala, a jogalkotási folyamat hatékonyságának hiánya, az a tény, hogy a parlament gyakran puszta jóváhagyó testületként működik, valamint az intézmény iránti gyenge bizalom – mindezek hasonlóan fontos kérdések.
Bár nincsenek egységes és egyetemes kritériumok a parlamentek optimális létszámának meghatározására, a törvényhozás méretét általában a népességhez, az ország területi nagyságához, a közigazgatási berendezkedéséhez igazítják, rendszerint figyelembe véve a különböző kisebbségek érdekeit is.
A klasszikus számítási módszer szerint Románia körülbelül 19 milliós lakosságát figyelembe véve az ideális törvényhozói létszám valahol 271–275 fő között lenne. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy a népességszám csupán egyike a parlamenti létszám meghatározásánál figyelembe veendő tényezőknek – hangsúlyozzák a szakemberek.
Konkrétan Romániában 1990-ben 515, 1992-ben 484, 1996-ban 486, 2000-ben 485, 2004-ben 469, 2008-ban 470, 2012-ben 588, míg 2016-ban, 2020-ban és 2024-ben 465–466 parlamenti képviselő volt. Látható, hogy a létszám 2012-ben ugrott meg, amikor az arányos választási rendszer fenntartásával bevezették az egyéni választókerületeket.
Romániában 1,7 parlamenti képviselő jut 100 ezer lakosra. Összehasonlításképp Hollandia parlamentje 0,9 képviselő / 100 ezer lakos mellett működik kb. 18 milliós népességgel; Lettországban 5,2 képviselő jut 100 ezer lakosra (1 milliós lakosság mellett); Finnországban pedig 3,6 képviselő / 100 ezer lakosra (5,6 milliós népességgel). Rendkívül eltérő tehát a képviselők száma a lakosságszámhoz viszonyítva, ilyenformán nem egyértelmű, hogy Romániában valóban szükség lenne a parlament létszámának általános – és különösen háromszáz főre történő – csökkentésére. Világszinten az átlag 146 ezer lakos parlamenti képviselőnként. Ehhez képest Romániában jelenleg egy szenátor 168 ezer lakost képvisel, míg egy képviselő 73 ezer lakost.
Borítókép: RMDSZ
