Lecornut szeptemberben nevezte ki a köztársasági elnök miniszterelnökké, miután elődjét, Francois Bayrou-t az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt. Decemberben Michel Barnier-t is a költségvetési tervezet miatt buktatta meg a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal.
A miniszterelnök a kinevezése óta folyamatos konzultációkat folytatott a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel, de mindeddig nem sikerült olyan konszenzusos költségvetési tervezetet kialakítania, amelynek bemutatása nem fenyegeti azonnali bukással az új kormányt a Nemzetgyűlésben. Sébastien Lecornu már jelezte, hogy a költségvetési erőfeszítéseket az állami kiadások csökkentésével kívánja elérni, és elkötelezett egy igazságosabb adópolitika mellett.
Bár a kormányfő pénteken bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, s így reméli, hogy elkerüli a bizalmatlansági szavazást a költségvetés jövőbeni parlamenti vitája során, a bukás elkerüléshez szüksége lenne a szocialisták külső támogatásra vagy legalábbis tartózkodására, amire egyelőre nem kapott ígéretet az ellenzéki párttól.
Lecornu: nem álltak fenn a feltételek a kormányzáshoz
Sébastien Lecornu hétfőn benyújtotta lemondását, amelyet Emmanuel Macron elnök elfogadott – közölte az Elysée-palota egy kommünikében, az AFP, a Reuters és a DPA jelentése szerint.
A kormányfőnek kedden kellett volna bemutatnia politikai irányvonalát a francia parlamentben. Lemondása váratlan, és tovább mélyíti a Franciaországot sújtó politikai válságot.
Többhetes egyeztetések után, amelyek során a politikai spektrum szinte minden pártjával tárgyalt, Lecornu – Macron közeli szövetségese – vasárnap kijelölte minisztereit, az új kormánynak pedig hétfő délután lett volna az első ülése.
A kabinet összetétele azonban mind az ellenzéket, mind a szövetségeseket feldühítette, akik szerint a kormány túl „jobboldali” vagy épp „nem elég jobboldali”. Ez kérdéseket vetett fel a kormány tartósságát illetően, miközben Franciaország az erősen széttöredezett parlament okozta politikai válság leküzdésével küzd.
„Sébastien Lecornu úr benyújtotta kormánya lemondását a köztársaság elnökének, aki azt elfogadta” – áll a francia elnöki hivatal közleményében.
A francia politika Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása óta egyre instabilabb, mivel egyetlen pártnak vagy koalíciónak sincs parlamenti többsége. Macron tavalyi döntése az előrehozott parlamenti választásokról tovább mélyítette a válságot, hiszen az új törvényhozás még széttagoltabb lett, mint az előző. Lecornu, akit kevesebb mint egy hónapja neveztek ki, Macron ötödik miniszterelnöke volt az elmúlt két évben.
Lemondásának bejelentése után Lecornu elmondta, „nem álltak fenn a feltételek” ahhoz, hogy miniszterelnökként folytassa. „Készen álltam a kompromisszumra, de minden egyes párt azt akarja, hogy teljes egészében az ő programja valósuljon meg” – mondta Lecornu hétfőn a Matignon-palota, a francia kormány székhelyének udvarán elmondott beszédében. Hozzátette: minden párt úgy viselkedik, mintha saját többséggel rendelkezne a párizsi parlamentben.
Marine Le Pen: a bohózat véget ért
„Macron elnöknek most választania kell: vagy feloszlatja a parlamentet, vagy lemond – és gyorsan!” – reagált Lecornu lemondására a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN).
„Nyilvánvaló, hogy a rövid életű miniszterelnöknek nincs mozgástere, és Macron elnök számára, aki ezt a kormányt megalakította, egyértelmű, hogy nem létezhet stabilitás új választás és a parlament feloszlatása nélkül” – nyilatkozta Jordan Bardella, az RN elnöke a BFM TV-nek.
A francia szélsőjobb vezetője, Marine Le Pen szintén felszólította Macront, hogy oszlassa fel a nemzetgyűlést. „A bohózat véget ért, a komédia túl messzire ment!” – mondta Le Pen.
„Nem félünk a parlament feloszlatásától” – reagált François-Xavier Bellamy európai parlamenti képviselő, a Republikánusok tagja. Ugyanezen párt alelnöke, David Lisnard, Cannes polgármestere hangsúlyozta, „Franciaország érdekei azt követelik, hogy Emmanuel Macron mondjon le az intézmények védelme és a helyzet feloldása érdekében, amely már a parlament abszurd feloszlatása óta elkerülhetetlen volt”. Hozzátette, „ő az első számú felelőse ennek a helyzetnek”.
Arthur Delaporte szocialista parlamenti képviselő az X-en azt írta, Lecornu lemondása elkerülhetetlen volt. „Ez a rövid életű kormány egy dolgot mutat: a macronizmus ismét káoszba taszítja az országot” – hangsúlyozta.
„Elkeserít ez a cirkusz, ahol mindenki játssza a maga szerepét, de senki nem vállalja a felelősséget. Azoknak, akik azt hiszik, hogy baloldal nélkül lehet kormányozni, azt mondom, tévednek. Nem lehet előrelépni erős jelzések nélkül, anélkül, hogy elérnénk azokat, akikkel – a különbségek ellenére – közös az ambíciónk: Franciaországot és a francia népet szolgálni” – mondta Agnès Pannier-Runacher, a lemondott kormány környezetvédelmi minisztere.
Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője az X-en azt írta, Lecornu lemondása után „azonnal napirendre kell venni a 104 parlamenti képviselő által aláírt indítványt Emmanuel Macron elmozdításáról”.
Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap volt vezető közgazdásza az X-en úgy vélekedett, „nehéz megérteni, mi járhatott Macron és Lecornu fejében, amikor gyakorlatilag ugyanazt a kormányt állították fel egy rendkívül népszerűtlen toldalékkal. De legalább ennyire feltűnő, hogy a viták inkább személyekről szólnak, mint problémákról.”
