„Aki nem tud eligazodni a múltjában, ne keresse a jövőjét”

Bemutatták a Györgyfalva hímzésvilága című kötetet

Bognárné Gergely Katalin szívesen dedikálta a könyvet
„Aki nem tud eligazodni a múltjában, ne keresse a jövőjét” – véli Bognár Cecil, a györgyfalvi hímzésekről szóló könyv egyik szerzője. A Kriza János Néprajzi Társaság székházában tartották pénteken Bognárné Gergely Katalin és Bognár Cecil Györgyfalva hímzésvilága című kötetének kolozsvári bemutatóját. Az eseményen Boros Adél néprajzkutató elmesélte, tanulmányai során ismerkedett meg a Bognár házaspárral. A györgyfalvi hímzésekről szóló könyv ötlete a közös munkáik, beszélgetéseik során született meg.

Boros Adéltól megtudtuk, a györgyfalvi népviselet első említése Pap Jánossy Magdának köszönhető, aki 1942-ben Györgyfalva tájegységét különválasztotta Kalotaszegtől, és az ottani viseletet györgyfalvinak nevezte. Elmondta, a Györgyfalva hímzésvilága című kötetet nagyon sok élettapasztalat, egy élet gyűjteménye, gondolatai, szorgalma fogták össze. Hozzátette, a könyvet nem lehet feltétlenül néprajzi dokumentumnak nevezni, ez sokkal több annál, hiszen Bognárné Gergely Katalin a györgyfalvi hagyományt megtartotta, négyéves korában tanult meg hímezni a nagymamájától és a szomszédaitól. 

Bognár Cecil idézetet osztott meg a közönséggel: „a parázs alig várja a hamu alatt, hogy újra lángra lobbanjon”. Szerinte fontos néprajzórákon figyelni, és foglalkozni a néprajzzal, mert úgy véli, aki nem tud eligazodni a múltjában, az ne keresse a jövőjét. 

Bognár Cecil elmesélte, hirdették a könyvet interneten is, ennek hatására Debrecenből, Budapestről és Győrből szakkörvezetők mentek Szekszárdra, hogy tanuljanak a házaspártól. Hozzátette, külön örültek annak, amikor a györgyfalvi táborba hívták el őket, ahol gyermekeknek mutathatták meg a hímzést. 

Ez az, amire nekünk néprajzosoknak, néptanítóknak, akik a jövőt formálják, vigyázni kell: a jövő formálásában nemcsak az új technikákat kell megtanulnunk, hanem embernek kell maradnunk. Ősi törvényeinket, kultúránkat, hagyományainkat ne hagyjuk elveszni” – mondta Bognár Cecil.

Györgyfalvi hímzésminták sokasága ugyanazon terítőn

Bognárné Gergely Katalin gyermekkori emlékeit osztotta meg, elmondta, kiskorában nézte, csodálta a györgyfalvi mintákat. Az évek alatt annyi díszpárnát, terítőt varrt, három évvel ezelőtt gondolkozott el azon, hogy ezekből gyűjteményt készít. Gergely Katalin arra biztat mindenkit, hogy a népművészeti alkotásokat csodálják, szeressék, majd próbálják meg utánozni, de változtatás nélkül, úgy, ahogyan az őseink tették. Gergely Katalin történetet is megosztott arról, amikor legutóbb tízfős csoport látogatott hozzájuk Budapestről és környékéről. Elmondta, az asszonyokkal napokig tanulták a györgyfalvi hímzést, együtt megbeszélték a technikákat, tanították a másikat.

„Ezek a mi értékeink, ezekhez ragaszkodnunk kell, mert enélkül nagyon sivár lenne az életünk” – véli Bognárné Gergely Katalin. 

A kötetet a györgyfalvi falunapokon is bemutatják július 26-án, szombaton 12 órától.