Elhangzott: a magyar és a román gazdák hasonló gondokkal küzdenek, úgy mint a klímaváltozás, az elhúzódó aszály, és a választ a két ország szakemberei, gazdái együtt találhatják meg egy országhatáron átívelő együttműködés által. Az új technológiáknak a mezőgazdaságban is kulcsszerepe van.
„A klímaváltozás, a termelési nehézségek, a növekvő költségek miatt a gazdáknak számos nehézséggel kell megküzdeniük. Ezért nem elegendő a megváltozott körülményekhez igazodni, és a kármentesítésre összpontosítani, hanem arra is kell figyelnünk, hogyan állíthatjuk helyre a károsodott ökoszisztémákat. Az éghajlati kockázatok eltérő módon jelennek meg az eltérő tájegységekben, és a válaszok is különbözőek lesznek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a változások nem állnak meg az országhatárnál. Ezért határokon átnyúló aktív együttműködésre és országok közötti együttműködésre kell törekedni. Románia és Magyarország szomszédos országok, a problémák közösek. Ezért együttműködést és interregionális szövetséget kell kialakítani, közös válaszokat tudjunk adni a kialakult problémákra, a Kárpát-medencében meg tudjuk őrizni az értékes biodiverzitást és a termőtalajt” – közölte a konferencia első szónokaként Dinya Judit magyar külgazdasági attasé. Hozzátette: az innováció nemcsak arra vonatkozik, hogy a technológia mennyire korszerű, hanem arra is, hogy mennyiben tud hozzájárulni a problémák kezeléséhez. Úgy vélte, a fenntarthatóság integrált környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi kérdéseket érintő probléma, nem elméleti gondolat, amelyet kutatók, egyetemek, szakmai szervezetek és döntéshozók együttműködése, a tudományos eredmények gyakorlatba átültetése, a gazdálkodók számára életképessé váljon ez az átállás, és ehhez ösztönzőkre lesz szükség.
„Földrajzilag is reprezentatív, Erdély egyik legjelentősebb agrárdigitalizációs rendezvényét szerveztük meg harmadik alkalommal. Ez is igazolja, hogy szükség van ilyen típusú rendezvényre. Nemcsak kívülről szemléljük a mezőgazdaság és a közigazgatás folyamatait, hanem aktívan részt veszünk termelőként vagy szakértőként” – mondta Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.
„2026-ban a mezőgazdaság olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek túlmutatnak a megszokotton. A gyorsan változó körülmények, a klímaváltozás, a rendkívüli kihívások rendkívüli megoldásokat kívánnak, amelyekben a technológiának kulcsszerepe van, hogy a kiszámíthatatlan körülmények ellenére eredményesen lehessen gazdálkodni. A drónok, szenzorok segítik a gazdák munkáját, támogatják az erőforrások hatékony felhasználását, és lehetővé teszik a gyors reakciót is. A konferencia teret ad, hogy találkozhasson a gazda és a megoldásokon munkálkodó fejlesztő. Kolozsvár fontos egyetemi kutatási innovációs központ, amely kapcsolódik Erdély mezőgazdasági térségeihez is. A teremben ülők felelőssége, hogy ez megmaradjon, és a technológia ne plusz terhet, hanem segítséget jelentsen” – mondta Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor.
„A természet és a technológia között egyensúlynak kell lennie. Ez a legfontosabb és a legnehezebb, amit a gazdálkodónak szem előtt kell tartania. A cél az, hogy egészségesen és hatékonyan termeljünk” – mutatott rá Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke.
