Telnek a hónapok, már május közepén vagyunk. Az enyhe telet szép tavasz követte, április elején néhány napig lehűlt az idő, még havazott is. De jöttek szép napsütéses hétvégék, hamarabb zöldült az erdő és két-három héttel a megszokottnál hamarabb nyíltak a virágok. Április 6-án a Páter úton sétáltunk, élveztük a zöldülő erdőt és a nyíló virágokat, a madarak vidám csicsergését. A sétát a Diós-nyereg körül hirtelen érkező tavaszi zápor zavarta meg, de kellett az eső, mert nem volt hó a télen, eső is alig esett, és kiszáradt a föld.

A népi hagyomány szerint a tavasz első napja március 21., a meteorológiai tavasz pedig már sokkal korábban, március 1-jén megérkezik. Az idei tél a szokottnál enyhébb volt, szinte azt mondhatjuk, hogy már a január enyhe, tavaszias idővel indult, ami tovább folytatódott februárban is. Márciusra már előbújtak a tavaszi virágok, kirügyeztek és virágba borultak a fák, több mint egy hónappal hamarabb, mint ahogy máskor szokott történni. A kisütő nap felmelegíti kicsit a levegőt, az ágak nyújtózkodnak a fény felé, az utak kezdenek felszáradni, a szél lágyan suhan keresztül a fák és a bokrok ágai között, a bokrok alatt kinyitja fehér szirmait a hóvirág. A természet éledése lassú és lágy. Nem melegedik fel egyszerre, mert ez elpusztítana mindent, a fák magukban hordják még a téli dermedést.

A 2024-es esztendőnek már a második hónapjában vagyunk, az elmúlt években a telek enyhék voltak, ritkán mutatott negatív értéket a hőmérők higanyszála, azt is legfeljebb éjszaka, nappal gyakori volt a plusz 8–10 fok. Kolozsvár környékén csak kevés havat láttunk. Tavaly már januárban kinyíltak a hóvirá­gok a kertekben és a tömbházak mellett, valamint a mogyoróbarka is virágzott, amely már a levelek előtt megjelenik a bokrokon. A mostani enyhe időjárás miatt mindezt a jelenséget idén is megfigyelhettük, bár hóvirágot még nem láttunk az erdőkben, vagy nem vettük észre a száraz levelek alatt meghúzódó parányi virágokat.

A Hója a Törökvágástól nyugatra levő, erdővel borított dombos terület, déli oldala a Kis-Szamos felé lejt meredekebben, északra, a Nádas völgye felé lankásabb, nyugaton a Csigadomb, a Kismartonos és a Bátori-hegy követi a Szamos-Nádas vízválasztó részeként. Északkeleti részén található a Bácsi-torok, a Hosszú-patak völgyében, ezért még Bácsi-erdőnek is nevezik ezt a részt. A Bácsi-torok eocén kori mészkőből alakult ki, a mészkőrétegekben kagylók, csigák, tengerisünök és egyéb megkövesedett maradványok találhatók. Gyakran járjuk ezt az erdőt, közel van a városhoz, a téli hónapokban, amikor kiszámíthatatlan az időjárás, hosszabb-rövidebb utakat is bejárhatunk, de bármelyik évszakban szép sétákat tehetünk az erdő öreg fái alatt.

Végéhez közeledik a 2023-as esztendő, az időjárás az évszakhoz képest elég enyhe, egyszer volt egy kis hószállingózás, de havat csak Kisbánya üdülőtelepen, a Buszkáton láttunk november végén, akkor is keményen dolgoztak a hóágyúk, hogy a közeledő hosszú hétvégére használható legyen a sípálya. Az igazi tél még várat magára.

Az ősz a színes erdők időszaka. Amikor a nappalok rövidülni kezdenek, és a hőmérséklet csökken, a fák lassanként levetik zöld leveleiket, így rövid időre más színekben gyönyörködhetünk a ragyogó sárgától az élénkvörösön át a rozsdabarnáig. A természetszerető embereket ősszel mindig elkápráztatják a lombhullató erdők fantasztikus színei.

Szépen indult a szeptember, tovább tartott a nyárias meleg, a kék ég, a napsütés, az igazi kellemes, kirándulásra csalogató idő, kivéve azt a néhány záporos, zivataros délutánt, amelyeken a vészjelzés megszólalt a telefonokon és a lezúduló esőmennyiség megnehezítette a városban a közlekedést. A réteken, a fű között már megjelentek az őszi kikericsek halványlila virágai, jelezve, hogy vegyük észre, itt van már az ősz. Még minden szép zöld, de ha megfigyeljük, a napsugarak fényében, a fák felső ágain, a levelek hegyén már megjelent az aranyosbarnás árnyalat, ami jelzi, hogy a természet nemsokára őszi színekbe öltözik.

Itt a szeptember, hűvösebbek az éjszakák és a reggelek, este nyolc óra után már sötétedik, hamarosan itt a napéjegyenlőség szeptember 23-án. Elrepült a nyár, meleg nyár volt, sokszor éjszakánként sem hűlt le a levegő 21-22 °C alá. A forró napokat többször heves esők, viharok, jégesők szakították meg, de a meleg hamar visszatért. A melegtől és esőktől a nővényzet szép, üdezöld maradt még szeptemberben is, nappal most is meleg, szinte nyárias az idő. Reméljük, eltart még egy ideig a „vénasszonyok nyara”.

A Bihar- és Vlegyásza-hegységek szomszédságában húzódik a Királyerdő-hegység, amelynek északi peremén találhatók a Szelek barlangja, a Méshed-völgy, a Biró Lajos-barlang, a Nagy Magyar-barlang, a Zichy-cseppkőbarlang, az Izbândiş völgyében levő karsztforrás és a Győzelem-barlang. Vársonkolyos és Körösrév között található a Sebes-Körös által a mészkősziklába vájt festői szépségű Révi-szoros, amely 5 km hosszú gyönyörű szurdokvölgy.

A Feleki-gerinc nyugati részén és a környező dombokon terül el Kolozsvár legnagyobb erdősége, a Bükk. Az erdőre jellemzőek a gyertyános-tölgyesek, a bükkösök és a láprétek. Legmagasabb pont a 833 m magas Árpád-csúcs (vf. Peana), amely a város természetkedvelőinek amolyan klasszikus kirándulóhelye. A csúcsról szép kilátás nyílik déli-délnyugati irányba a Tordai-hasadékra, a Székelykőre és a Gyalui-havasokra. Télen, amikor nagyon tiszta az idő, még a Fogarasi-havasok hóval borított bérceit is láthatjuk a távolban.

A változó és szeszélyes tavaszi időjárás májusban is folytatódott. Szerencsére voltak napok, amikor a beígért záporok és zivatarok nem érkeztek meg, vagy elkerültek, és így szép kirándulásokat tehettünk a májusi napsütésben, élveztük a megújult természet üde zöld színét és a rétek színes virágainak tavaszi pompáját.

Vannak kirándulóhelyek, amelyeket többször bejártunk, mégis mindig visszahúz a szívünk. Ilyen a Berettyó forrása.