Mifolyikitt

Már nagyon rég kívánkoztam valami jó kis előadásra menni. Kedden lehetőségem nyílt végre eljutni egyre, a Mennyire. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem végzős színészhallgatóinak vizsgaelőadására, amelyet a  ZUG-ban tartottak. Kimondhatom, hogy ilyen színdarabhoz még nem volt szerencsém. Nem a mindennapi körülmények között, a szokásos „bemegyek a színházba, vagy operába leülök és végig nézem az előadást” sztori volt. Itt a színpadon székek voltak körbe rakva, és oda ültették a nézőket.

Lassan a március végéhez közeledve egyre inkább eszembe jutnak az otthoni illatok, ízek, az otthoni táj, de legfőképpen a szeretetteljes ölelések. Félreértés ne essék, teljes szívemből imádok itt lenni, viszont mostanában néha-néha még a grandiózus fővárosban is elgyengül lelkem egy kicsit az otthon után. Kalandunk azonban ennek ellenére nem áll meg, hiszen folyamatosan gyártjuk a programokat, hogy apránként felfedezzük Budapestet.