MÓRA FRANCISKA ILDIKÓ
– Hogyan képzelted el a szessziót azelőtt, hogy megtapasztaltad volna?
Himena (Jog): – A szessziót sokkal félelmetesebbnek képzeltem el, mint amilyen valójában volt. A jogi egyetemről gyakran hallani, hogy a vizsgaidőszak rendkívül nehéz, hosszú és kimerítő, tele stresszel és tanulnivalóval. Emiatt olyan képet alakítottam ki a vizsgaidőszakról, amelyben megállás nélkül tanulni, magolni és koncentrálni kell. Ugyanakkor, legbelül kis izgatottság is volt bennem azért, mert próbára tehetem saját magam és bizonyíthatom, hogy képes vagyok a céljaimat elérni. Bár tartottam a nehézségektől tudtam azt, hogy ez az időszak nem a túlélésről, hanem a fejlődésről szól.
Helga (Kommunikáció): – A szessziót sokkal rémisztőbbnek képzeltem el, mint amilyennek azt átéltem. Azt hittem, hogy folyamatos tanulás, alváshiány és állandó stressz vár rám, kevés szabadidővel. Úgy gondoltam, hogy minden vizsga ugyanolyan nehéz lesz és szinte lehetetlen lesz átmenni rajtuk.
Avarka (Pszichológia): – Ezelőtt nem sokat gondoltam a szesszióra. Mindenki, akivel időközben beszéltem róla azt mondta, hogy kegyetlen lesz, emiatt nem számítottam túl sok jóra.
Kamilla (Könyvelőség): – Sokkal rosszabbra számítottam. Mindenkitől azt hallani, hogy kitartást kíván, és azt, hogy az egyetemisták milyen keserves körülmények között élnek három héten keresztül, mert semmire sincs idejük. Furán hangozhat, de élveztem ezt a néhány hetet. Nem volt tanítás, akkor kelhettem és feküdhettem, amikor szerettem volna, plusz jókat is ettem. Szerintem egyáltalán nem nehéz kényelmesen „átvészelni” ezt az időszakot, pont az előbb felsorolt dolgok miatt. Ha kialakítasz magadnak ritmust, amelyben tudsz pihenni és tanulni egyaránt, akkor könnyen lépést tarthatsz mindennel és nem gyűl fel a tananyag.
– Hogyan élted meg az első szessziót? Ez alatt az idő alatt értek meglepetések, nehézségek?
Antónia (Kommunikáció): – Kellemesebb volt, mint amire számítottam. Volt olyan tantárgy, amelynél kifejezetten jól esett vizsgázni. Ami meglepett, az a szóbeli volt, mert – bár ugyanaz a koncepció, mint az érettségi szóbelinél – az anyagmennyiség közötti különbség hatalmas. Nyilván, ez alapjáraton valamilyen nyomást helyez az emberre, ami indulásból elég nagy hátráltatás.
Robi (Teológia): – A szessziót nagyon stresszesnek éltem meg, ebben a néhány hétben alig tudtam aludni. Meglepetések és nehézségek egyaránt értek. Ha a nehézségek közül ki kellene emelnem egyet, akkor az a motiváció és a koncentráció megtartása lenne.
Szabi (Menedzsment): – Rengeteg meglepetés ért a szesszió alatt, főleg a parciálisok miatt. Bár ezek lényege az, hogy leegyszerűsítsék a vizsgázást, mégis úgy éreztem, hogy könnyebb lenne, ha az összes anyagot egyszerre kellene megtanulnom.
Csaba (Jog): – Az első szesszió nagyon intenzív volt. Meglepett, hogy milyen gyorsan telik az idő, és hogy egyszerre több tantárgyra is koncentrálnom kell. A legnagyobb nehézség számomra az időbeosztás volt.
Zsuzsa (Építőmérnöki szak): – Jól éltem meg, de arra rájöttem, hogy az átmenőt nem egyszerű megszerezni. Megeshet az, hogy az ember pozitívan éli meg a vizsgát, a jegye mégsem éri el azt a kívánt eredményt, amelyre számított.
Julianna (Újságírás): – Könnyebb volt, mint amire számítottam. Volt, hogy elfogyott a motivációm, de az imádkozás segített ezen.
Bogi (Menedzsment): – Meglepett, hogy volt olyan vizsgám, amely mindössze harminc percig tartott. A legnagyobb nehézséget a folyamatos készenlét jelentette, hogy mindig „toppon” legyek és megfeleljek az elvárásoknak. Az is kihívást jelentett, hogy három hétig a tanulást kellett előtérbe helyeznem a hobbival, a barátokkal szemben, és ez egy idő után megterhelővé vált. Ugyanakkor, egyfajta szabadság is volt benne, mivel ilyenkor „csak” vizsgázol, így teljes mértékben a következő megmérettetésre koncentrálhatsz.
– Hogyan készültél? Milyen tanulási stratégiáid voltak?
Barni (Pénzügy és bank): – Tantárgyanként változott, hogy mennyit és hogyan tanultam. Általánosan jellemző volt, hogy tízperces meditálást iktattam be, hogy jobban tudjak koncentrálni. Illetve, figyelmet fordítottam arra, hogy a telefonom ne vonja el a figyelmem és ne zavarjon a tanulásban.
Hanna (Business): – A vizsgák miatt nem stresszeltem, mivel félév közben is rendszeresen tanultam, így szesszióban csak ismételnem kellett, ami nem vett túl sok időt igénybe.
Dávid (Állatorvosi): –Vizsgák előtt négy napon keresztül éjjel-nappal tanultam, leginkább videókból és PowerPointokból készültem.
Robi (Teológia): – A szesszióra hosszas időn keresztül készültem teljes koncentrációval és odaadással. A harminc perc tanulás és a három–öt perc pihenés stratégiáját használtam, ami elég jól bevált.
Bogi (Menedzsment): – A félév során – amennyire tőlem tellett – óráról órára folyamatosan tanultam. Így szesszióra az anyag 60%-át már biztosra tudtam. Kiszíneztem, telerajzoltam a jegyzeteimet, igyekeztem a témákat vizuálisan is megjeleníteni. Emellett az AI segítségével a leckékből podcastokat és kvízeket generáltattam.
Avarka (Pszichológia): – Nagyon sokat segített a tanulásban, hogy a barátok/szaktársak jegyzeteket küldtek. Az is nagy segítség volt, hogy néhányszor összeültünk és együtt tanultunk, mert olyan dolgokat is eszembe jutattak, amelyeket elfelejtettem, vagy amelyekre nem is gondoltam.
Helga (Kommunikáció): – Nagyon sok jegyzetet készítettem, összefoglalókat írtam és az anyagot többször átolvastam. ChatGPT-vel és Gizmo-val ismételtem és gyakoroltam.
Szabi (Gazdasági informatika): – Az első szesszióra való felkészülés során a mesterséges intelligenciát hívtam segítségül. A stratégiám lényege az volt, hogy az MI-t kértem meg a hosszú tananyagok tömör összefoglalására, majd arra, hogy tegyen fel nekem kérdéseket az olvasottak alapján. Ezzel rengeteg időt megspóroltam, azonban az olyan tantárgyaknál, mint a matematika, ez sajnos nem alkalmazható.
– Ha tehetnéd, mit változtatnál a szesszión?
Barni (Pénzügy és bank):– Nem bánnám, ha vizsgák után elküldenék a javítókulcsokat, hogy legyen elképzelésem a jegyemről.
Csaba (Jog): – Jobban elosztanám a vizsgákat, hogy ne a legnehezebbek legyenek egymás után, valamint két vizsga között több időt hagynék.
Avarka (Pszichológia):– Ha változtathatnék valamit, akkor egyes tantárgyakból a tételt lerövidíteném. Volt, hogy vizsga közben azt éreztem, hogy soha nem jutok a végére, emiatt pedig siettem, hogy nehogy kifussak az időből.
Anett (Kommunikáció): – Azt változtatnám, hogy korábban közölném a diákokkal, hogy pontosan mit kérek a vizsgára, hogy legyen idejük azt alaposan megtanulni. Volt olyan eset, hogy vizsga előtt néhány nappal azt sem tudtam, hogy miből kell készülnöm.
