A zene és a közösség ünnepe: éltetni kell a kórusmozgalmat

Bartók Béla és Terényi Ede zeneszerzőkre emlékeztek

A Szent Cecília kórus és karnagya, Potyó István (A szerző felvétele)
„Ez az esemény a dalok és a közösségek ünnepe, hagyományt folytatunk, amely életben tartja az erdélyi kórusmozgalmat. A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) feladata, hogy a közösségi erőt támogassa, tovább örökítse, hidat képezzen múlt és jövő, kórusok és kórustagok, zenekedvelők között. Célunk és szándékunk megőrizni ezt az örökséget. Szólítsuk meg a fiatalságot, mert a hagyomány csak akkor él, ha továbbadjuk, s újraértelmezzük” – köszöntötte az egybegyűlteket Csákány Csilla, az RMD elnöke, a szövetség éves közgyűlésén, szombat délelőtt, a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében. Tervekről szólva, Csákány Csilla elmondta: jövőben Márkos Albert (1914–1981) és Szabó Csaba (1936–2003) zeneszerzőkre fognak emlékezni.

„A Magyar Kodály Társaság felkért, hogy legyünk a partnere, ezt örömmel elfogadtuk, és felajánlották, hogy a Nemzetközi Kodály Társasághoz is csatlakozhatunk. Megkeresést kaptunk a nemzetközi kórusversenyeken való részvételre. Krasznai Gáspár kolozsvári származású, ám Magyarországon élő karnagy a mi kapcsolatemberünk a nyugat-európai kórusfesztiválokhoz” – mondta Csákány Csilla.

„Ahhoz, hogy valaki célba érjen, oda kell állni a rajthoz, és el kell indulni. Több mint száz évvel ezelőtt ilyen elindulásról volt szó. Valaki odaállt a rajthoz, mert úgy értették, ott van egy pálya, amelyen végig kell menni. Isten szeretetének vonzásában álljunk a rajthoz, s vigyünk magunkkal másokat az Istent dicsérők köze. Tegyük ezt olyan szeretettel és buzgalommal, ahogy tették ezt több mint száz évvel ezelőtt” – buzdította az RMD közgyűlésének elején a jelenlevőket Péter Csaba református lelkész-tanár, az eseménynek helyt adó Kolozsvári Református Kollégium részéről. 

Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) volt elnöke azt hangoztatta, az EMKE mindig felismerte a zene közösségteremtő erejét, a zenei anyanyelv megőrzésének fontosságát nemzettudatunk ápolásában, ezért segítette a kórusmozgalom újraindítását is. Mind a 20., mind a 21. században az értékrendek gyökeres megváltozásának korában szükség van az RMD munkájára – hangsúlyozta. 

Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium volt igazgatója, zenetanár és mai napig aktív karnagy közölte: a romániai magyar énekkarok dolgoznak, az RMD-nek működnie kell, hogy továbbra is szóljon a magyar dal Erdélyben. Tóth-Guttman Emese zenetanár és karnagy, az RMD tiszteletbeli elnöke a közgyűlés és a koncertszervezés aprólékos munkájáról értekezett. 

Két karácsonyváró iskolás koncert lesz Kolozsváron

Az RMD által közel két évtizede elindított, a kolozsvári iskolások karácsonyváró koncertje kapcsán Kállay-Miklós Tünde zenetanár-karnagy elmondta: a fellépő gyermekek száma folyamatosan nő, hiszen a kezdeti kétszázról tavaly már hatszázan léptek fel. A koncertet több éven át a Báthory-líceum dísztermében tartották, ám tavaly már „kinőtték” a helyszínt, ezért a Szent Mihály-templomban szervezték meg a karácsonyváró koncertet. Idén még többen jelezték a részvételüket, ezért az első koncerten az elemisták lépnek fel (nyolc kórus, azaz 450 gyermek), a másodikon a középiskolások (nyolc kórus, 300 tanuló). 

Bedő Ágnes vezetőségi tag a Kodály Zoltán szellemében megrendezett ifjúsági kórustalálkozókról elmondta: ezt 2008-ban rendezte meg először az RMD, más-más városban. Jövő tavasszal, március 28-án a nagykárolyi Károlyi-kastélyban tartják meg az ifjúsági kórustalálkozót. Ennek kapcsán Székely Árpád karnagy-tanár emlékezetett, az ifjúsági kórustalálkozók létrejöttét a Kolozsvári Református Kollégium szorgalmazta. Ma azonban nehezen működnek az iskolai énekkarok, mert több helységben megszűnt a magyar közoktatás, a gyermekeket a legközelibb román tannyelvű iskolába íratják, így a gyermek nem részesül magyar zenei nevelésben.

Az erdélyi katolikus énekkarokról szóló, Potyó István karnagy által összeállított beszámolót Kostyák Júlia zenetanár-karnagy olvasta fel. Megtudtuk: a legfontosabb szakmai esemény a lelkigyakorlatos továbbképző, amelyet idén február végén szerveztek meg Csíksomlyón. Az esemény lehetőséget biztosít friss szakmai impulzusok átvételére. Ezen kívül számos kórustalálkozón vettek részt az erdélyi katolikus énekkarok. 

A református énekkarok hely­zetéről szóló, Péter Éva, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetemi oktatója által összeállított beszámolót Fábián Beáta olvasta fel. Kiderült: a református kórusok szép eredményeket értek el, fontos számukra az éneklés és a közösség megtartása. 

Köllő Ferenctől megtudtuk: a fúvósegyüttesek reneszánszukat élik Székelyföldön, rengeteg együttes létesült, és minőségi fejlődés is észrevehető az együttesek életében. „Székelyföldön szerencsés helyzetben vagyunk, mert a táborok, a karmesterképzés terén óriási segítséget nyújtanak főleg a vidéki önkormányzatok és közbirtokosságok. A fúvósegyüttesek fellépnek közösségi ünnepeken, egyházi eseményeken stb.” – tette hozzá.

Kiket díjaztak?

A közgyűlést a szokásos díjátadás követte. Guttman Mihály-díjban részesült Bors László fúvós és orgonaépítő (Tus­nádfürdő) több évtizedes kimagasló szakmai tevékenységéért, kitartó lelkes, szervezői munkásságáért (laudált: Köllő Ferenc hangszeres előadó). A díjat átadta Guttman Mihály karnagy fia, Guttmann Szabolcs építész. Márkos Albert-díjban részesült Lukács Annamária karnagy (Nagyvárad) az erdélyi magyar kóruskultúrában kifejtett kiemelkedő művészi eredményeiért és szervezői munkásságáért (laudált: Nagy Gabriella, a Nagyváradi Művészeti Líceum igazgatóhelyettese). A díjat átadta a zeneszerző unokája, Márkos-Lukáts Mózes. A Rónai Antal-díj a korondi Molnár Andor karmesterhez került az erdélyi magyar fúvószene terén elért szép eredményeiért és szervezői munkásságáért (laudált: Nagy Levente). A díjat átadta Rónai Boglárka, a díj névadójának egyik unokája. Fábián Attila csíkszeredai zenetanár-karnagyot Jagamas János-díjjal tüntették ki az erdélyi magyar zenei nevelésben, magyar kóruskultúrában kifejtett eredményeiért és szervezői munkásságáért (laudált Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész). A díjat átadta Tóth-Guttman Emese. Seprődi János-díjat kapott a marosvásárhelyi Fülöp Klára zenetanár-karnagy a zenei nevelésben, az erdélyi magyar népzene és kóruskultúra népszerűsítésében elért szép eredményeiért és kiváló szervezői munkásságáért (laudált: Makkai Gyöngyvér zenetanár). A Zsizsmann Rezső-díjatPünkösti Apor Miklós zilahi kántor karnagy kapta a magyar egyházzene terén elért eredményeiért (laudált Gáspár Attila zenetanár). A díjat átadta a névadó dédunokája, Zsizsmann Endre református lelkész. Posztumusz életműdíjban részesült az idén tavasszal elhunyt, erdélyi származású zeneszerző Magyari Zita, az erdélyi magyar népzene és kóruskultúrában elért művészi eredményeiért, kimagasló szakmai tevékenységéért, kiváló szervezői munkásságáért (laudált Ercsey-Ravasz Ferenc). A díjat átadta Tóth-Guttman Emese.

A BBTE Auditorium Maximum nagytermében megtartott délutáni kórushangversenyen Bartók Béla és Terényi Ede zeneszerzőre emlékeztek. Lukács Olga, a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar dékánja elmondta: az RMD novemberi kóruskoncertje nélkül hiányérzetünk lenne. Csákány Csilla RMD-elnök szerint a közös éneklés olyan nyelv, amelyet mindenki megért. 

A kóruskoncerten az alábbi énekkarok léptek fel: a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar Musichorum énekkara, (Kolozsvár, karnagy: Fábián Apolka), a Szacsvay Imre Általános Iskola gyermekkara (Nagyvárad, karnagy: Kiss Tünde Anna), a Pro Musica kamarakórus (Sepsiszentgyörgy, karnagy: Sipos Zoltán), a Szent Cecília kórus (Kolozsvár, karnagy: Potyó István), a Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdája (Sepsiszentgyörgy, karnagy: Jakab Árpád) és a Guttman Mihály Pedagóguskórus (Kolozsvár, karnagy: Bedő Ágnes).