Változtassuk meg az Európai Uniót!

Lori
„Az uniónak vissza kell szereznie súlyát a világpolitikában, versenyképesnek kell maradnia, politikailag újra megkerülhetetlenné kell válnia a változó világrendben – mindezt úgy, hogy tiszteli a szuverenitást, tiszteli a kisebbségeit, és továbbra is segíti a leszakadó régiók felzárkózását.” Kép: RMDSZ
Bizonytalanság, csalódások, megélhetési gondok, sok-sok indulat. Ezzel szembesülök, egyre nagyobb adagokban, ahogy Erdélyt járom, és az emberekkel beszélgetek. Öt vagy tíz évvel ezelőtt az uniós tagság előnyei erőteljesebben kerekedtek ki egy-egy beszélgetés végére, mára ezek eltörpülnek a sérelmek és csalódások mellett. Én sem tudom az Európai Unió (EU) jótéteményeit sorjázni, és közben nem beszélni arról, hogy elégedetlen vagyok azzal, ahogyan a dolgok mennek.

VINCZE LORÁNT

A partiumi és bánsági határmenti munkavállalók miért másodrendű európai polgárok? Miért kell nekünk még mindig sorban állnunk a határon? Miért nem ér ugyanannyit a székely gazda munkája, mint a francia gazdáé? Miért pont az őshonos kisebbségek védelme ügyében fogy el az európai szolidaritás és a kisebbségek támogatási szándéka?

Nem kellenek nekünk kutatások, hogy világosan lássuk: egyre nő azoknak a száma, akik azt gondolják, hogy az EU-nak változnia kell ahhoz, hogy megőrizze megtartó erejét. Kelemen Hunor szokta mondani, hogy az unió a mi házunk, és ha nem mennek jól a dolgok, nem a házat romboljuk le először, hanem a személyzetet, a karbantartókat bocsátjuk el. És új irányt jelölünk ki, de most már olyat, ami az emberekért van.

Az elmúlt hetek beszélgetéseiből felsejlik, hogy milyen EU-t akarnak a romániai magyarok.  Nézzük hát sorban!

Legyenek garantált kisebbségi jogaink. Az uniós kisebbségvédelmi szabályozásokért tovább kell harcolni, és közösségünk tagjai tudják, hogy ezt a munkát csak ránk bízhatják. Ezt ötven millióan gondoljuk így Európában a dániai németektől, a dél-tiroli ladinokon át az erdélyi magyarokig.

Mi olyan uniót akarunk tehát, amely a háborús helyzetben sem feledkezik meg az alapvető emberi és kisebbségi jogokról. Ezek nem áldozhatók fel.

Legyen erős hangunk. Nem csak magunk miatt, hanem a régió érdekében is. Hogy szót emeljünk Erdélyért és a közösségünket ért sérelmek ellen, valamint a szélsőséges erőkkel, a magyarok ellenségeivel szemben. De azért is, hogy megszűnjön a kettős mérce, amivel a régió országait sújtják, mint amilyen Románia távoltartása a schengeni övezettől vagy a Magyarországgal – és korábban Lengyelországgal – szemben lefolytatott jogállamisági eljárás.

Legyen erős hangunk, hogy ne büntessen azért, mert 40 évnyi kommunizmus után még nem tartunk ott, ahol nyugati szomszédaink. Észszerűtlen, hogy erőltetik a zöld átállást, a dízel autók betiltását szorgalmazzák, amelyeket nem passzióból vásárol a kelet-európai ember, hanem azért, mert ennyire futja a pénzéből. Pár év múlva nem akarunk lemondani a gáztüzelésről, hiszen hosszú és fagyos évtizedek után az elmúlt években végre a székelyföldi településeken is bevezették a gázt.

Legyen több pénzünk. Tudom, ez nyersen hangzik. A valóság azonban az, hogy 2007 óta az agrártámogatások részaránya és az elmaradottabb (döntően kelet-európai) régiók felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapok aránya is jelentősen csökkent az uniós költségvetésen belül.

Ha az unió egyik alapelve a szolidaritás, akkor ez megengedhetetlen. A mi közösségünk továbbra is elvárja, hogy az unió mindent megtegyen a lemaradt régiók felzárkóztatásáért.

És van itt még egy feladat: csökkenteni kell a támogatásokkal járó bonyolult szabályozást és bürokráciát! Mi olyan EU-t akarunk, amelyik a gazdasági felzárkózást gyorsítja, nem pedig a bürokráciát. És inkább a szélsőséges politikai kirohanásokat korlátozza, nem a disznóvágást. A gazda nem könyvelő és nem titkárnő. A vállalkozó dolgozni akar, nem hivatali engedélyeket begyűjteni.

Legyen újra ereje Európának a világban. Az EU vezetése nem kezelte jól sem az átmeneti (pl. koronavírus), sem a tartós kihívásokat (pl. gazdasági válság). Európa ereje, tekintélye és nem utolsósorban versenyképessége folyamatosan csökken. És ez már nemcsak a kelet-európai régió, hanem valamennyi európai polgár problémája.

Európának a saját lábára kell állnia, egységesnek kell lennie, és újra megkerülhetetlenné kell válnia a változó világban.

Mi, az RMDSZ ezért a négy célért dolgozunk. És ha ott vagyunk, ahol a döntések születnek, a Fidesszel és többi szövetségesünkkel esélyünk lesz arra, hogy jó irányba változtassunk: a nyertesei és ne vesztesei legyünk a következő évtizednek. Nincs más opció. Az uniónak vissza kell szereznie súlyát a világpolitikában, versenyképesnek kell maradnia, politikailag újra megkerülhetetlenné kell válnia a változó világrendben – mindezt úgy, hogy tiszteli a szuverenitást, tiszteli a kisebbségeit, és továbbra is segíti a leszakadó régiók felzárkózását. Nekünk egy ilyen unióban van a jövőnk. Június 9-én mi is tehetünk azért, hogy a jó irányba változzon az EU.

Ahogy Sanyi bácsi mondaná, akivel Kibéden találkoztam: Loránt, ne csak beszéljünk róla, hanem igyuk már meg azt a pálinkát!

(A szerző az RMDSZ európai parlamenti képviselője)

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Belpol
A június 9-i választásokon való részvétel fontosságát hangsúlyozták csütörtökön, Kolozsváron az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezeteinek elnökei. Csoma Botond, Fancsali Ernő és dr. Schwartz Róbert egybehangzóan rámutattak arra, hogy a pártok között választási versenynek akkor van helye, amikor az nem veszélyezteti a közösségi érdeket. Az európai parlamenti választásokat illetően azonban a politikai erők együttműködnek, így a magyar összefogás listájára kérik a közösség tagjainak szavazatát. Továbbá az önkormányzati választásokon, azokon a helyeken, ahol minden egyes magyar szavazat számít a magyar jelöltek választási sikere szempontjából, nem lépnek választási versenybe az erdélyi magyar pártok.
Belpol