Mivel alapvégzettsége zenész, 2012-ben Kós Katalinnak, a Györkös-ház vezetőjének az a merész gondolata támadt, hogy jó lenne, ha a színpadon megcsodált művészeket kötetlen beszélgetés keretében megismerné a nagyérdemű. Egyértelmű volt, hogy ehhez szükség van a zeneművészet terén tájékozott és a közönség előtt jól beszélő szakember együttműködésére. Ehhez akkor sikerült megnyernie Horváth Zoltán zongoratanárt, akivel 2013 januárjában sikerrel elindították a ZeneSzót – vezette fel az újrainduló beszélgetőesetet Kós Katalin. Hozzátette: sok kiváló művész fogadta el a meghívásukat, akik közül néhányan már nincsenek közöttünk. „Most is meghívjuk azokat a művészeket, akik az elmúlt időszakban számottevő eredményeket értek el” – mutatott rá a Györkös-ház vezetője, aki úgy véli, a sikeres beszélgetés feltétele, hogy a kérdező és az interjúalany jól ismerje egymást. „Ezúttal többen is elvállalták a beszélgetőpartner szerepét, mint például Csákány Csilla muzikológus, Sófalvi Emese zenetörténtész, Horváth Zoltán zongoraművész és Benkő Judit muzikológus, aki a ma esti vendégünket, Tóth-Guttman Emese EMKE-díjas karnagyot is faggatja” – sorolta a házigazda.
„Tartalmas és eseményekben gazdag életműről beszélünk. A mai világban, amikor mindenki egy-egy szűk szeletre szakosodik a szakmájában, Emese életútjában jelen van a hangszeren való játszás, a hangszertanítás, a kóruséneklés és a karvezetés. Csupa olyan dolog, ami sok türelmet és kitartást feltételez” – kezdte a beszélgetést Benkő Judit, majd a jelenlevők kisfilmen tekinthették meg, ahogyan januárban Tóth-Guttman Emese Budapesten átvette a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól. A zenetanár-karnagy szerint a kitüntetést kolozsvári munkatársainak, zenészeknek, egyetemi oktatóknak köszönheti, akik felterjesztették a díjra, amelyet édesapja, Guttman Mihály (1926–2013) zenetanár-karnagy is elnyert 2012-ben.
A családi háttérről, a gyerekkorban kapott jelképes útravalóról Tóth-Guttman Emese elmondta: mindkét szülője zenész volt. A zenei pálya mellett édesanyja, Guttman Gabriella elvégezte a francia–német–latin szakot is. Édesapja, mindannyiunk Misi bácsija pedig a geológia–csillagászat szakot. Mind a négy Guttman-gyerek életében meghatározó volt a zene, bár csak ketten választották a zenei pályát. Ugyanakkor a Guttman-szülők, széles látókörről tanúbizonyságot téve teret engedtek a gyermekek más irányú érdeklődésének és pályaválasztásnak is.
A kolozsvári zenelíceum és a zeneakadémia elvégzése után Tóth-Guttman Emesét a Horea úti, úgynevezett „kis zeneiskolába” helyezték ki, ahol közel negyven évig tanított zongorát, egészen nyugdíjba vonulásáig. Számtalan tanítványa volt, aki később a zenei pályát választotta vagy „csak” komolyzene-kedvelő lett.
Nem hiányozhatott az élőzene sem a rendezvényről. Türk Artúr, a zenelíceum kilencedik osztályos tanulója – akinek az édesapja, Erich Türk zeneakadémiai oktató, orgona- és csembalóművész is Emese tanítványa volt egykor – egy Mozart-zongoraszonátát játszott el azon a Steinway-zongorán, amelyen egykor Szvjatoszlav Richter világhírű szovjet zongorista az 1963-as kolozsvári koncertjén játszott, és amely jelenleg a Györkös-házban található.
A zongorajáték elsajátítása mellett Tóth-Guttman Emese zenelíceumi tanulóként magánúton brácsázni tanult, és ennek tanárként is hasznát vette. Ezen kívül megtanult orgonálni is. „A kolozsvári zeneakadémián az 1970-es években nem lehetett orgonát tanulni. Ezért Benedek Kálmántól, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatójától magánúton tanultam orgonálni. 1983-ban Budapesten részt vettem egy nemzetközi orgonaversenyen, amelyre a kolozsvári templomok orgonáján gyakorolva készültem fel. Orgonatanárom, Benedek Kálmán emlékét rendezvényen elevenítettük fel születésének századik évfordulóján 2022-ben” – mesélte Tóth-Guttman Emese, miközben fényképeket láthattunk az orgonaversenyre való felkészülés időszakából.
Guttman Mihály zenetanár-karnagy az 1989-es változást követően újból megalakította a Romániai Magyar Dalosszövetséget (RMD), amelyben a „mozdony” szerepét töltötte be, és ezt átvette tőle leánya is, aki több éven át volt a RMD elnöke, amíg át nem adta az elnökséget, Csákány Csilla zenetudósnak. A dalosszövetség tevékenységének dokumentálásában hű társra talált férjében, Tóth Elemér mérnökben, aki odaadóan és lelkesen készíti sok éve a videófelvételeket és a fényképeket.
A zenetanár-karnagy 2000–2019 között vezette a magyarfenesi vegyeskart: ez idő alatt még a brüsszeli Magyar Házban is felléptek, nem beszélve a magyarországi fellépésekről.
Bár hivatalosan nyugdíjas, Tóth-Guttman Emese ma is aktív: zongorát tanít egy magán egyesületnél. Legnagyobb öröm számára, amikor volt diákjai gyerekeit taníthatja. Tagja a Bedő Ágnes karnagy által 2007-ben létrehozott és vezetett Guttman Mihály Pedagóguskórusnak, ahol nő létére a tenor szólamban énekel. Szerteágazó tevékenysége mellett a családjára is van ideje: testvéreivel, azok gyerekeivel, illetve a testvérei unokáival ma is összeülnek. Mára a tágabb Guttman-család negyven-ötven tagot számlál.
