Hankó Balázs a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Kulturális sokszínűség és megmaradás című kerekasztalbeszélgetésen kiemelte az együttműködésnek azt a pontját, amely elismeri, hogy a két országban élő nemzeti kisebbségek a társadalom szerves részét képezik, és kulturális támogatásukat minden eszközzel meg kell valósítani.
A miniszter szerint egy olyan történelmi lépésre készülnek, amely “a kultúránkat, identitásunkat megvalósítja, és a mindennapok részévé teszi”. A két tárca közötti együttműködés 2025-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik – ismertette a miniszter.
Demeter András, a román Kulturális Minisztérium tárcavezetője hangsúlyozta, hogy a kultúra nem az intézményekben születik, az állam csak keretet adhat, és eszközökkel járulhat hozzá a kultúrához. Hozzátette, az alapjaiban átgondolt kulturális keretmegállapodást a tervek szerint ősszel írják majd alá.
Azt mondta, a kultúra a Kárpát-medencében – akarva akaratlanul – összeköt bennünket. Ahhoz, hogy az Európai Unión belül jobban hallasuk a hangunkat, a régióban jobban egymásra kell találnunk és, ha ez a “közös hangzás megerősödik” könnyebb lesz a nagyobb földrajzi távlatokban jelentkező problémákat is megoldani.
Hankó Balázs úgy vélte, könnyebb együttműködni Közép-Európában, mint Nyugat-Európában, mert itt még a mindennapokban “két lábbal állnak a földön az emberek”. Az egymás iránti kulturális tisztelet az együttélés és a közös történelem formálódása miatt ebben a régióban megvan – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy nemsokára kezdetét veszi a magyar-szerb kulturális évad, amely megmutatja, hogy a két országnak a népi kultúrában milyen sok közös pontja van. A miniszter szerint ez a sok közös vonás tud valamilyen módon egyfajta újra rendezési szempont lenni a Közép-Európában élő nemzetek között, s ezáltal az alapkérdésekben egymás felé kölcsönös tisztelettel lehet fordulni.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke is az összefogás jelentőséget hangsúlyozta. Mint mondta, rossz értelemben nem egymással kell foglalkozni, hanem össze kell tartani, és segíteni kell egymásnak abban, hogy megértsük egymás élethelyzetét.
Hankó Balázs szerint fontos, hogy ne védekező pozícióban legyünk, hanem proaktív állaspontot képviseljünk, és ezt a kulturális finanszírozással lehet biztosítani. Magyarország az uniós átlag dupláját fordítja a kultúra finanszírozására, s tudatosan minden egyes kulturális támogatás és pályázat határok nélküli, a teljes nemzetre fókuszál. “Ezzel erősítjük, és tesszük vonzóbbá a magyar kultúrát” – hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető szerint minden esetben a közösségeket kell támogatni, és “azt a fajta szabadságot kell tudni biztosítani, amely az ott élő közösségek kiteljesedését szolgálja”. A miniszter példaként említette a Múzeumok Éjszakáját, amely teljes Kárpát-medencei programmá vált, s amelyen egy éjszaka alatt 337 ezren vettek részt.
Hankó Balázs hangsúlyozta az oktatás fontosságát is, amelyen keresztül a mindennapok részévé válik a kultúra. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) immár 25. évét ünnepli, és a magyar egyetemi hálózat része. Úgy vélte, hogy az oktatás attól válik magyarrá, ha “az identitása, a szíve és a lelke magyar”. A tárcavezető rámutatott arra, hogy a külhoni egyetemek vonatkozásában a nyitott és új ösztöndíjrendszer egyre szélesebb kört biztosít az intézményeknek. A magyar identitás megerősítése érdekében a következő időszakban céljuk 40 százalékkal megemelni a külhoni ösztöndíjak számát, valamint megduplázni a külhoni ösztöndíjak finanszírozását.
Demeter András egyetértett abban, hogy a kulturális örökséget úgy tudják a legjobban megvédeni, ha népszerűsítik. A kultúra az életünk szerves része, az ember pedig a mindennapi életében csak értékek mentén tud létezni – mutatott rá.
