Az elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében közölte, hogy az egyezség értelmében azonnal megnyílik a Hormuzi-szoros, és Washington feloldja az iráni kikötőkkel szemben alkalmazott tengeri blokádot.
„Ezennel teljes felhatalmazást adok a Hormuzi-szoros áthajózási díj nélküli megnyitására, és ezzel egy időben elrendelem az Egyesült Államok tengeri blokádjának megszüntetését”
– írta Trump, hozzátéve:
„Hadd áramoljon az olaj!”
Nem sokkal később J. D. Vance amerikai alelnök a Fox Newsnak adott telefoninterjújában megerősítette a megállapodás létrejöttét. Elmondta, hogy az egyezmény hivatalos aláírására várhatóan június 19-én Genfben kerülhet sor, és azon akár Donald Trump is részt vehet. Az alelnök szerint még egyeztetik, kik képviselik majd az Egyesült Államokat az eseményen.
Vance ugyanakkor arra is kitért, hogy Izrael vasárnapi, Bejrút elleni légicsapása veszélyeztette a tárgyalások sikerét, mivel fennállt a kockázata annak, hogy Irán válaszcsapást indít Izrael ellen.
Az alelnök tájékoztatása szerint a megállapodás egyik kulcseleme, hogy Irán a jövőben sem juthat atomfegyverhez. Emellett rögzíti a Hormuzi-szoros újranyitását és az amerikai tengeri blokád megszüntetését is.
A megállapodás létrejöttét Sebaz Saríf pakisztáni miniszterelnök is megerősítette. Közlése szerint a felek vállalták valamennyi katonai művelet azonnali és tartós leállítását minden érintett térségben, beleértve Libanont is.
A pakisztáni kormányfő egyúttal köszönetet mondott Katarnak a közvetítői szerepért, valamint méltatta Szaúd-Arábia és Törökország hozzájárulását a megállapodás létrejöttéhez.
Európai támogatás a megállapodás mögött
Az amerikai–iráni megállapodást Keir Starmer brit miniszterelnök is üdvözölte, áttörésnek nevezve az egyezséget. A Downing Street által ismertetett nyilatkozat szerint London a konfliktus kezdete óta egy ilyen megoldásban reménykedett.
Starmer hangsúlyozta, hogy a következő időszak legfontosabb feladata a megállapodás teljes körű végrehajtása, különösen a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása és a hajóforgalom zavartalanságának biztosítása. Hozzátette, Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, ezért a nukleáris program korlátozásáról szóló rendelkezéseket is véglegesíteni kell.
Korábban Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország közös nyilatkozatban üdvözölte az amerikai–iráni egyezséget, és jelezte, kész enyhíteni az Iránnal szembeni szankciókon, amennyiben Teherán ellenőrizhető lépéseket tesz nukleáris programjának korlátozására.
A brit kormányfő azt is közölte, hogy London partnereivel együtt tovább dolgozik a Hormuzi-szoros biztonságának helyreállításán. Ennek részeként korábban brit–francia kezdeményezésre egy többnemzetiségű tengeri koalíció létrehozását is felvetették, amely szükség esetén támogatást nyújthatna a hajózási útvonal biztonságának fenntartásához és az esetleges aknamentesítési műveletekhez.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szintén üdvözölte az amerikai–iráni megállapodást, hangsúlyozva, hogy annak gyors és teljes körű végrehajtása kulcsfontosságú. Szerinte az egyezség lehetővé teheti a Hormuzi-szoros azonnali újranyitását, ami a regionális stabilitás és a világgazdaság szempontjából egyaránt meghatározó.
Von der Leyen úgy vélte, hogy a megállapodás szélesebb körű közel-keleti béketárgyalások előtt is megnyithatja az utat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Irán nukleáris és ballisztikus programját korlátozni kell, valamint felhívta a figyelmet a libanoni helyzet rendezésének szükségességére. Az Európai Unió ismét felszólította a feleket Libanon szuverenitásának tiszteletben tartására és egy tartós tűzszünet megvalósítására.
Az Európai Bizottság elnöke arra is rámutatott, hogy a válság ismét rávilágított a globális energiapiac sérülékenységére. Szerinte az elmúlt hónapok eseményei megmutatták, hogy az energiafüggőség geopolitikai fegyverré válhat, ezért Európának diverzifikálnia kell az ellátási útvonalakat, és olyan alternatív exportfolyosókat kell fejlesztenie, amelyek csökkentik a Hurmuzi-szorostól való függőséget.
