Továbbra sincs radikális változás a házi feladatok mennyiségében

Daniel David oktatási miniszter pénteken aláírta az iskolai házi feladatok szabályozását módosító rendeletet. A minisztérium közleménye szerint ezentúl a pedagógusok differenciált házi feladatokat adnak a diákoknak: kötelező, közepes nehézségű feladatot valamennyi tanuló kap, míg a kiegészítő feladatok választhatók, és felzárkóztatásra vagy teljesítménynövelésre szolgálnak.

Az óvodában és az előkészítő osztályban nincs házi feladat, az elemi oktatásban pedig a kötelező feladatokra fordított idő nem haladhatja meg a napi egy órát. A többi oktatási szinten a házi feladatok megoldásának időtartama legtöbb napi két óra lehet.

Egy tantárgyból nagyobb terjedelmű, összegző feladat tanulási modulonként legfeljebb egyszer adható. A vakációk idejére nem kapnak házi feladatot az általános iskolások.

A miniszteri rendelet értelmében a tanárok kötelesek elkerülni a diákok terhelését túlzott mennyiségű vagy monotonná váló feladatokkal, ami csökkenti a motivációjukat, fizikai és lelki kimerülést okoz, illetve elmélyíti a teljesítménykülönbségeket. Tilos a házi feladat büntetésként való használata is.

Az új rendelet egyik újdonsága az, hogy évente összegyűjtik a tanulók és a szülők véleményét a házi feladatok hasznosságáról és hatékonyságáról, amelyeket aztán az iskola vezetőtanácsában elemeznek, és intézkedéseket léptet életbe a házi feladatok hatékonyságának növelése érdekében. 

A román oktatási minisztérium már 2016-ban kibocsátott rendeletet, amely a házi feladat mennyiségét korlátozta. Most – a novemberi közvita után – ezt a rendeletet módosította. A hír hallatán sok szülő remélte, hogy ezentúl radikálisan csökken majd a házi feladatok mennyisége, vagy legalábbis a feladatok megoldása nem ütközik majd annyi nehézségbe, mint eddig, az új rendelet azonban nem tartalmaz lényeges újdonságokat a 2016-oshoz képest. 

Kallós Zoltán RMDSZ-es oktatási államtitkár is úgy nyilatkozott lapunk kérdésére: a mostani módosítások nem érintik a házi feladat mennyiségét. 

– Már 2016-ban hoztak rendeletet a házi feladatok mennyiségével kapcsolatosan. A mostani rendelet gyakorlatilag ennek a megújítása, apró módosításokkal, hogy az érvényben levő jogszabályokkal összeegyeztethető legyen. A minisztériumban sem látjuk jónak, hogy az iskolai tanórák után házi feladatokkal terheljük a gyermekeket. Államtitkárként, pedagógusként és szülőként is az a véleményem, hogy a házi feladat ne legyen megterhelő. A házi feladat kijelölésekor a pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy a gyermeknek maradjon szabadideje olyan tevékenységek elvégzésére, amelyek fontosak harmonikus fejlődése szempontjából, például maradjon idő a sportolásra. Az is szerepel a rendeletben, hogy a házi feladat által a gyermek begyakorolja, ismétli az órán tanultakat, de ez ne váljon monoton gyakorlattá, inkább fejlessze a diákok kreativitását. Az elemi tagozaton, ahol egy tanítónő oktatja a gyermekeket, ez könnyebben megvalósítható. A középiskolában azonban megfelelő kommunikációra és összhangra van szükség a pedagógusok között – nyilatkozta lapunknak Kallós Zoltán. 

A 2016-os rendeletben is szerepelt, hogy az elemi tagozatos kisdiákok legtöbb napi egy, míg a középiskolások legtöbb napi két órát töltsenek el otthon a házi feladat megoldásával. Még az elméleti líceumok osztályaiban sem ajánlják, hogy a fiatal napi két óránál több időt töltsön el a házi feladat leírásával. 

„Azt akartam, hogy az oktatási folyamat még könnyebb legyen, ezért bevezettük a házi feladatra vonatkozó rendelkezések életbe léptetésének hatékony ellenőrzését is. Célunk: hatékony, kellemes és egészséges oktatási környezet megteremtése mind a gyermekek, mind a pedagógusok számára. A kötelező és az opcionális házi feladatok még rugalmasabbá teszik a rendszert, és figyelembe veszik a tanulók szükségleteit: kezdve a kompetenciák megerősítéséről egészen a mindennapi életben való alkalmazásig” – nyilatkozta Daniel David tanügyminiszter a rendelet közzététele után.

Csökkentett házik Lengyelországban és Finnországban is

Lengyelország az egyik legfrissebb példa a házi feladat (részleges) eltörlésére, tavaly ugyanis jelentősen csökkentették az otthoni leckék mennyiségét a lengyel iskolákban. Az új szabályok értelmében az első három osztályban egyáltalán nincs házi, negyediktől nyolcadik osztályig pedig opcionális feladatokat kapnak a diákok, és ezek megoldása nem számít bele a jegyeikbe. 

Az oktatásügyi miniszter azzal érvelt, hogy iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani. Fontos szempont volt az is, hogy nem minden családban van olyan környezet, ahol hatékonyan lehet leckét csinálni, ezért az otthoni munka különösen nehéz a hátrányos helyzetű diákoknak.

Az Euronews tájékoztatása szerint azonban nem mindenkit sikerült meggyőzni a tanárok közül. A szakszervezet főleg az egyeztetések hiányát kritizálja. A szakma szerint épp ellenkező a helyzet: házi feladat híján nagyobbra nő a különbség az olyan gyerekek teljesítménye között, akikkel sokat foglalkoznak otthon, és akiket elhanyagolnak. 

A konzervatív ellenzék is bírálta a döntést, véleményük szerint az ismétlés a tudás anyja, ezzel az alapelvvel pedig a kormány rendelkezése teljesen szembemegy.

Az olyan országok, mint Finnország, gyakorlatilag már évtizedek óta minimálisra szorítják az otthoni leckét. Bár törvény nem tiltja a házit, a finn iskolarendszerben a tanárok szabad kezet kapnak a házi feladat mennyiségének eldöntésében, emiatt a diákoknak általában nagyon kevés feladatuk marad délutánra. Sok iskola a tanórán belül oldja meg a gyakorlást, így az otthoni munka ritka. 

Ez a törekvés jellemző különben az észak-európai országokra. Svédországban, Norvégiában, Hollandiában az otthoni tanulás nem feltétlenül része az iskolai elvárásoknak. Bár nem teljes tiltásról van szó, az otthoni házi gyakorisága viszonylag alacsony. Az iskolákon belüli gyakorlat nagy eltéréseket mutathat — két iskola ugyanabban az országban teljesen különbözhet abban, mennyi házit adnak.