Az EFSA adatai szerint az uniós élelmiszerminták 98,2 százaléka megfelelő
Nem csoda, ha a hazai vásárlónak elmegy a kedve a salátától vagy az epertől, ugyanis a hazai online portálok és tévécsatornák szerint „a minták közel fele mérgezett”. A valóság ezzel szemben az, hogy a romániai és az európai élelmiszer-ellenőrzési rendszer a világ egyik legszigorúbb szűrője. A pánik mögött pedig nem a mérgezett élelmiszer, hanem a romániai sajtósok alapvető szakmai mulasztása áll: ahelyett, hogy a jól hangzó civil aktivista-közleményeket másolnák, jobban tették volna, ha elsőként magát a hivatalos szakmai dokumentumot olvassák el. Ami a legkevésbé sem titkos – a nem is olyan hosszú, 23 oldalas szöveg teljes terjedelmében elérhető itt: https://www.foodwatch.org/fileadmin/-INT/pesticides/banned_pesticides_on_the_menu_residues_found_in_tea_rice_and_spices.pdf
Mit mond valójában az EFSA jelentése?
Ha fellapozzuk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentését, az első szám, amit meg kell jegyeznünk, a 98,2 százalék. Az Európai Unióban (EU) vizsgált több mint 125 ezer élelmiszerminta ekkora arányban teljes mértékben megfelel a törvényes határértékeknek. Ha már itt tartunk, azt is jól jegyezzük meg, hogy a kimutatható nem egyenlő a veszélyessel!
A pánikkeltő írások legfőbb alapanyaga az a statisztikai adat, miszerint a vizsgált európai gyümölcsök mintegy 41 százalékában mutattak ki növényvédőszer-maradványt. Ha már itt tartunk, jól jegyezzük meg: a kimutatható nem egyenlő a veszélyessel! A szám tehát önmagában igaz, a tálalása viszont csúsztatás. Ugyanis a modern laboratóriumi műszerek ma már olyan elképesztő pontosságúak, hogy a szerek legminimálisabb, molekuláris szintű jelenlétét is képesek jelezni. A törvényi szabályozás alapját képező, úgynevezett maximális maradékanyag-határértéket (MRL) azonban úgy határozzák meg a szakemberek, hogy az a valós egészségügyi kockázat töredéke legyen. Vagyis az, hogy egy termékben „kimutatható” a növényvédő szer, csupán annyit jelent, hogy a gazda használt ilyet a szezonban, de a határérték alatti mennyiség a szervezetünkre teljesen ártalmatlan. Az EFSA toxikológiai modellezése megerősíti: a fogyasztókat érő valós egészségügyi kockázat elhanyagolhatóan alacsony.
Csak a multik polcain keresztül vagyunk érintettek
A romániai sajtóban megjelent „fekete listák” és riasztó százalékok kapcsán a legnagyobb csúsztatás a mintavétel helyszíne. Az uniós koordinált ellenőrzési program fókuszában ugyanis a legintenzívebb mezőgazdaságot folytató és legnagyobb vegyszerfelhasználó nyugat-európai államok álltak: Németország, Ausztria, Franciaország és Hollandia.
A jelentésben szereplő, magasabb szermaradványt mutató minták egyetlen darabja sem romániai termőföldekről származik. Románia és a romániai fogyasztók kizárólag áttételesen, a nagy nemzetközi áruházláncok (Carrefour, Lidl, Kaufland, Mega Image, Penny) beszállítói hálózatán keresztül találkozhatnak ezekkel a nyugat-európai vagy tengerentúli importárukkal. A hazai piacokon közvetlenül értékesítő hazai kistermelőknek semmi közük a jelentésben szereplő problémás tételekhez. A romániai hatóságok folyamatos és szigorú ellenőrzései alapján a romániai minták kevesebb, mint 1%-a (jellemzően 0,5% és 0,9% között) lépi át a megengedett uniós határértéket. Ha pedig egy tétel túllépi a határértéket, azt a hatóságok azonnal kivonják a forgalomból, és megsemmisítik.
Nyugati vegyszerezés vs. hazai mezőgazdaság
A román sajtó hangos sikoltozása azért is végtelenül igazságtalan, mert a számok alapján a hazai mezőgazdasági termelés nagyságrendekkel tisztább és természetközelibb, mint az agyontechnologizált, intenzív nyugat-európai mintagazdaságoké. Az Eurostat és az Európai Bizottság adatai szerint a növényvédő szerek használata terén óriási a szakadék Nyugat-Európa és Románia között: Hollandia és Németország – az intenzív üvegházas és ipari termelés miatt a felhasznált növényvédő szerek mennyisége gyakran meghaladja a 3–7 kilogrammot hektáronként; Franciaország – hasonlóan magas, intenzív vegyszerhasználat jellemzi a hozamok maximalizálása érdekében; Románia – ezzel szemben a romániai átlagos növényvédőszer-használat mindössze 0,6–0,7 kilogramm hektáronként, ami az egyik legalacsonyabb érték az egész EU-ban.
A romániai gazdák jelentős hányada – részben anyagi okok, részben a hagyományosabb gazdálkodási formák megőrzése miatt – a töredékét sem juttatja ki a földekre annak a vegyszermennyiségnek, amit egy holland vagy német nagybirtokon alapértelmezettnek tekintenek.
Mit tehet a fogyasztó?
A szakemberek hangsúlyozzák: a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztásának elhagyása a vitaminhiány miatt nagyságrendekkel nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint a szermaradványok elméleti jelenléte. Ha a minimális kockázatot is ki akarjuk zárni, kövessük a Safe2Eat kampány tanácsait: 1. mossunk és dörzsöljünk (bő, folyó meleg vízzel a felületi szermaradványok döntő többsége eltávolítható); 2. vásároljunk hazait és szezonálist (ha a kolozsvári piacokon a helyi, környékbeli termelőktől vásárolunk, nemcsak a helyi gazdaságot támogatjuk, hanem garantáltan olyan élelmiszert teszünk az asztalra, amely nem látta a nyugati agrárpari óriások vegyszeres kezelését).
Végül még egy gondolat a média munkatársai felé. Pontosan tudom, mekkora nyomás nehezedik ma a szerkesztőségekre a látogatottsági versenyben, és hogy a „Mérgezett élelmiszerek a polcokon!” szalagcím nagyságrendekkel több kattintást hoz, mint a száraz adatok ismertetése. Azonban az élelmiszerbiztonság és a közegészségügy nem lehet a klikkvadász bulvár játékszere. Amikor a sajtó munkatársai lustaságból, hozzá nem értésből vagy szenzációhajhászásból riadalmat keltenek – anélkül, hogy a hivatkozott EFSA-jelentést egyáltalán megnyitották volna –, nemcsak a hazai, amúgy is nehéz helyzetben lévő termelőket teszik tönkre, hanem a saját szakmai hitelüket is eljátsszák. A tájékoztatás felelősség: a pánikkeltés helyett ideje visszatérni a szakmai alapokhoz, a források kritikus olvasásához és a tények tiszteletéhez.
