Hasonló tendencia várható uniós szinten is. Az Európai Unió népessége a jelenlegi 451,8 millióról 2100-ra 398,8 millióra csökkenhet, ami 53 milliós, vagyis 11,7 százalékos visszaesést jelent. Bár a lakosságszám 2022 óta ismét növekedésnek indult, ez a trend várhatóan még néhány évig kitart, és 2029-ben, 453,3 millió főnél éri el a csúcsát, ezt követően azonban fokozatos csökkenés veszi kezdetét.
A tagállamok közül 2100-ban továbbra is Németország lesz a legnépesebb ország, annak ellenére, hogy lakossága a 2025-ös 83,6 millióról 74,7 millióra apad.
Franciaország a második helyen marad 67,2 millió fővel (2025-ben 68,8 millió), míg Spanyolország a harmadik lesz, ahol a népesség enyhén növekszik: 49,1 millióról 49,8 millióra.
Bár Málta és Luxemburg lakossága is bővülhet, továbbra is a legkisebb tagállamok közé tartoznak majd, mivel népességük 2100-ban is egymillió fő alatt marad.
Az előrejelzések szerint a század végére kilenc tagállamban nő a népesség, míg tizennyolcban – köztük Romániában is – csökkenés várható. Utóbbi csoporton belül Franciaországban és Ausztriában viszonylag mérsékelt, 5 százalék alatti lesz a visszaesés, míg Németországban, Szlovéniában, Finnországban és Csehországban körülbelül 10 százalékos csökkenéssel számolnak. A legnagyobb arányú népességfogyás Lengyelországot (31,6 százalék), Litvániát (33,4 százalék) és Lettországot (33,9 százalék) érintheti.
A korstruktúra is jelentősen átalakul. A gyermekek és fiatalok aránya a jelenlegi 20 százalékról 17 százalékra csökkenhet 2100-ig, míg a munkaképes korú (20–64 éves) népesség aránya 58 százalékról 50 százalékra esik vissza.
Ezzel párhuzamosan az uniós lakosság gyors ütemben öregszik: a medián életkor 2025 és 2100 között várhatóan 6,6 évvel emelkedik, miközben a 65 év felettiek száma megduplázódik. E korcsoport aránya a teljes népességen belül 12,4 százalékról 33,6 százalékra nő, ami jól jelzi az elöregedés felgyorsulását az EU folyamatos népességcsökkenése mellett.
