A Reuters értesülései szerint a tanácskozás késő estig, sőt éjfél után is elhúzódott, jelezve a helyzet súlyát és az uniós vezetők közötti véleménykülönbségeket.
A csúcsra érkező politikusok többsége hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is kulcsfontosságú partner az Európai Unió számára, ugyanakkor egyre határozottabban fogalmazódik meg az igény arra, hogy Washington is tiszteletet és kiszámíthatóságot tanúsítson szövetségeseivel szemben. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott: Európa nem hajlandó „80 évnyi jó transzatlanti kapcsolatot a szemétbe dobni”, ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt napok eseményei „komoly ütést” mértek a viszonyra. Szerinte az ilyen jellegű nyilvános konfliktusok elsősorban az EU és az Egyesült Államok ellenfeleit hozzák kedvező helyzetbe.
A francia elnök, Emmanuel Macron ennél keményebb hangot ütött meg. Brüsszelben kijelentette: bár a feszültség átmenetileg enyhülni látszik, az Európai Uniónak „ébernek és felkészültnek” kell maradnia arra az esetre, ha újabb fenyegetések érkeznének Washingtonból. Macron utalt arra is, hogy az EU kész lenne bevetni az úgynevezett anti-coercion eszközt, a közösség „kereskedelmi bazukáját”, amennyiben szükségessé válna.
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen hangsúlyozta: Koppenhága kész tárgyalni az Egyesült Államokkal a grönlandi biztonsági együttműködésről, de csak a dán szuverenitás teljes tiszteletben tartása mellett. „Együtt kell működnünk, fenyegetések nélkül” – fogalmazott. A balti térségből ugyanakkor megengedőbb hangok is érkeztek: Litvánia elnöke szerint az Egyesült Államok továbbra is országa legfontosabb szövetségese, míg Lengyelország miniszterelnöke arra figyelmeztetett, hogy a vezetés és a kényszerítés nem azonos fogalmak.
A bizonytalanságot erősíti, hogy bár Trump Davosban jelezte: nem alkalmaz katonai erőt Grönland ügyében, és ideiglenesen elállt az új vámok bevezetésétől, több uniós diplomata szerint nem lehet kizárni újabb hirtelen irányváltásokat. A háttérben ezért egy hosszabb távú uniós stratégia körvonalazódik, amely egyszerre törekszik a Washingtonnal való együttműködés fenntartására és az amerikai függőség fokozatos csökkentésére, különösen a védelem és a kereskedelem területén.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola jelezte: amennyiben tartósan enyhül a helyzet, az uniós törvényhozás akár újraindíthatja az EU–USA kereskedelmi megállapodás ratifikációját, amelyet korábban Trump vámfenyegetései miatt felfüggesztettek.
A csúcs összképe alapján az Európai Unió nem szakítani akar Washingtonnal, de egyre tudatosabban készül arra, hogy egy kiszámíthatatlanabb partnerrel kell együttműködnie. A vita tétje nem csupán Grönland vagy a vámok ügye, hanem az is, hogy a következő években mennyire tud Európa önállóbb és ellenállóbb szereplővé válni a globális politikában.
Nicușor Dan: „visszatértünk a normális paraméterek közé"
A brüsszeli csúcson Nicușor Dan román államfő a mérsékeltebb hangot képviselte. Érkezésekor úgy nyilatkozott: a transzatlanti kapcsolat „visszatért a normális paraméterek közé”, miután a Grönland körüli vita nyomán megindult párbeszéd mérsékelte az eszkalációt. Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy Európának – és Romániának különösen – alapvető érdeke az Egyesült Államokkal fenntartott jó viszony.
Az államfő szerint a csúcstalálkozó napirendjén három fő téma szerepelt: Grönland, az amerikai vámfenyegetések, valamint Ukrajna helyzete, de nem zárta ki, hogy szóba kerüljön az EU és a Mercosur közötti megállapodás is. „Szükségünk van erre a transzatlanti kapcsolatra, és örvendetes, hogy a párbeszéd nyomán csökkent a feszültség” – fogalmazott.
Grönland kapcsán kijelentette, Románia számára a szuverenitás a nemzetközi jog egyik alapelve, ugyanakkor minden, védelemmel kapcsolatos legitim kérdést párbeszéd útján kell rendezni.
Románia esetleges csatlakozásáról a Béketanácshoz Nicușor Dan úgy fogalmazott: „nem egyszerű a kérdés”. Hangsúlyozta, hogy a döntést megelőzően alaposan elemezni kell a Charta által előírt jogokat és kötelezettségeket.
Újságírói kérdésre, miszerint elképzelhetőnek tartja-e Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését, az elnök kifejtette, ez kizárólag akkor kerülhet napirendre, ha Moldovában többségi támogatottság alakul ki a Romániához való csatlakozás mellett. „Egyelőre nem tartunk ott” – tette hozzá.
