Pénzhiányra (is) panaszkodtak a szociális védelemmel foglalkozók

A finanszírozási nehézségek kiszámíthatatlansága nyomasztja a civil szervezeteket

Megbeszélésen a megyei tanácsnál a szociális védelemmel foglalkozó civil szervezetek (FOTÓ: KOLOZS MEGYEI TANÁCS)
Folyamatban van a Kolozs Megyei Tanács szociális tevékenységre vonatkozó idei akciótervének kidolgozása, ezért meghívták a megyei szociális védelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselőit egyeztetésre. A közvita közel tizenöt résztvevője egyhangúlag azt mondta: a finanszírozás hiánya miatt rengeteg nehézséggel kell szembenézniük. Ugyanakkor a pénzhiány kiszámíthatatlanságot is jelent a civil szervezetek számára. Megtudtuk: a nonprofit szervezetek szívesen kötnének hosszú távú, azaz többéves partnerségi szerződést a Kolozs Megyei Tanáccsal, illetve az annak alárendelt Szociális- és Gyermekvédelmi Igazgatósággal (DGASPC), mert az stabilitást eredményezne a finanszírozás terén. Elmondták, sajnos egyre többen szorulnak szociális szolgáltatások igénybe vételére, legyen szó értelmi fogyatékos gyermekekről, felnőttekről, vagy idősgondozásról. És ezek száma az elkövetkező években csak nőni fog.

Párbeszédre hívta a Kolozs Megyei Tanács kedden délelőtt a szociális védelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselőit a 2026-os szociális tevékenységre vonatkozó akciótervének kidolgozása kapcsán. A megbeszélésen Simona Gaci, a megyei tanács titkára biztosította a jelenlevőket, hogy az előzőleg benyújtott javaslataikat figyelembe fogják venni az akcióterv kidolgozása során. 

„Közel két éve foglalkozom szociális védelemmel, és nagy gondjaink vannak a finanszírozás terén. A pénzügyi instabilitás miatt sokszor kétségessé válik az alapítványunk tevékenysége” – kezdte a beszélgetést Finta Orsolya, a fogyatékkal élő felnőtteket segítő Estuar Alapítvány képviselője. 

„Több mint harminc éve vagyok a pályán, és évről évre ugyanaz a probléma. A megyei tanács a helyi önkormányzathoz, az meg a megyei szociális- és gyermekvédelmi igazgatósághoz irányít” – közölte Anca Mercea, a Szent Mária nappali központ vezetője. Hangsúlyozta: együtt kell tenniük ezért a közösségért, máskülönben semmi sem fog változni. „Valós kommunikációra, partnerségre van szükség a hatóságok és a szociális tevékenységet végző civil szervezetek között” – mutatott rá, hozzátéve, hogy amit nem sikerült harminc év alatt, azt nem fogja senki pár nap alatt megvalósítani. Aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a különböző szervezetek gondozásában állókkal, ha pénzhiány miatt a civil szervezet kénytelen beszüntetni a működését. „Olyan sok személy szorul szociális védelemre, hogy akár száz civil szervezetnek is lenne munkája” – jegyezte meg. Azt is elmondta, tudomása szerint a megyei tanács a Világbankkal partnerségben felmérte a megye szociális problémáit, és az erről készült jelentésben is az alulfinanszírozást jelölték meg legfontosabb gondként. 

„Több mint tizenöt éve foglalkozunk a mentális problémákkal élő felnőttek megsegítésével, 2018-tól pedig azok családtagjainak is nyújtunk támogatást. Hiába szeretnénk sokat dolgozni, mert a szükségletek nagyok, és a mentális problémákkal élő felnőttek száma világszerte nő. Minden a finanszírozástól függ” – fogalmazott Andreea Vlad, a Mentális Betegek Támogatásáért Erdélyi Szövetség képviselője. 

A kolozsvári Iuliu Hatieganu Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselője felvetette: az egyetem anyagilag nem, de másképp támogatná ezeket a civil szervezeteket, például azzal, hogy az egyetem hallgatói önkéntes munkát végeznek, szakgyakorlaton vennének részt. 

Megtudtuk: a megyében egyetlen központ működik, amelyben ideiglenesen, azaz egy-két órát vagy egy-két napot eltölthet a fogyatékkal élő személy, ám a központ egyszerre csak négy személyt tud fogadni, és a várólista több hónapra előre betelt. Sok elszomorító történetről is hallottunk, úgy mint egy fogyatékkal élő fiatal lány története, akinek apja alkoholista, anyjánál pedig kezdődő demenciát diagnosztizáltak. Egy másik családban négy pszichoterápiára szoruló fiú van, ám édesapjuk nemrég elhunyt. 

 „Szociális tevékenységet végző civil szervezetként állandóan anyagi problémákkal küzdünk. Azt szeretnénk, hogy minket is támogassanak, hogy folyamatosan biztosíthassuk a szolgáltatásainkat.  A pályázati lehetőség egyre kevesebb, és nagyon sokan próbálnak ugyanarra a forrásra pályázni, miközben a problémák sokasodnak. Ha az állami szféra támogatná a magánszférát a szociális tevékenység végzésében, akkor kevesebbe kerülne, mintha ezeket a szolgáltatásokat az állam végezné” – magyarázta a Szabadságnak Finta Orsolya. 

„A Gondviselés Egyesületnél tizenkét fiatallal foglalkozunk, de őket csak felváltva tudjuk fogadni, mivel nincs elegendő számú szakember. Nagyon fontos lenne az úgynevezett respiro központok létrehozása, ahova ideiglenesen el lehetne helyezni az érintett családtagokat” – közölte Gergely Katalin, a Gondviselés Egyesület elnöke. 

„A Fébé Alapítvány által nyújtott szolgáltatáscsomag – gondozás, orvosi ellátás, terápiás jellegű foglalkoztatás – hiánycikk. Rengetegen keresnek minket, az ország távolabbi megyéiből is. Úgy látom, hogy a szociális szolgáltatások jövőjét a hatóságok és a civil szervezetek közötti együttműködéssel lehet csak biztosítani” – közölte Kulcsár Evelin, az alapítvány ügyvezető igazgatója.