
Van-e logika Donald Trump politikájában?
A Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán tartott rendezvényen a jelenlévők indításként arról értekeztek, hogy milyen irányt vett az Egyesült Államok külpolitikája Donald Trump visszatérésével. Németh Zsolt kifejtette, bár gyakran megkérdőjeleződik, az amerikai elnök tevékenységében „alapvetően van logika”. Ha csak a Make Amerika great again kijelentésre gondolunk, „ez meghatározó iránya az amerikai kül-, gazdaságpolitikai és diplomáciai tevékenységnek”, és a világon végigsöprő „Trump tornádó” erre a logikára fűzhető fel – fogalmazott. Úgy vélekedett, Trump politikája nem a multipolarizáció irányába mutat, hanem egyfajta amerikai hegemónia rajzolódik ki.
Az amerikai külpolitika nem a háborúk, hanem sokkal inkább a béke irányába törekszik: „nem az americanum bellum, a harcoló Amerika, hanem a pax America 2.0, tehát egy újfajta amerikai békecsinálásnak lehetünk a szemtanúi” – magyarázta Németh Zsolt. Hozzátette, az amerikai vezetésnek már számos békemegállapodást sikerült tető alá hoznia, amelyek között az Azerbajdzsán és Örményország, valamint a Kongó és Ruanda közötti békét említette. „Meg merem kockáztatni, hogy Alaszkában megkezdődött az orosz–ukrán háború befejezésének a folyamata. (…) Az a fajta diplomáciai aktivitás, amit ezekben a napokban tapasztalunk, példa nélküli” – utalt Németh a nemrég megvalósult alaszkai Trump–Putyin-találkozóra. Úgy értékelte, az a tény, hogy a világ két legfontosabb nukleáris hatalma diplomáciai téren kezdett el egymással tárgyalni, Európára, Közép-Európára, Magyarországra és Romániára nézve egyaránt reményt keltő folyamat.
Csoma Botond szerint Donald Trump visszatérésével a Fehér Házba érezhetően felgyorsult a diplomáciai folyamat. Bár az amerikai elnök kezdeti megnyilvánulásai sokak számára kiszámíthatatlannak tűntek, a februári Zelenszkij–Trump találkozó után úgy látszott, inkább az orosz érdekek figyelembevételével képzelné el a háború lezárását. Később azonban élesebb hangot ütött meg Moszkvával szemben: Putyint nevezte a konfliktus elhúzódásának fő felelősének, és azzal fenyegetőzött, hogy büntetővámot vezet be azon országok ellen, amelyek orosz kőolajat vásárolnak.
Az RMDSZ-es politikus biztató jelként értékelte, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és európai vezetőkkel folytatott washingtoni egyeztetések során Trump nem zárta ki az Egyesült Államok részvételét az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákban. Csoma felhívta a figyelmet, hogy a háború lezárása tekintetében az európai és az amerikai szemlélet más: Európa nem szeretné, hogy Oroszország megerősödve kerüljön ki a háborúból, míg az Egyesült Államok számára nem ez az elsődleges szempont.
Zakariás Zoltán véleménye szerint Trump politikájának egyik legfontosabb eleme az, hogy olyan ügyeket is napirendre emelt, amelyek korábban elhallgatott vagy kerülendő témának számítottak. Úgy látja, a februári washingtoni egyeztetés – amelyet Csoma Botond sikertelennek értékelt – fordulópontnak bizonyult, mivel attól kezdve Trump részéről „aktív közvetítési kísérlet” indult el. A politikus a vámtarifa-diplomáciában szintén egyfajta „háttérlogikát”, következetes gondolkodást vélt felfedezni, amit azzal magyarázott, hogy bár Trump előbb vámháborút hirdetett, később sorra kezdte kialkudni a kétoldalú megállapodásokat.
Az Egyesült Államok hatása térségünkre
Németh Zsolt az amerikai külpolitika térségünkre gyakorolt hatásairól úgy vélekedett, a legfontosabb szempont a béke előmozdítása. Kiemelte, az energiaválság, amelyet a háború eredményezett, egész Európát megrendítette, a kiegyensúlyozott amerikai–magyar viszony azonban komoly tőkebefektetéseket vonzhat Magyarországra, ahol már most az Egyesült Államok legnagyobb nem európai gazdasági befektető. Hangsúlyozta az Egyesült Államok által Európába hozott „konzervatív ideológiai forradalom” fontosságát, amelynek következtében a patrióták jelentősen megerősödtek.
Csoma Botond a Trump-adminisztráció Romániára gyakorolt hatását negatívként értékelte, amit a Joe Biden által korábban Romániára is kiterjesztett vízummentesség Trump általi felülbírálásával magyarázott. Ez azért is kényes téma, mivel Románia mindig az Egyesült Államok legközelebbi szövetségeseként határozta meg magát. A politikus hozzátette ugyanakkor, hogy a kérdést nem lehet erre az egy szempontra leszűkíteni, hozzátéve: Trump hivatalba lépése óta a román diplomácia „más sebességre kapcsolt”, és a külügy kereste a lehetőségeket a kapcsolatépítésre az Egyesült Államokkal.
„Függetlenül attól, hogy éppen ki ül a Fehér Házban, Romániának elemi érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon az Egyesült Államokkal” – szögezte le. A nemzetközi viszonyokat tekintve azonban – tette hozzá –, mind Magyarország, mind Románia kicsi ahhoz, hogy az elindult, esetleg az ukrajnai békéhez vezető folyamatokat döntő mértékben befolyásolja. Csoma nyomatékosította, Románia szempontjából is fontos, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között párbeszéd van, hiszen a háborúhoz közeli országként érdeke, hogy Ukrajnában béke legyen.
Az RMDSZ-es képviselő úgy értékelte, gazdaságilag nincs elmozdulás, Románia e tekintetben „rosszul áll”. Megjegyezte, hogy Magyarországon lényegesen több amerikai befektetés van, mint Romániában. Ha az ország a román–amerikai stratégiai partnerség valamilyen gazdasági dimenzióját is szeretné bevonzani, komoly feladatai lesznek az elkövetkezőkben, biztosabb befektetési környezetet kell teremtenie, hiszen a jelenlegi óriási államháztartási deficit a beruházókat is elriasztja – magyarázta.
Az EMSZ elnöke, Zakariás Zoltán szerint előnyös lenne, ha Románia és Magyarország közösen lépne fel a nemzetközi porondon, ám ez jelenleg inkább a vágyálom (wishful thinking) kategóriájába tartozik, mivel a két ország külpolitikája eltérő alapokra épül, és más eszközökkel, különböző módszerekkel dolgozik. Egyetértett Csoma Botonddal, hogy Romániának változtatnia kellene a külpolitikai hozzáállásán. Az ország eddig valamiféle „fű alatti diplomáciát” alkalmazott. Miután Trump visszakerült a Fehér Ház élére, Románia részéről egyfajta szünet, „dizzy állapot” következett, amelyből ki kellene lépni – mondta Zakariás.
Szerencsétlen helyzetnek nevezte, hogy ez a külpolitikai váltáskényszer egybeesik a jelenlegi rossz gazdasági helyzettel, amikor a deficitválságot leküzdendő a kormánynak konkrétabb dolgokra kell figyelnie. Ilyen körülmények között nehéz kreatívan külpolitikai irányvonalat és módszert is váltani. A kihívás tehát nagy – fogalmazott. Úgy vélte, magyar kisebbségként ezt a folyamatot igen kis mértékben tudjuk befolyásolni.
Magyar–román–amerikai „stratégiai háromszöget”…
„Nyilvánvaló, hogy nekünk béke kell” – hangsúlyozta a politikus. Rámutatott, Magyarország és Románia között e téren is különbség van: míg előző a béke szükségességét az első pillanattól hangoztatja, Románia nem beszél róla. Arról, hogy Romániának mi az ukrán háborúhoz történő hozzáállása, csak nagyon mellékesen esik szó – nehezményezte. Nincs olyan külpolitikai koncepció, amelyre rá lehetne helyezkedni, hogy Románia alkalmazkodni tudjon a Trump által bevezetett „más típusú” diplomáciához.
„Kicsit több önbizalmat javasolnék a romániai politikában tevékenykedő barátaimnak” – mondta Németh Zsolt a beszélgetés zárásaként. Kifejtette, Románia, akárcsak Magyarország – a nyugati világ keleti határvidékeként – nagyon fontos ország. Az elmúlt években szoros lengyel–román–török együttműködés rajzolódott ki, amelynek nyomán Románia földrajzi helyzete hangsúlyosabb, Magyarországnak viszont együttműködési tapasztalata, gyakorlata van. Ez alapján jó ötletnek tartotta a moderátor által felvetett magyar–román–amerikai együttműködést, „stratégiai háromszöget”. „Ha van megújuló magyar–román együttműködés, ebben a bizonyos stratégiai háromszögben lenne fantázia” – mondta.
Hozzátéve, hogy a két ország vezetőinek közösen kellene végiggondolnia a NATO szerepét, az Európai Uniót érintő kihívásokat, valamint az erdélyi magyarság ügyét is. „Ha Románia és Magyarország képes lenne ilyen együttműködést kialakítani, azzal az Egyesült Államok felé is erősebb jelzést küldhetne, hogy valóban rend van a saját házunk táján” – fogalmazott Németh Zsolt.