Donald Trump amerikai elnök a csúcstalálkozó előtt több európai szövetségest bírált, amiért nem engedélyezték amerikai katonai bázisaik használatát az Irán elleni műveletekhez. Úgy fogalmazott, nem pénzügyi hozzájárulást, hanem „lojalitást” vár a NATO-tagoktól, kijelentése pedig ismét felvetette a transzatlanti kapcsolatok jövőjének kérdését.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az európai tagállamok és Kanada tavaly mintegy húsz százalékkal növelték védelmi kiadásaikat, Washington azonban ennél gyorsabb ütemet vár. A sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok egy úgynevezett „NATO 3.0” koncepciót is bemutat, amely nagyobb európai felelősségvállalásra, valamint a szövetség katonai és technológiai képességeinek fejlesztésére épül.
A tanácskozás kiemelt témája Ukrajna támogatása is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz az ankarai csúcson, a NATO–Ukrajna Tanács ülésén pedig a katonai segítségnyújtás folytatásáról egyeztetnek. Emellett napirenden szerepel az amerikai katonai jelenlét jövője Európában is, miután a Pentagon felülvizsgálja az európai csapatok állomásoztatását.
A csúcstalálkozóval párhuzamosan a NATO Védelmiipari Fórumán a fegyvergyártás bővítéséről és az új katonai technológiák fejlesztéséről tárgyalnak. Ankarában jelen vannak a NATO indo-csendes-óceáni partnerei – Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland –, valamint több öböl menti állam képviselői is – közölte a Mediafax.
Románia számára történelmi jelentőségű lehet a találkozó
A román államfő, Nicușor Dan szerdán vesz részt a NATO-csúcstalálkozón, ahol a román elnöki hivatal tájékoztatása szerint kiemelten szorgalmazza majd a Fekete-tenger térségének további szövetséges támogatását, valamint a légi és tengeri védelem megerősítését.
Az elnök a tanácskozáson ismét megerősíti Románia megbízható szövetségesi szerepét, hangsúlyozva az ország hozzájárulását az euroatlanti biztonsághoz. Beszédében várhatóan kiemeli a NATO keleti szárnyának egységes megerősítését, a Fekete-tenger stratégiai jelentőségét, valamint az orosz–ukrán háború Romániára is kiható biztonsági következményeit. A román küldöttség tagja Oana Țoiu ideiglenes külügyminiszter, Radu Miruță ideiglenes védelmi miniszter és Gheorghiță Vlad vezérkari főnök is.
A csúcstalálkozó margóján Nicușor Dan több kétoldalú megbeszélést is folytat. Kedd este Recep Tayyip Erdoğan török elnök és felesége hivatalos fogadásán, valamint díszvacsoráján vett részt.
Mihai Fifor: óriási a tét
Mihai Fifor volt román védelmi miniszter szerint az ankarai NATO-csúcs az egyik legfontosabb stratégiai pillanat Románia csatlakozása óta. A PSD képviselője úgy véli, a csúcstalálkozó valódi tétje messze túlmutat azon, hogy a tagállamok elérik-e a GDP öt százalékának megfelelő védelmi ráfordítást.
Szerinte az ankarai találkozó az első komoly próbatétele annak az új transzatlanti egyensúlynak, amelyben az Egyesült Államok azt várja Európától, hogy nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért. Ebben a folyamatban a védelmi beruházások, a hadiipari fejlesztések, Ukrajna támogatása és a NATO-n belüli feladatmegosztás ugyanannak az átalakulásnak a részei.
Fifor szerint Donald Trump várhatóan nem NATO-ellenes üzeneteket fogalmaz meg, hanem azt hangsúlyozza majd, hogy az Egyesült Államok továbbra is a szövetség vezetője marad, ugyanakkor Európának nagyobb részt kell vállalnia saját védelmének finanszírozásából, miközben Washington egyre inkább a Kínával folytatott globális versenyre összpontosít.
A volt védelmi miniszter ezt a folyamatot „NATO 3.0”-ként írta le, olyan új korszaknak nevezte, amelyben Európa lesz saját biztonságának elsődleges finanszírozója, míg az Egyesült Államok megőrzi stratégiai garanciavállaló és fejlett katonai technológiát biztosító szerepét. A hangsúly a csapattelepítések helyett egyre inkább a hadiipari termelésre, a kritikus infrastruktúrára, a gazdasági ellenálló képességre és a gyors fegyvergyártási kapacitásra helyeződik át.
Fifor szerint Románia számára alapvető érdek, hogy a Fekete-tenger hosszú távon is a NATO stratégiai prioritásai között maradjon, és hogy a keleti szárny megerősítése a Balti-tengertől a Fekete-tengerig egységes megközelítésben valósuljon meg. Úgy véli, Bukarestnek katonai infrastruktúrába, a román hadiipar fejlesztésébe és logisztikai projektekbe irányuló NATO-beruházásokat kellene megszereznie.
A politikus ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy bár alkotmányos szempontból Nicușor Dan teljes joggal képviseli Romániát, egy ügyvivő kormány mellett az ország tárgyalási mozgástere szűkebb lehet, hiszen a hosszú távú stratégiai vállalások hitelességét részben a belpolitikai stabilitás is meghatározza.
Szigorú biztonsági intézkedések
A találkozót a török elnöki komplexumban, a Beştepe-palotában rendezik meg példátlan biztonsági intézkedések mellett. A hatóságok légvédelmi rendszereket aktiváltak, több tízezer rendőrt vezényeltek a helyszínre, lezárták a környék több városrészét, és a csúcstalálkozó idejére megtiltották a nyilvános demonstrációkat. Helyi sajtóértesülések szerint a rendezvényt megelőző biztonsági műveletek során több személyt – köztük két újságírót – is őrizetbe vettek.
A NATO-csúcs végén a tagállamok közös nyilatkozatot fogadnak el, amely várhatóan kijelöli a szövetség következő évtizedének stratégiai irányvonalát az ukrajnai háború, a közel-keleti válságok és az amerikai külpolitika átalakulásának tükrében. Románia számára pedig a találkozó nemcsak biztonságpolitikai, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is meghatározó lehet, hiszen eldőlhet, milyen szerepet kap a NATO új védelmi architektúrájában, különösen a Fekete-tenger térségében.
A NATO-csúcshoz kapcsolódó védelmi ipari fórum keretében Radu Miruță ügyvivő román védelmi miniszter ellátogatott a Turkish Aerospace Industries (TUSAŞ) ankarai létesítményébe, ahol a román küldöttség megismerte Törökország repülőgépipari és hadiipari fejlesztéseit. A török védelmiipari hivatal vezetője, Haluk Görgün hangsúlyozta, hogy a nemrég a Román Haditengerészetnek átadott Contraamiral August Roman járőrhajó jól példázza a két NATO-szövetséges védelmi ipari együttműködését, amelyet Ankara a jövőben tovább kíván erősíteni.
A fórumon tizenegy szövetséges ország – köztük Románia – bejelentette a Saab GlobalEye légtérellenőrző repülőgépek közös beszerzését, amelyek a NATO új légtérellenőrző és korai előrejelző (AWACS) rendszerének részét képezik majd. A fejlesztés célja a szövetség elöregedő Boeing E–3-flottájának részleges leváltása. Az új rendszer egyetlen platformról képes légi, szárazföldi és tengeri célpontok megfigyelésére, valamint drónok, ballisztikus és robotrepülőgépek korai észlelésére, jelentősen erősítve a NATO helyzetfelismerő és védelmi képességeit.
Több NATO-ellenes tüntetőt őrizetbe vettek
A török rendőrség kedden több NATO-ellenes tüntetőt vett őrizetbe Ankara belvárosában, miután a demonstrálók figyelmen kívül hagyták a NATO-csúcstalálkozó idejére elrendelt tüntetési tilalmat és a szigorú biztonsági intézkedéseket – közölte az Agerpres.
A helyi sajtó beszámolói szerint a tiltakozók a Kurtuluş park közelében, a NATO-csúcs helyszínétől mintegy hét kilométerre próbáltak felvonulást tartani transzparensekkel. A rendőrség azonban megakadályozta a demonstrációt, több résztvevőt megbilincselt, majd rendőrségi autóbuszba kísért. A közösségi médiában közzétett felvételeken a tüntetők azt skandálták: „NATO, takarodj, ez a föld a miénk!”
A kisebb csoportban ellenzéki parlamenti képviselők is részt vettek. A Török Munkáspárt (TIP) és a Munkáspárt (EMEP) képviselői később újságírók előtt valamennyi őrizetbe vett tüntető azonnali szabadon bocsátását követelték.
