Készpénz vagy digitális pénz? Készpénzzel fizetés vagy kártyás (előre feltöltött prepaid kártyás, vagy bankkártyás) fizetés? Néhány éve sokat vitatott kérdések voltak, majd a digitális technológiák fejlődésével egyre inkább a modern, s ugyanakkor egyszerűbb, könnyebb, alkalmanként biztonságosabb kifizetéseket kezdte előnyben részesíteni a társadalom, az intézmények és a lakosság is felzárkózott az új eljárásokhoz. Egyre többen választják a készpénz helyett a kártyás fizetési módot, a munkáltatók a fizetéseket már szinte kizárólag az alkalmazottak bankszámlájára utalják át, sőt, egyre többen kérik a nyugdíjukat is „kártyára”. Még az is felmerült, hogy búcsút mondhatunk a papírpénznek és pénzérméknek, legfeljebb gyűjtőknél, vagy kiállításokon lesznek láthatók… Ezzel szemben az Európai Központi Bank nemrég közzétett tanulmányában a készpénz fontosságára figyelmeztet, és ajánlást is tesz arról, hogy mindenki tartson otthon annyi készpénzt, amely elegendő lehet néhány napra különféle szolgáltatások kifizetésére. A válsághelyzetek felülírhatnak korábbi elképzeléseket – véli Nagy Bálint Zsolt közgazdász, egyetemi oktató.
Az Európai Központi Bank (EKB) egy tavalyi felmérése szerint a készpénzhasználat jelentősen visszaszorult az euróövezetben az elmúlt években, ez pedig oda vezet, hogy a készpénz hamarosan elveszítheti vezető szerepét a fizetési módok között a kártyás és mobilfizetések térnyerése miatt. Gazdasági szaklapok szerint az erősítheti az EKB törekvését a digitális euró bevezetésére, miközben egyes országokban már arra is figyelmeztettek, hogy a túlzott digitalizáció kockázatokkal is jár. Az EKB korábbi felmérése szerint az euróövezetben a tranzakciók 52 százalékát bonyolítják le készpénzzel, ami jelentős csökkenés a 2022-es 59 százalékhoz és a 2016-os 79 százalékhoz képest. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan emelkedett a kártyás fizetések aránya az elmúlt két évben: 34 százalékról 39 százalékra, a mobilfizetések részesedése pedig megduplázódott ebben az időszakban, elérve a 6 százalékot. Ellenben az ügyletek értékét tekintve, a kártyás fizetések régóta megelőzik a készpénzt: a kártyákkal lebonyolított tranzakciók az összes fizetés értékének a 45 százalékát tették ki, míg a készpénzzel végzett ügyletek 39 százalék arányban voltak jelen.
Készpénz vagy kártya – visszalépés az EKB ajánlása?
Az elektronikus fizetési módok egyre nagyobb népszerűsítése mellett most visszalépésnek tűnhet az Európai Központi Bank nemrég közzétett tanulmánya, amelyben arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai háztartásoknak érdemes készpénzt tartaniuk otthon, ugyanis a bankjegyek létfontosságú biztonsági tartalékot jelentenek válsághelyzetekben, mint például a digitális rendszerek meghibásodása esetén. A jelentés szerint a készpénzrendszereket úgy kell kiépíteni, hogy ellenálljanak a ritka, de szélsőséges sokkoknak. Az EKB tanulmányában felvetette, hogy több ország kormányának is érdemes lenne olyan iránymutatást bevezetnie, mint Hollandia, Ausztria és Finnország, ahol személyenként 70-100 euró készpénz tartalékolását javasolják a lakosságnak. A dokumentum az Európai Bizottság idei felhívását követi, amely arra ösztönözte a polgárokat, hogy elegendő készpénzt, élelmiszert, vizet és gyógyszert halmozzanak fel a szolgáltatások 72 órás kiesésének átvészeléséhez. Az ukrajnai háború, a Covid-19 járvány és a természeti katasztrófák rávilágítottak Európa sebezhetőségére – foglalták össze a tanulmányt a különböző hírportálok. Amint arról korábban beszámoltak, tavasszal a spanyolországi és portugáliai áramszünet során az áramellátás és a távközlés összeomlott a térség nagy részén, a kártyaterminálok, az online banki szolgáltatások és a bankautomaták működésképtelenné váltak, az egyetlen működő fizetési eszköz a készpénz maradt.
EKB: minden ország biztosítsa a készpénzhez való hozzáférést
Az EKB szakértői szerint „a készpénz a nemzeti válságfelkészültség kritikus eleme, a fizikai valuta nemcsak az egyéni szükségleteket szolgálja, hanem hozzájárul a szélesebb rendszer ellenállóképességéhez is.” A bank a honlapján is népszerűsíti a készpénzt. „A készpénz fontos eleme a fizetési mód szabad megválasztásának, és elengedhetetlen ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatások minden társadalmi réteg rendelkezésére álljanak. Stratégiánk lényege, hogy a készpénz fizetőeszközként és értékőrzőként egyaránt széles körben rendelkezésre álljon, elérhető és elfogadott legyen, miközben megőrzi innovatív, biztonságos és környezetbarát tulajdonságait. (…) Elengedhetetlen, hogy a készpénzt mindenhol elfogadják. Így az emberek szabadon megválaszthatják a fizetési módot, és nem szenvednek hátrányt, ha nem tudnak elektronikusan fizetni.” – fogalmaznak. Ami pedig az EKB szerint a készpénzhez való hozzáférést illeti: „A készpénzhez való egyszerű és kényelmes hozzáférés biztosításával megóvható a törvényes fizetőeszköz szerep, és garantálható a mindennapi fizetési módként való folyamatos használat. Az emberek fizetési módok közötti választását befolyásolhatja, mennyire könnyen tudnak készpénzt felvenni a bankszámlájukról. Mindegyik ország felelős annak biztosításáért, hogy az emberek és a vállalkozások országos szinten – ideértve a városi és vidéki területeket is – hatékonyan juthassanak elegendő készpénzhez minden címletben.”
A digitalizációval eltávolódtunk a készpénzhasználattól
Mihez tartsa magát az ember? – kérdeztük Nagy Bálint Zsolt közgazdászt, pénzügyi szakembert, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar oktatóját. Hiszen egyrészt az elektronikus fizetési módokat promoválják mindinkább és teszik is lehetővé, sőt, alkalmanként csak banki átutalással lehet fizetni, ugyanakkor azt halljuk, hogy a kártyás fizetésnél illetéktelenek megszerezhetik a személyes adatainkat, vagy a boltban nem tudunk vásárolni, mert épp nem működik a kártyás fizetési rendszer, készpénz pedig nincs nálunk.
Két, egymással szembemenő folyamatnak lehetünk a tanúi – véli a szakember, aki szerint a digitalizáció és a központosítás, a pénzügyi technológia lehetővé tette, hogy a lakosság eltávolodjon a készpénz használatától. „Az egyik legfontosabb érv amellett, hogy ne tartsunk készpénzt, hogy az infláció elviszi az értékét. Most is elég magas inflációs környezetben vagyunk, Romániának az egyik legnagyobb az inflációs rátája az Európai Unióban. Emellett az elektronikus pénznek a használata azért is fontos, mert egy biztonságosabb fizetési módszer, mint a készpénz, amely romlandó, könnyebben hamisítható – de persze a digitális pénznek, a bankkártyáknak is megvannak a maguk biztonsági rései, ami miatt nem mindig a legmegfelelőbbek” – magyarázta Nagy Bálint Zsolt, hozzátéve, az eddig lezajlott folyamat békeidőben dominált, és az elmúlt évtizedekben exponenciálisan megnövekedett a kártyák, telefonok, egyéb digitális eszközöknek a használata kifizetésekre. Az EKB tanulmánya pedig arra vonatkozik és hívja fel a figyelmet, hogy mi történik válságokkor: több közelmúltbeli válságra visszatekint, a görögországi államháztartási válságtól kezdve, amelyik több mint tíz éve volt, a világjárványig, az orosz-ukrán háború kezdetéig – ezek mind olyan válsághelyzetek, amikor kimutatható, hogy megnőtt a készpénz iránti kereslet.
Óvatosságból halmoznak fel készpénzt az emberek
Ez a jelenség, vagyis a készpénz iránti preferencia nem egy új dolog – magyarázta az egyetemi oktató. John Maynard Keynes híres közgazdászt említette, aki még ezelőtt száz évvel megjelent tanulmányában kijelentette, hogy az emberek három fő okból választják a készpénzt – a likviditást, ahogy ő nevezete: az egyik a tranzakciós motívum, hogy készpénzre szükség lehet bizonyos tranzakciókban; a másik a spekulációs motívum, hogy esetleg valutaárfolyamot lehet spekulálni vele; és a harmadik az úgynevezett óvatossági motívum volt. „Ez gyakorlatilag a legfontosabb, jelenleg is ezt látjuk, amikor megnő a készpénz iránti preferencia, hogy az emberek óvatosságból halmoznak fel készpénzt. Így volt ez a koronavírus világjárvány idején, valamint az orosz-ukrán háború esetén is.”
Az EKB ajánlását arra vonatkozóan, hogy az emberek tartsanak otthon készpénzt, ami legalább 72 órára elegendő különféle kifizetésekre, Nagy Bálint Zsolt szerint ez nem feltétlenül a készpénz preferenciára, hanem az extrém válságra utal, ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy például a világjárvány idején sem szűntek meg a kártyás kifizetések, az emberek mégis felhalmozták a készpénzt. „Legtöbbször az emberek potyára dőlnek be ennek az óvatosságnak, mert végül csak dugdossák a pénzüket a párna alá, de nem történik vele semmi, viszont nagyon fontos a pszichológiai oldala, mert ez megnyugtatja őket” – véli a szakember. Nagy Bálint Zsolt szerint nem feltétlenül valamely válság miatt, hanem azért is kell készpénznek lennie nálunk, mert sok olyan helyzet adódhat, amikor csak így fizethetünk: például kisebb városokban taxizunk, vagy orvosnak, pszichológusnak fizetünk szolgáltatásért, s nincs elektronikus fizetési mód. Tehát teljesen hétköznapi, normális esetekhez is szükségünk lehet a digitális tranzakciók mellett készpénzre – mondta Nagy Bálint Zsolt, aki azt is elárulta, hogy még a nagyon digitalizált Kolozsváron is körülbelül két hét alatt elfogy a nála levő ezer lej.
Infláció ellen – megfelelő befektetési döntés
Közgazdászok folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a készpénz az infláció miatt nagyon erodálódik, veszít az értékéből – mutatott rá a szakember, aki szerint egyre tovább a digitalizáció fele fogunk menni, de természetesen a készpénz sem fog megszűnni. „A geopolitikai kockázatokat is tekintve, húsz évvel ezelőtt a világ sokkal biztonságosabb volt, a jelenlegi kereskedelmi háborúk miatt is nagyon konfúz korszakban élünk, nekünk, oktatóknak is nehéz tisztán látni, nagy az agitáció, sok mindennek le kell ülepednie, hogy hosszú távú következtetéseket tudjunk levonni. A pénzünk nagy részét azonban ne készpénzben, és ne olyan folyószámlákon tartsuk, amelyek nem kamatoznak, hanem eredjünk az infláció nyomába. Jelenleg több éves lekötésekre a betéti kamatok évi 5-6 százalékot jelentenek, miközben az infláció 9 százalék… Ami jobb, az az állampapír, a Fidelis és a Tezaur, amelyek 8 százalék kamatlábat fizetnek. Azzal, hogy kártyával fizetünk, még nem leszünk megvédve az inflációtól, csak ha megfelelő befektetési döntéseket hozunk” – ajánlotta a szakember.
