A rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy hétvégén tartják az Országgyűlés alakuló ülését, és első alkalommal választják meg az alakuló ülés napján a miniszterelnököt, a Tisza Párt elnökét, listavezetőjét, Magyar Pétert. Ez a nap egyben az Európa-nap is, ugyanis 1950. május 9-én mondta el Robert Schuman francia külügyminiszter történelmi jelentőségű beszédét, amelyben felvázolta az európai együttműködés elmélyítésének tervét.
Az ülés elején a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt. Ezt követően az államfő köszöntötte az április 12-i országgyűlési választáson mandátumot szerzett képviselőket és a 11 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét.
Sulyok Tamás korelnöknek kérte fel Vitányi Istvánt (Fidesz), akinek átadta az ülés vezetését. A parlament ezt követően elfogadta az alakuló ülés napirendjét.
Eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően bonyolították le a választási szervek az országgyűlési képviselők 2026-os általános választását – jelentette ki a Nemzeti Választási Bizottság elnöke az alakuló ülésen.
Sasvári Róbert beszámolójában úgy értékelt, a választási eljárás szabályai mélységében nem módosultak, de a törvény pontosításai lényeges eljárásrendi változásokat idéztek elő, amelyek leginkább a választási eljárás gördülékenységét és a választási irodák egységes terhelését szolgálták. A választás a választópolgárok, a választási szervek, a jelölőszervezetek és a jelöltek számára is a jól ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott le – hangsúlyozta.
Eze kután a képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. A nemzetiséghez tartozó képviselők nemzetiségi nyelvű esküt tettek, lovári, beás, román és horvát nyelven. Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament egyhangúlag, 193 igen szavazattal igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
Vitányi István korelnök bejelentette, a képviselőcsoportok megalakulását. A Tisza Párt 141 fős frakcióját Bujdosó Andrea, a Fidesz 44 fős frakcióját Gulyás Gergely vezeti. A nyolcfős KDNP frakció vezetője Rétvári Bence, a hatfős Mi Hazánk-frakciót pedig Toroczkai László irányítja.
Sulyok Tamás: a Tisza Párt történelmi
felelősséget visel hazánkért és nemzetünkért
A példátlan mértékű felhatalmazással a Tisza Párt történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért – jelentette ki a köztársasági elnök szombaton az Országgyűlés alakuló ülésén.
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszéde elején kiemelte: a rendszerváltozás óta tizedik alkalommal összeült Országgyűlés összetétele négy parlamenti ciklus után egyúttal kormányváltást is eredményez.
Az áprilisi országgyűlési választáson Magyarország működő, demokratikus jogrendje alapján a magyar nép kinyilvánította akaratát, „a Tisztelet és Szabadság Párt példátlan mértékű részvétel mellett példátlan mértékű győzelmet avatva lehetőséget kapott a magyar emberektől az ország irányítására” – fogalmazott gratulációját kifejezve a választáson győztes pártnak.
Kiemelte: a Tisza olyan felelősséget és szolgálatot visel, amelynek tétje nem kevesebb, mint az ország és a nemzet közösségeinek előrehaladása, erejének gyarapítása, és a veszélyekkel szembeni ellenállóképességének biztosítása. Azt mondta: a kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes közegébe, a közjogi keretbe.
„A fókusz ismét egyedül az ország sorsának jobbá tételére esik. Van mit javítani az emberi kapcsolatokon, hiszen ahogyan egymással szemben viselkedünk, ahogyan egymással beszélünk, ahogyan egymásra nézünk, valójában úgy tekintünk a hazánkra is. Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk és nem egymás ellenében” – fogalmazott.
Az államfő konstruktív együttműködést javasolt az ország sorsát előre vivő, a nemzetet felemelő, a békét és a közélet nyugalmát erősítő ügyekben. Példaként említette Bibó Istvánt, aki a demokratikus államrend elsőbbségét és a törvények megkerülhetetlen uralmát vallotta, és 1956-ban, amikor az ország a szovjet megszállás legnehezebb óráit élte, úgy döntött, nem mozdul el a parlamentből.
Úgy értékelt: a magyar jogrendszer „ezeréves folyama” Szent Istvántól, az ország első törvényhozójától ered, és a magyar jogfelfogás elválaszthatatlan európaiságunktól is, amely szintén Szent Istvánhoz vezethető vissza.
A köztársasági elnök leszögezte: a jog tisztelete Magyarországon nem lehet kérdés, minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető, és minden politikai cselekvés addig nevezhető demokratikusnak, amíg a jogállami alkotmányos rend keretén belül mozog.
Sulyok Tamás beszéde végén közölte: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Magyar Pétert válassza meg miniszterelnöknek.
Megválasztották miniszterelnöknek Magyar Pétert
A választáson győztes Tisza Párt elnökét a történelmi és nemzeti zászlók fanfárok hangjára történő bevonulását követően 140 tiszás igen szavazattal, 54 nem ellenében és 1 tartózkodással választották meg a képviselők.
Magyar Péter ezután esküt tett az Országgyűlés plénuma előtt, és aláírta az esküokmányokat.
Megválasztása alkalmából gratulált az új kormányfőnek Sulyok Tamás államfő, a frakcióvezetők, valamint Gallai Gergely német nemzetiségi szószóló.
Magyar Péter ezt követően megtartotta első beszédét kormányfőként.
Az elődök figyelmeztető példájának megfelelően fog dolgozni
Kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József.
„Tisztesség, bátorság, bölcsesség: miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni, és tanulni tőlük” – fogalmazott. Hozzátette: „érzem és értem a felelősségem”.
A kormányfő hangsúlyozta: „nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban”, hanem mert magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak. Ez a bizalom, amelyet kaptak, egyszerre megtiszteltetés és súlyos erkölcsi kötelesség – hangoztatta.
Magyar Péter azt mondta: az emberek arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissanak Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, „hogy kezdjük újra”. Azonban újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül – mutatott rá. Ezért szembenézésre igazságtételre, megbékélésre és újrakezdésre van szükség, és ha ezek bármelyike hiányzik, „a nekünk felhatalmazást adó magyar embereknek újra csalódniuk kell majd” – fogalmazott a miniszterelnök.
Azzal indokolt: a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.
Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság – tette hozzá.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lesz – mondta. Az lesz a feladata, hogy feltárja az elmúlt 20 év közvagyont érintő visszaéléseit kivizsgálja, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segítse a büntetőeljárásokat és minden törvényes eszközzel fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért – szögezte le. A hivatal nem a kormány alá rendelt politikai eszköz lesz, autonóm, független állami szervként fog működni, ami kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolással – tette hozzá.
A függetlensége, a szakmaisága, az átláthatósága azért fontos, mert az igazságtétel csak akkor lehet hiteles, ha maga az intézmény is jogállami alapokon áll – szögezte le.
A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja – közölte.
Magyar Péter miniszterelnökként bocsánatot kért a bicskei, valamint a Szőlő utcai áldozatoktól és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától. A kormányfő úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy elfogadhatatlan, ami sok honfitársunkkal történt.
Bocsánatot kért azoktól, akik ma még gyermekek, és azoktól, akik már felnőttként hordozzák mindazt, amit velük tettek, s amit a magyar állam elmulasztott megakadályozni.
Azt üzente nekik, hogy nincsenek egyedül, Magyarország mostantól nem fordítja el a fejét. Az államnak az a kötelessége, hogy megvédje a rábízott gyermekeket – hangsúlyozta, kiemelve: ez a kötelesség nem tűr halasztást, magyarázkodást, politikai mellébeszélést.
Magyar Péter bocsánatot kért mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a saját polgárait. Hangsúlyozta, céljuk, hogy minden magyar ember valódi polgára legyen a hazának, ne csak a gazdagok, a befolyásosak, ne csak a politikailag hűségesek.
Az elmúlt évek legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a politika szándékosan szembefordította a magyart a magyarral, egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg az a politika, amely cinikusan játszadozott a mesterséges félelemkeltéssel. Ez a korszak április 12-én egyszer és mindenkorra lezárult – hangoztatta, azt sürgetve, hogy kezdjék meg a nemzet újraegyesítésének hatalmas munkáját.
A kormányfő azt kérte minden magyar embertől, hogy ne hagyják magukra a politikusokat a politikával, figyeljék őket, kérjék számon tőlük az ígéreteket, és vitatkozzanak velük.
Magyar Péter azt ígérte, lépésről lépésre, tégláról téglára fogják újraépíteni az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt.
Működő és emberséges Magyarországot építünk – mondta a kormányfő, aki kiemelte: ez a Magyarország működő, mert az állam végre elvégzi a dolgát, gyógyít, tanít, véd, közlekedést szervez, biztonságot ad, esélyt teremt, és pontosan elszámol a rábízott vagyonnal. Emberséges, mert nem felejti el, hogy minden döntés mögött emberi sorsok vannak – közölte.
Kiemelte: olyan Magyarországot építenek ahol „a közpénz újra közpénz, a közvagyon újra a nemzet vagyona lesz”. Ahol senki nem gondolhatja többé, hogy politikai kapcsolatokkal, párthűséggel vagy személyes lojalitással megszerezheti azt, ami minden magyaré – fogalmazott.
Hangsúlyozta: olyan Magyarországot építenek, amelynek „újra van becsülete Európában és a világban, amely nem sodródik ki a saját maga által választott szövetségi rendszerekből”, s nem hajbókol idegen érdekek előtt. Magyarország helye Európában van; „erős, megbecsült, saját érdekeit világosan képviselő” Magyarországot építenek – tette hozzá Magyar Péter.
