Beszélgetés az intézmény új vezetőjével kihívásokról, célkitűzésekről
Mindössze egy bő hét telt el, amióta Nagyenyed volt alpolgármesterét, Lőrincz Helgát nevezték ki az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé, aki azóta hivatalosan is elfoglalta új tisztségét. Frissen szerzett tapasztalatait meg is osztja a Szabadság olvasóival.
A Lőrincz Helgával folytatott beszélgetés középpontjában a kinevezés jelentősége, az intézmény előtt álló kihívások, valamint saját szakmai célkitűzései álltak.
A tulajdonjogi igazságszolgáltatás kapuja
Mint ismeretes, a 2005-ben létrehozott ANRP (Autoritatea Națională pentru Restituirea Proprietăților) országos jelentőségű intézmény, amely a kommunista rendszer idején elkobzott ingatlanokkal, földterületekkel és egyéb javakkal kapcsolatos visszaszolgáltatási és kártérítési ügyeket kezeli, illetve intézi. A Lőrincz Helgával való beszélgetésre készülve utánanéztünk, melyek voltak a romániai restitúció fontosabb állomásai, és hol tart ma ez a folyamat?
Amikor az ANRP feladatairól, hatásköréről beszélünk, különösen összetett témáról van szó, mert a restitúciós folyamat több intézmény, több jogszabály és több évtized munkájából áll össze, emiatt sokszor még a hivatalos statisztikák sem teljesen összehasonlíthatók egymással. Az ANRP rendszeresen közöl statisztikákat a honlapján, de nincs egyetlen, könnyen megtalálható összesítő oldal, amely a teljes restitúciós folyamat kezdete óta visszaadott ingatlanok és kifizetett kártérítések végleges összegét egy helyen tartalmazná.
A különböző évek adatait összevetve, szakértők becslése szerint a restitúciós rendszerben már jóval 10 milliárd lej feletti összegű kártérítést állapítottak meg és fizettek ki, vagy ütemeztek kifizetésre az elmúlt két évtizedben. Ez azonban nem egyetlen ANRP-jelentésből származó hivatalos összesítés, hanem több éves adat összerakásából következtethető nagyságrend.
A visszaszolgáltatott ingatlanok és földek esetében sokkal nehezebb pontosan összesített számot találni, mert a visszaszolgáltatások jelentős részét nem az ANRP, hanem helyi földbizottságok, prefektúrák, önkormányzatok és bíróságok bonyolították. A restitúció több külön törvény alapján zajlott (amelyek mezőgazdasági földekre, erdőkre, államosított lakóingatlanokra, egyházi és közösségi javakra stb. vonatkoztak), az ANRP inkább a vitás, illetve kártérítéses ügyek országos koordinátorává vált. A román állam az 1990-es évektől kezdődően több millió hektár mezőgazdasági földet és erdőt szolgáltatott (és vett is) vissza természetben, illetve százezres nagyságrendű ingatlanügyet zárt le, de ezek az adatok különböző intézmények között oszlanak meg, nem kizárólag az ANRP statisztikáiban szerepelnek.
Annyi bizonyos, hogy több ezer ügy továbbra is folyamatban maradt, külső szemmel nézve nagyjából a legproblematikusabb esetek. Amikor tehát Lőrincz Helga ezelőtt egy héttel, államtitkári minőségben átvette az intézmény vezetését, az egyik legnagyobb kihívás továbbra is a még lezáratlan dossziék kezelése maradt.
Erdélyi kisvárosból származó magyar nő az intézmény élén
Az ANRP munkája több tízezer állampolgárt érintett az elmúlt évtizedek során, ezért vezetése kiemelt felelősséget jelent, Lőrincz Helga pedig már a beszélgetés elején világossá tette, hogy tudatában van ennek.
„Megtiszteltetésként és egyben komoly kihívásként tekintek a kinevezésemre, hiszen az új tisztség komoly felkészültséget, nagy munkabírást és hosszú távú stratégiai gondolkodást igényel. És természetesen tisztában vagyok az intézmény társadalmi szerepével és azzal a felelősséggel, amelyet a restitúciós folyamatokban érintett személyek felé visel” – hangsúlyozta Lőrincz Helga, majd hozzátette: bizakodó, mert az önkormányzati munka során megtanulta, hogyan kell különböző intézményekkel együttműködni, projekteket koordinálni és összetett ügyeket kezelni. Elmondta: pozitív fogadtatásban volt része Bukarestben, ebből a szempontból „teljesen rendben volt minden”.
A beszélgetés egyik hangsúlyos eleme a tulajdon-visszaszolgáltatási folyamat jelenlegi helyzetének bemutatása volt. Lőrincz Helga rámutatott arra, hogy számos ügy még mindig lezáratlan, sok esetben több évtizedes problémákról van szó. A folyamatokat gyakran nehezíti a hiányos dokumentáció, az egymásnak ellentmondó jogi értelmezés, valamint az a tény, hogy egyes ügyekben több generáció örökösei érintettek.
Az államtitkár rámutatott: már az első nap világossá vált számára, hogy rengeteg a munka, mert hatalmas mennyiségű iratcsomó, közel száznegyvenezer érkezett be az évek folyamán az intézménybe. A teljes portfólióból mintegy húszezer ügyirat megoldatlan, ezek között vannak sürgős ügyek, amelyeket nagyon gyorsan meg kellene oldani, vannak közepes nehézségűek és vannak olyanok, amelyek eljárásszerűen mennek a maguk útján. Voltak olyan visszaigénylések, amelyeket vissza lehetett szolgáltatni természetes formájában, voltak, amiket nem, ez utóbbiak esetében kárpótlást lehetett igényelni. A kárpótlást pontokban mérték fel, ezeket be lehetett váltani értékpapírokra, és amikor ezek beteltek, pénzt lehetett igényelni értük.
Lőrincz Helga szerint a visszaszolgáltatásokat elsősorban a hosszadalmas törvényszéki eljárások akadályozták. Annak ellenére, hogy az ANRP-t elárasztották a kérelmek, és az önkormányzatok rázúdították az intézményre a megoldatlan ügyeket, mégis azt tapasztalta, szinte mindenik igazgatóságnál jó ütemben halad a törvény alkalmazása. A kifizetéseknél a tavaly teljes leállás volt, mert hiányzott a pénz a költségvetésből, de idén az intézmény már kibocsátott egy első határozatot, illetve van egy-két akadály, amelynek feloldozásán most dolgoznak. „Ez az egyhetes tapasztalat általános rálátást tett számomra lehetővé, persze, van sok specifikus eset, amire ezután derül fény” – nyilatkozta az intézményvezető.
Az államtitkár külön kitért arra, hogy az állampolgárok számára a legfontosabb a kiszámíthatóság. Sokan nemcsak a döntésre várnak, hanem arra is, hogy pontos információkat kapjanak ügyük állásáról. Véleménye szerint az intézmény hitelességét nagyban növelheti az átláthatóbb kommunikáció és az ügyfelek rendszeres tájékoztatása.
A beszélgetés során szóba került Erdély és a magyar közösség helyzete is. Lőrincz Helga hangsúlyozta, hogy számos magyar családot, egyházat és közösségi intézményt érintettek a kommunista időszak elkobzásai. Szerinte egyelőre az látszik, hogy a magyar egyházak ügye jól áll, mert a legtöbb esetben alaposan összeállították az ügyiratokat, egyelőre ennyit sikerült megállapítania.
Ugyanakkor rámutatott arra, hogy új tisztségében minden ügyet a törvények és az intézményi szabályok alapján kell kezelni, függetlenül az érintettek nemzetiségétől vagy társadalmi helyzetétől. „Nekem az a fő szempontom, hogy az egész országban egységesen alkalmaztassam a törvényt, minden károsulttal, magán- vagy jogi személyekkel szemben. A törvény egyenlő, egységes alkalmazásából mindenki csak nyerhet” – hangsúlyozta.
Az új vezető fontosnak tartja a szakmai hozzáértést
A jövőbeli célkitűzéseit illetően Lőrincz Helga több olyan területet említett, ahol fejlődési lehetőséget lát, ezek közé tartozik az ügyiratok feldolgozásának felgyorsítása, a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítése, a digitális ügykezelés fejlesztése, vagy az ügyfelek tájékoztatásának javítása. Hatásköre koordinálni a teljes intézményt és a már létező tevékenységet még hatékonyabbá tenni, ehhez a feladathoz pedig a lehető legkomolyabban lát hozzá. Szerinte az intézményben jó munkalégkör uralkodik, az alkalmazottak komolyan dolgoznak. „Feltett szándékom a feladatomat becsületesen és alaposan elvégezni” – nyomatékosította az intézményvezető.
A tény, hogy Lőrincz Helga a rendszeren kívülről érkezett az intézményhez, pozitívumnak tekinthető, hiszen más látásmódot, új elképzeléseket hozott magával, ellentétben egy belső emberrel. Azt is megtudtuk, hogy jó kapcsolatot sikerült létrehoznia az ANRP korábbi vezetőjével, aki most az alárendeltje, ez pedig megkönnyítette a helyzetét, hiszen az intézmény sikerének egyik feltétele a hatékony csapatmunka. Fontosnak tartja továbbá a szakmai kompetenciát és azt, hogy a munkatársak egységes célok mentén dolgozzanak.
Lőrincz Helga beszélt arról is, hogy az erdélyi tapasztalatok segíthetnek abban, hogy jobban megértse a restitúciós folyamatok emberi oldalát. A tulajdon-visszaszolgáltatás ugyanis nem pusztán jogi vagy adminisztratív kérdés, hanem sok esetben történelmi igazságtétel és családi örökség kérdése is.
A beszélgetés végén személyesebb hangvételű kérdések is elhangzottak. Lőrincz Helga arról beszélt, hogy a közszolgálatot mindig felelősségként értelmezte, és korábbi munkaköreiben is az emberek problémáinak megoldását tekintette elsődleges feladatának. Úgy fogalmazott, hogy az új tisztség lehetőséget ad számára arra, hogy országos szinten járuljon hozzá a régóta húzódó és sokakat érintő folyamat hatékonyabb működtetéséhez.
Lőrincz Helga egyszersmind fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Fehér megyei magyar közösségi élet szervezése továbbra is prioritás marad a számára. Jelenleg is teljes gőzzel szervezi a szerdán, június 17-én elstartoló 10. Fehér Megyei Magyar Napokat, intézi a két hét múlva megrendezésre kerülő Csombordi Rózsafesztivál rá eső részét – hogy csak az általa felsorolt legaktuálisabb teendőit említsük. Szerinte azzal, hogy hétközben Bukarestben, hétvégén pedig Nagyenyeden tartózkodik, mindkét hivatásának kellő mértékben eleget tud tenni.
Az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóságot (ANRP) a 2005/361. számú kormányhatározattal hozták létre, akkor még nem rendelkezett jogi személy minőséggel, és a miniszterelnöki hivatal alárendeltségébe tartozott. Ezt követően, miután a 2005/247. sz. törvény módosította a kommunista rezsim által jogtalanul kisajátított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó jogi keretet, szükségessé vált a 361. kormányhatározat módosítása és kiegészítése. Így a 2006. február 16-ai 240. számú kormányhatározat értelmében az ANRP további feladatokat kapott, például, hogy koordinálja és ellenőrizze a földtulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok alkalmazását a közintézmények részéről, illetve biztosítsa a működését a központi kártérítési bizottság és restitúciós különbizottság titkárságainak. 2007-ben a 2007/25-ös számú kormányrendelet értelmében az ANRP jogi személy minőséget kapott, és a gazdasági és pénzügyminisztérium hatáskörébe került. A vagyon-visszaszolgáltatási törvények alapvető módosításai nyomán ismét szükségessé vált a hatóság átszervezése, így a 2013/572. sz. kormányhatározattal a pénzügyminisztériumtól a kormány alárendeltségébe került, a miniszterelnök irányítása alá. (Forrás: anrp.ro)
