A szinte teljes egészében európai alapokból finanszírozott Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki vasútvonal teljes körű korszerűsítése és villamosítása kapcsán lapunk több alkalommal foglalkozott az erdélyi magyar közösség szempontjából számos vonatkozásban fontos vasútállomás, a sztánai pályaudvar régi és új épületének ügyével.
A kérdés ismét napirendre került, ugyanis a Váralmás községhez tartozó Kispetri faluban bejegyzett Kós Károly Kulturális Örökség Egyesület azt kérte a Kolozs Megyei Regionális Vasúti Igazgatóságtól, hogy kulturális központ létesítése érdekében bocsássa a civil szervezet rendelkezésére az Osztrák–Magyar Monarchia idején, pontosabban az 1870-ben felépített régi vasútállomás épületét.
Éjszaki Károlynak rendeznének be emlékszobát
Szarka Krisztián, az egyesület vezetője a Szabadságnak kijelentette: tudomása szerint az átfogó beruházás során az építészeti, kulturális és közösségi szempontból egyaránt fontos ingatlant lebontják. Úgy véli: bár a Kolozs Megyei Regionális Vasúti Igazgatósághoz benyújtott kérvényt elutasították, van remény arra, hogy idővel az állami vállalat átgondolja az álláspontját, s legalább ne bontsák le az ingatlant.
„A kulturális létesítményben pályázatok útján megszerzett pénzzel, többek között Éjszaki Károlynak rendeztünk volna be egy emlékszobát. Abban reménykedünk, valahogy el lehet érni a régi állomás épületének műemlékké nyilvánítását, ez ugyanis garanciát jelentene arra, hogy nem bontják le. Ebben az esetben egyesületünk igényt tarthat az ingatlan kezelésére vagy koncesszionálására annak érdekében, hogy kulturális központot alakítsunk ott ki” – fogalmazott lapunknak a Kós Károly Kulturális Örökség Egyesület vezetője.
Mint ismeretes, Éjszaki Károly mérnök, közösségszervező nevéhez fűződik Sztána üdülőtelep létrehozása. A Helikon irodalmi folyóiratban megjelent cikk szerint, a Gaal György által sajtó alá rendezett és bevezető tanulmánnyal ellátott Toll és körző című kötetből megismerhetjük a 19. század második felében élt mérnök írói, irodalomszervezői oldalát is. Gaal terjedelmes bevezető tanulmányából sokat megtudhatunk Éjszaki pályájáról, amely többek között azért is érdekes, mert nem a keletről nyugatra irányuló migrációt követte, amely tipikusnak számított a korban – és akár napjainkban is –, hanem fordítva: Budapestről Kolozsvárra költözött, és mérnöki, illetve irodalmi munkássága itt teljesedett ki.
Mi több, az 1935-ben forgatott Nem élhetek muzsikaszó nélkül című filmben szerepel a sztánai vasútállomás Osztrák–Magyar Monarchia idején épült épülete. A film Móricz Zsigmond azonos című regényén alapul, és a rendezők törekedtek arra, hogy a helyszínek autentikusan tükrözzék a történet korát és hangulatát. A sztánai vasútállomás építészeti stílusa és történelmi jellege hozzájárult a film vizuális hitelességéhez.
Amint arról korábban írtunk, kezdetben arról volt szó, hogy a 2024 januárjában kezdődött átfogó pályafelújítási munkálatok során lebontanák az 1930 környékén épült vasútállomás épületét, a mostani sorompó és átkelő melletti régi ingatlan pedig megmaradna és felújítanák.
A lebontásra ítélt vasútállomás helyett a másik oldalon építenének újat. Azóta az elképzelés már többször változott.
A szakemberek szerint egyébként jelentős késést halmozott fel a vasútvonal korszerűsítése. A Pro Infrastructura Egyesület tájékoztatása értelmében például az Élesd és Kissebes közötti pályaszakasz munkálatainak eddig csupán kevesebb mint hat százalékát végezték el.
A tervek alapján ezt a részt 2026 augusztusára be kellene fejezni. A Kolozsvár–Biharpüspöki közötti 166 kilométeres szakasz felújítása és villamosítása összesen 9,36 milliárd lejbe kerül. A finanszírozás az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) forrásaiból történik, ám a feltétel az, hogy jövő nyárra átadják a munkát.
Román Államvasutak: függőben a régi állomásépület helyzete
Lapunk a Román Államvasutak Kolozs megyei kirendeltségének igazgatójához, Petru Ceşahoz fordult a helyzet tisztázása érdekében. A vezető tudatta: a Kolozsvár–Biharpüspöki vasútvonal villamosítására és a vasúti sínek kicserélésére vonatkozó projekt semmilyen formában nem rendelkezik a Sztána üdülőtelepen 1870-ben épített régi állomás épületéről. Ugyanakkor a Szabadság kérdésére közölték: az 1930-ban épített vasútállomást rehabilitálják és korszerűsítik, ám az alacsony utasszámra való tekintettel nem közhasznú épületként működik majd, hanem csupán üzemeltetési ingatlan funkciót tölt majd be. Hozzátették, hogy az épületben mosdó és vécé is lesz.
A Román Államvasutak Kolozs megyei kirendeltségének igazgatója hangsúlyozta: egyelőre nincs a régi vasútállomás épületére vonatkozó restaurálási vagy lebontási terv, így sorsa egyelőre függőben van. „Elemezzük az épület helyzetét, s amennyiben az illetékesek hozzájárulnak a kivitelezési munkálatokhoz, akkor többletkiadási engedélyt bocsátanak ki. A végleges változat függvényében pedig meghatározzák az épület jövőjének sorsát” – zárta a hivatalos átiratot Petru Ceşa.
