Az online vásárlás a hagyományos kereskedelemhez képest átlag 36 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár – hívta fel a figyelmet egy friss kutatás alapján a Prologis ipari és logisztikai ingatlanvállalat. Az MIT Real Estate Innovation Lab által vizsgált alapesetek több mint 75 százalékában az e-kereskedelem bizonyult a fenntarthatóbb megoldásnak. Az áruk optimális útvonalon történő kiszállítása csaknem 90 százalékkal csökkenti a szállításhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást – állapítja meg a tanulmány.

Az online vásárlás előnyeit vizsgáló kutatás szerint, az áruk házhoz szállítása esetén egyetlen, telepakolt furgon több mint 100 autóutat képes kiváltani. A megrendelések összevonása és a hálózatok optimalizálása az e-kereskedelmi szolgáltatók költségeit is csökkenti.

Az áruraktár legyen a végfogyasztóhoz közel

A városon belüli elosztóközpontokból történő közvetlen kiszállítás a kibocsátások további csökkentését eredményezheti. Ha az árukat a fogyasztókhoz közeli, városon belüli elosztóközpontokból szállítják ki, a szállítással járó üvegházhatású gázok kibocsátása akár 50 százalékkal is mérsékelhető, ami a teljes szén-dioxid-lábnyomot küldeményenként átlagosan 10 százalékkal csökkentheti. A kiszállítási távolságot és a forgalomtorlódást is minimálisra csökkenti, ha az árut a lehető legközelebb raktározzák el a végfogyasztókhoz.

A szállító járművek maximális kihasználásával a szállítási idő és a szállítás költségei egyaránt csökkenthetők. Az okosépületek, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia fejlődése még inkább elősegítheti a kereskedelem fenntarthatóbb működését. A kutatás egyebek mellett megállapította, hogy a ma rendelkezésre álló energiaforrások alkalmazásával az elektromos szállító járAz online vásárlás a hagyományos kereskedelemhez képest átlag 36 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár – hívta fel a figyelmet egy friss kutatás alapján a Prologis ipari és logisztikai ingatlanvállalat. Az MIT Real Estate Innovation Lab által vizsgált alapesetek több mint 75 százalékában az e-kereskedelem bizonyult a fenntarthatóbb megoldásnak. Az áruk optimális útvonalon történő kiszállítása csaknem 90 százalékkal csökkenti a szállításhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást – állapítja meg a tanulmány. művek használata 27 százalékkal csökkentheti a szállításhoz kapcsolódó átlagos kibocsátást, miközben kisebb zajkibocsátással is jár.

Hátrány: túl sok csomagolóanyag szükséges

Az e-kereskedelem esetében a legnagyobb kibocsátás a csomagoláshoz kapcsolódik. Az internetes kereskedelem csomagoláshoz kapcsolódó kibocsátása a hagyományos kereskedelemnél átlagosan mintegy hatszor magasabb, elsősorban a kartondobozok alkalmazása és a tárgyak egyenkénti becsomagolása miatt.

Az MIT olyan forgatókönyvet is vizsgált, amely szerint az e-kereskedelmi megrendelések 80 százalékában kartondoboz helyett papírszatyrot használtak, ennél a forgatókönyvnél az e-kereskedelem a modellezett esetek 90 százalékában fenntarthatóbbnak bizonyult a hagyományos kereskedelemnél. Sok kereskedő vezet be környezetbarát csomagolóanyagokat vagy a csomagolást automatizálják az egyes árukombinációkhoz leginkább megfelelő méretű és típusú csomagolások kikísérletezésével. A kartondobozok papírzacskóval, illetve párnázott postai tasakokkal történő kiváltása csökkenti a küldemények mennyiségét és tömegét, ami szintén alacsonyabb kibocsátást eredményez. A korszerű elemző megoldások, például a tehermegosztás és a dinamikus útvonaltervezés 10 százalékkal csökkenthetik a kibocsátást, és 30 százalékkal a fajlagos költségeket, illetve a forgalomtorlódást.

A digitalizálást is felgyorsította a járvány

Tavaly Kelet-Európa 27 százalékos haladást ért el az e-kereskedelemben, Románia pedig 30 százalékot. Mégis, nálunk még mindig tíz állampolgárból csupán kettő folytatott digitális vásárlást. A világjárvány nem csak az elektronikus kereskedelmet fejlesztette, hanem a digitalizációt is felgyorsította: 2020 első felében a digitális aláírások száma 500 ezerről 720 ezerre növekedett. A tavalyi második évnegyedben, 2019 hasonló időszakához képest, 42 millióval volt több az elektronikus fizetések száma, és elérte a 720 milliót, miközben a házhoz szállítási megrendelések száma 145%-os fejlődést élt meg. A bankkártyával történő kifizetések nagyvárosokban közel 60%-os, a kisebb településeken 30%-os részarányt értek el. A lakosság 16%- a naponta, 38%-a pedig hetente használ bankkártyát.

Az Országos Adóhivatal (ANAF) Sikkasztás-elhárítási Főigazgatóságának vezetője, Teodor Georgescu szerint a bankkártyahasználat szélesebb körben való alkalmazása folytán visszaszorulhat az adócsalás, ami megkönnyítené a hatóságok munkáját. Victor Negrescu EP-képviselő a lakosság tanfolyamokon való képzését szorgamazza, hogy jobban megismerjék és megértsék az online vásárlás előnyeit, és az unió oktatásra szánt alapjának 10 százalékát is erre szentelné.