Fazakas Lehelé a Filmgalopp-fődíj
A tizenkettedik alkalommal megszervezett Filmgaloppon tizenkét alkotás versenyzett, a szakmai zsűri (Czakó Judit vágó, Kacsó Edith újságíró és Török-Illyés Orsolya színésznő) Fazekas Lehel A menekülés lehetőségei című alkotását ítélte a legjobbnak. Az indoklás szerint a kisjátékfilm bátran kísérletezik a dramaturgiával, a képi megoldásokkal, a dialógusokkal és a vágással. A dokumentarista nyersesség és a játékos szürrealizmus váltakozása télből nyárba, feszültségből humorba vezeti a nézőt, miközben a váratlan filmnyelvi megoldások és az abszurdba hajló történetmesélés újabb rétegekkel gazdagítják a felvetett témát.
Az elismerést a film operatőre, Antal Bence vette át, aki hangsúlyozta, a díj az egész stáb közös munkájának szól.
Zoltáni Barna két díjat is kapott
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság különdíját Zoltáni Barna Ottó című animációja kapta, amely a közönségdíjat is elnyerte. Az alkotás egy macskáról szól, aki megszökik otthonról, útnak indul, és közben olyan elfojtott gyermekkori traumával kell szembenéznie, amelynek létezéséről korábban nem is tudott.
A közönségdíjról a fesztivál nézői szavaztak. Jakab-Benke Nándor, a Filmtett főszerkesztője a díj átadásakor elmondta, a szavazáson több mint 2500 voks érkezett, ezek közül az Ottó több mint 500-at kapott.
A zsűri az idei mezőnyben a generációs konfliktusok, a családi drámák, az irónia és az önirónia, valamint a dráma és a humor változatos megjelenését emelte ki. Az Álarcosbál (r.: Farkas Ágnes Anna) című filmben a látvány, az operatőri munka és a rendezés összhangját méltatták. A Ház a tengeren (r.: Nagy Tünde) és a Lilláéknál (r.: Lukács Gergely) című alkotásokban a családi nézeteltérések és a túlzott anyai gondoskodás ábrázolását, a Klausban (r.: Fazakas Gergely) a kiszolgáltatottság és az elmúlás nehéz témáihoz való empatikus hozzáállást, a Strigoinál (r.: Nagy Márton) pedig a nemzedékek közötti konfliktusok műfaji keretek közé helyezését emelték ki.
A színészi jelenlét szintén meghatározó volt a versenyfilmekben. Török-Illyés Orsolya külön megemlítette a Mari (r.: Kassay Anna), a Hosszú kávé tejjel (r.: Marton Orsolya) és a Madárkám (r.: Condrat Paula) című filmek emlékezetes színészi alakításait. A zsűritagok szerint a kolozsvári egyetemi filmes képzések, a nemzetközi képzési lehetőségek, valamint a Filmtett portálja, fesztiválja, műhelyei és táborai is hozzájárulnak ahhoz, hogy évről évre egyre színvonalasabb alkotások készüljenek Erdélyben.
Fám Erika-díj: Gyöngyösi Lilla kapta az elismerést
A szakújságírói nívódíjat, a Fám Erika-díjat Gyöngyösi Lilla vehette át. A 2021 óta ezen a néven átadott kritikusi díjjal olyan szakember munkáját ismerik el, aki hosszú idő óta színvonalas és kitartó tevékenységével járul hozzá a Filmtett folyóirat, majd a portál munkájához. Az elismerést először 2019-ben adták át.
Jakab-Benke Nándor méltatásában felidézte, Gyöngyösi Lilla 2018-ban kezdett el írni a Filmtettnek, és azóta több mint száz szövege jelent meg a felületen. A méltatás kitért Gyöngyösi Lilla más filmes és kulturális újságírói munkáira is. Hosszú ideig szerkesztette, majd főszerkesztője volt a Filmtekercsnek, emellett többek között a Filmvilág, a Prae, a Kulter felületein is dolgozott, valamint irodalmi szerkesztőként és reklámszövegíróként is kipróbálta magát. Szívesen tudósít nagy filmfesztiválokról, köztük Cannes-ból és Velencéből.
Jakab-Benke szerint a filmkritikus egyik legnehezebb feladata, hogy a képek által kiváltott érzéseket szakmailag megalapozott, pontos megfogalmazásban közvetítse. Úgy vélte, Gyöngyösi Lillának ez azért sikerül, mert szakmai tudása mellett az érzékenységére is hallgat.
A díjazott köszönőbeszédében elmondta, bár azóta sok minden megváltozott, a fesztiválhoz és a folyóirathoz kapcsolódó élményekre, valamint az ott kötött barátságokra jó szívvel emlékszik. Hangsúlyozta, hogy a szakmában az emberi kapcsolatok nélkül semmi sem működne, és a barátságok teszik értékessé az éjszakázással, kutatással és számos film megtekintésével járó munkát.
Márkos Alberté a Sárga csikó
Schneider Tibor laudációjában a filmzene dramaturgiai jelentőségéről beszélt. Mint rámutatott, a zene érzelmeket irányít, tempót diktál, előrevetíti a még nem látható eseményeket, elmélyíti a karaktereket, és a képi montázsok mögött is képzettársításokat teremt – mindezek a tulajdonságok Márkos Albert filmzenéjében is megjelennek, fogalmazott Schneider.
A méltatásban felidézte, hogy a filmzeneszerzés csak egy szelete a zeneszerző sokoldalú tevékenységének, és Márkos Albert nem törekedett feltétlenül arra, hogy bekerüljön a filmiparba. Ennek ellenére a port.hu adatbázisában huszonkét film szerepel a neve mellett, a tényleges szám azonban ennél is magasabb lehet. Munkái között elismert rendezők fesztiváldíjas alkotásai, pályakezdők filmjei és egyetemi vizsgafilmek egyaránt megtalálhatók.
Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója az átadáskor a Filmtettfeszt és a mögötte álló szakmai közeg jelentőségét emelte ki. Úgy vélte, a Filmtett folyóirattól a portálon és a táborokon át a fesztiválig olyan filmes közösség alakult ki, amely a magyar filmek láthatóságát is erősíti. Hangsúlyozta, hogy a Sárga csikó-díjjal nemcsak a rendezői, operatőri, vágói vagy produceri munkát, hanem a film más összetevőinek alkotóit is elismerik. Kósa András László szerint a Sárga Csikó-díj méltó helyre került, és hangsúlyozta Márkos Albert filmzeneszerzői munkájának jelentőségét. Hozzátette, hogy az elismerés nem életműdíj, hanem a további alkotómunkára is ösztönöz.
