Sz. K.
Kolozsváriként jól esett hallani Görgényi polgármester dicséretét, véleménye szerint városunk jó gazdák kezében van, úgy tűnik, az épített örökség megőrzésére fordított figyelem mindkét település szívügye.
Akik pedig már megfordultak a 28 ezer lakosú alföldi fürdővárosban, saját élményeik alapján is megerősíthetik ezt Gyula vonatkozásában. A várszínháznak is otthont adó hatszáz éves gótikus téglavár, a felújított Almásy-kastély és a benne kialakított korszerű látogatásközpont, amelyben – Schönbrunnhoz hasonlóan – holoprojektor segítségével elevenítik fel a letűnt világ urainak és személyzetének életét, csak néhány látványosság, amely szóba került a beszélgetésen. A központi attrakció kétségtelenül a kastély ősparkjában felépített várfürdő, amely nem csupán élményfürdő, hanem gyógykezelési célokra is kiválóan alkalmas – magyarázta a városvezető.
Elmondta, évente mintegy 80 ezren látogatnak a városba, ami vidéki viszonylatban jelentős. A vendégek húsz százaléka külföldi, nagyrészük Romániából származik. A városban is nagyszámú román közösség él, a településen, a várfürdőben mindenhol román feliratok segítik eligazodni a határ innenső oldaláról érkező turistákat. Magam is nem egy alkalommal tapasztaltam – magyaráztam lelkesen a polgármesternek –, hogy ezek a gesztusok gyakran hatásosabbak bármilyen magas szintű diplomáciai erőfeszítésnél…
Tény, jelezte Görgényi Ernő, hogy Románia schengeni csatlakozását követően érezhetően megugrott a romániai turisták száma.
– Januárban jelentősen megnőtt a vendégéjszakák száma az előző év hasonló időszakához képest, amely mindenképpen összefüggésbe hozható a Schengen-csatlakozással. Úgy látjuk, hogy kifejezetten elősegíti a turizmus fejlődését az, hogy a határellenőrzés a korábbi formájában megszűnt – mondta a polgármester.
Kérdésünkre, hogy az idegenforgalomra rendkívül kedvezőtlenül ható világjárványt mennyire érezték meg a fürdővárosban, a városvezető elmondta: esetükben is fokozatosan állt vissza a rend, de más településekhez képest viszonylag rövid idő alatt. A járvány után jött azonban a háború, és az ezzel járó energiaválság, amelynek következtében Magyarországon számos fürdő és szálloda bezárt. Mivel Gyulán az elmúlt évtizedben számos olyan energetikai korszerűsítést végeztek, ami radikálisan csökkenti az energiaköltségeket, szerencsére semmit sem kellett bezárni.
– Gyula 88 méterrel van a tengerszint felett, így nálunk kiválóak a geotermikus adottságok. Ami azt jelenti, hogy több intézményünkben, például az Almásy-kastélyban, az Erkel-emlékházban geotermikus fűtési rendszert építettünk ki, a várfürdő pedig a termálvíz hulladékait hasznosítja – magyarázta.
Megkérdeztük, milyen változásokat tapasztaltak a világjárvány után a vendégek szokásait, igényeit illetően. A polgármester szerint az egyik legszembeötlőbb változás, hogy a turisták gyakrabban, de rövidebb időre utaznak el. Gyulán eddig a turisták átlagosan 3,7 napot töltöttek, most ez 3,2 napra csökkent, viszont a látogatók száma emelkedett.
– Felgyorsult a világ, mi pedig igyekszünk lépést tartani. Nagyon komoly szállásfejlesztés volt az elmúlt időszakban, a gasztronómia területén is jelentős fejlődés figyelhető meg, ezért egyre jobb feltételeket tudunk kínálni azoknak is, akik nem kéthetes gyógykúrára, hanem csak néhány napra érkeznek hozzánk. Nálunk nem a mennyiségi fejlődésben van a lehetőség, hanem a minőségben. Itt van példának a várfürdő, amely nem bővíthető, mivel körbe van építve. Nem tudunk újabb csúzdaparkokat, medencéket létesíteni, a minőséget viszont tudjuk emelni. Továbbra is az a célunk, hogy minél jobb szolgáltatásokat tudjuk nyújtani a vendégeknek a meglévő területen – mondta a Szabadságnak Görgényi Ernő.
