A vasárnapi választás után Marcel Ciolacu miniszterelnök lemondott, tegnap ügyvivő miniszterelnököt nevezett ki az államfő Cătălin Predoiu személyében. Ebben a pillanatban ügyvivő államfője, ügyvivő kormánya és miniszterelnöke van az országnak, ami azt jelenti, hogy a kabinet csak korlátozott hatáskörökkel rendelkezik, csak az ügyvitelre szorítkozhat, nem fogadhat el jogszabályokat, így sürgősségi kormányrendeleteket sem. Ez a politikai bizonytalanság rátevődik a vasárnapi választás eredményére, amely szerint a szélsőségesen nacionalista, populista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje nyert toronymagasan, ezért a döntőben az Európa- és Nyugat-barát Nicușor Dan bukaresti főpolgármesternek alaposan rá kell dolgoznia egy esetleges győzelemre, hiszen csaknem 20 százalékos hátrányt kell ledolgoznia, miközben ellenfelének, Simionnak csak bő 10 százalékot kell hozzátennie az első körben megszerzett csaknem 41 százalékhoz.
Románia túlzottdeficit-eljárás alatt áll, nemrég a nemzetközi hitelminősítők leminősítették hazánkat, így már csak egy lépés választja el attól, hogy a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába kerüljön. Tavaly 8,65 százalék volt az államháztartási hiány, amit a kormánynak 7 százalékra kell csökkentenie az idén. A kabinet az idén is jelentős mértékű hitelt fog felvenni, de a választások után, hétfőn a pénzügyminisztérium sikertelenül bocsátott ki kötvényeket. 500 millió lej kölcsönt akart felvenni a bankoktól, de a minisztérium nem volt megelégedve a bankok által kínált kamattal, sokallva azt, ezért elutasította a bankok által felkínált 295 millió lejt. A hitelintézetek eleve kevesebb pénzt kínáltak fel, így az állam nem tudta volna fedezni a beütemezett teljes hiteligényt. A szaktárca májusban összesen 6,06 milliárd lej hitelt tervez felvenni, amivel az államadósságot akarja törleszteni, illetve az államháztartási hiányt finanszírozni.
A Bukaresti Értéktőzsde hétfőn és kedden is veszteségesen zárt. A tegnapi kereskedést valamennyi mutató csökkenéssel nyitotta. A fő BET index 0,3 százalék körüli veszteséget könyvelt el. Az ebben szereplő vállalatok közül a legnagyobb esést a Fondul Proprietatea, a TransGaz és a NuclearElectrica részvényei szenvedték el. Hétfőn a választási eredményhirdetés utáni első kereskedési napon a bukaresti tőzsde indexei 3 százalékot veszítettek.
Kedden a helyzetet súlyosbította, hogy az euró mind a bankközi piacon, mind a Román Nemzeti Bank (BNR) hivatalos árfolyamán is átlépte az 5 lejes pszichológiai határt, ami azt jelenti, hogy a román valuta leértékelődött az euróval szemben, de a dollárral szemben is gyengült. A BNR középárfolyama szerint egy euró 5,0378 lejt ért, 6,03 banival (1,21 százalékkal) többet, mint az előző napi árfolyam szerinti 4,9775 lej. Az amerikai dollárhoz képest is gyengült a lej, ennek árfolyama 6,14 banival (1,40 százalékkal) 4,4517 lejre nőtt az előző napi 4,3903 lejes értékhez képest. A svájci frank árfolyama 6,54 banival (1,23 százalékkal) 5,3932 lejre nőtt az előző napi 5,3278 lejes értékhez viszonyítva. Az arany grammonkénti ára a hétfői 466,0411 lejről 483,5504 lejre emelkedett kedden. Az euró árfolyama tegnap délután 5,1 lejre nőtt a bankközi piacon, ami további leértékelődést vetít előre.
A lej értéke nem gyengült olyan jelentős mértékben az euróval szemben, de ez csak annak köszönhető, hogy a BNR alaposan rásegített arra, hogy az árfolyam ne szálljon el. Kiderült, hogy a jegybank 2 milliárd eurót (10 milliárd lej) dobott piacra egyetlen napon azért, hogy mérsékelje a lej árfolyamának csökkenését. Elemzők emlékeztettek: lehetett számítani arra, hogy a lej túllépi ezt a pszichológiai határt az euróval szemben, hiszen már nagyon hosszú ideje mozgott körülötte. Maga Mugur Isărescu, a jegybank kormányzója is figyelmeztetett tavaly év végén, hogy az elnökválasztás után következhet be az 5 lej fölötti euró árfolyam. A lej gyengülése az exportőröknek jó hír, de az importőröknek nem, mert ez azt jelenti, hogy drágítaniuk kell a termékeket, ami az infláció növekedéséhez járul hozzá. Románia egyébként is sok mindent importál, ezért a gyenge árfolyam a lakosságra is jelentős mértékben hat. Az albérletet és szolgáltatásokat euróban megállapított lej tarifákban fizetők is rosszul járnak a hazai fizetőeszköz gyengülésével.
Minderre rátevődött az, hogy a legutóbb jegyzett évi 5,90 százalékról 6,08 százalékra nőtt tegnap a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb, a ROBOR. A múlt év elején 6,21 százalékos volt a három hónapos ROBOR. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6 százalékról 6,16 százalékra, a 12 hónapos ROBOR 6,09 százalékról 6,23 százalékra nőtt.
