Az ingatlanpiacra is negatívan hatott a rendszer meghibásodása
Az Országos Telekkönyvi és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) honlapja július 14-e óta nem használható. Szinte egy hónap elteltével, kedden délután kezdték fokozatosan újraindítani az e-Terra informatikai rendszert, amely, a hivatal közleménye szerint, az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási ügyintézés egyik legfontosabb digitális rendszere. A hivatal honlapján kedden kitett közlemény ellenére azonban, sokan továbbra sem tudtak belépni a rendszerbe.
A kormány szerdán arról tájékoztatott, hogy ismét hozzáférnek a rendszerhez a kataszteri munkák elvégzésére jogosult szakemberek, az igazságügyi szakértők és a végrehajtók, a közjegyzők pedig igényelhetnek az e-Terrán keresztül telekkönyvi kivonatokat. Továbbá bárki igényelhet tájékoztató jellegű telekkönyvi kivonatot, az igénylés intézhető személyesen a kataszteri hivatalok ügyfélszolgálatain, vagy online, az e-Terra rendszerhez hozzáférő szakemberek (közjegyzők, kataszteri földmérők) segítségével. A kormány ugyanakkor pontosította, hogy csak az e-Terra rendszert indult újra. Az ANCPI többi online platformját – köztük a MyEterra rendszert és a Geoportált – a következő időszakban indítják újra, a pontos időpontról előzetesen tájékoztatni fogják a nyilvánosságot – írta az Agerpres hírügynökség.
A kataszteri hivatal informatikai rendszerének leállása sok mindent ellehetetlenített, így például nem lehetett ingatlan-adásvételi szerződéseket kötni, nem folytathattak le olyan hagyatéki tárgyalásokat, amelyek tárgya ingatlan, nem jegyezhettek be, illetve nem törölhettek jelzálogokat, stb. A súlyos probléma tehát nemcsak a földmérőket érintette, hanem mindenkit, akinek ingatlanügye volt folyamatban. Nem lehetett telekkönyvi kivonatot igényelni vagy új kataszteri dokumentációt leadni, késtek a telekkönyvi eljárások, adásvételt sem zárhattak le, mert a közjegyzők nem fértek hozzá a nyilvántartáshoz, stb.
Sztranyicki Szilárd: komoly jogviták alakulhatnak ki
„Ilyesmire még nem volt példa. Az ANCPI informatikai rendszerének leállása hatalmas káoszt okozott, és továbbra is komoly fennakadásokat eredményez. Az ingatlanokra vonatkozó ügyletek jelentős része gyakorlatilag leállt. Tudomásom szerint nem a tulajdoni adatokat tartalmazó adatbázis sérült, hanem az azt kiszolgáló virtualizációs infrastruktúra egy része. Rendkívül nagy a bizonytalanság, hiszen rengeteg ingatlanügyletet kellett volna lezárni” – nyilatkozta érdeklődésünkre Sztranyiczki Szilárd ügyvéd, egyetemi oktató.
A szakember szerint a helyzetet tovább súlyosbította, hogy az új építésű lakások esetében eredetileg július 31-én járt volna le a 9%-os kedvezményes áfa alkalmazásának határideje, így augusztus 1-jétől az érintett ingatlanok esetében a 21%-os általános áfakulcs vált volna alkalmazandóvá. „A parlament végül úgy rendelkezett, hogy a kedvezményes áfa alkalmazásának határidejét 2026. szeptember 30-ig meghosszabbítják azokban az esetekben, amelyek megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az eredetileg 9%-os áfára jogosult vásárlók akkor se veszítsék el ezt a kedvezményt, ha az ANCPI rendszerének leállása miatt nem tudták határidőre lezárni az ingatlanvásárlást” – magyarázta a szakember.
Sztranyiczki Szilárd ügyvéd, egyetemi oktató szerint komoly jogviták is kialakulhatnak, hiszen ha az ingatlan-adásvételi szerződésekben konkrét határidőket rögzítettek, felmerül a kérdés: ki viseli a határidők túllépésének jogi következményeit?
“Az állam nem teljesítette a feladatát”
“Az eset rámutatott arra is, hogy az állam digitális infrastruktúrájától ma már alapvetően függnek az állampolgárok jogainak gyakorlati érvényesítési lehetőségei. Lehet valakinek érvényes tulajdonjoga vagy szerződése, de ha az állam informatikai rendszere nem működik megfelelően, a tulajdonjog gyakorlása komoly jogi és adminisztratív akadályokba ütközhet.
Komolyan el kellene gondolkodni a vészüzemmód kialakításán, illetve olyan biztonságosabb rendszerek bevezetésén, amelyek még egy esetleges kibertámadás esetén is lehetővé teszik az alapvető szolgáltatások folyamatos működését. Mindenképpen szükség lenne olyan megoldásokra, amelyek garantálják az ingatlan-nyilvántartás zavartalan működését. Véleményem szerint az állam ebben a helyzetben nem tudta maradéktalanul teljesíteni a törvényben meghatározott feladatát, ezért tartok attól, hogy a jövőben jogviták sora alakulhat ki.
Felmerül a kérdés: ki vállalja a felelősséget a rendszer működésképtelenségéért? Felelősségre vonható-e az állam az ebből eredő károkért? Azok számára merülhet fel a jogi fellépés lehetősége, akik már elindítottak egy ingatlanügyletet, adásvételi folyamatot vagy hitelkérelmet, és a rendszer leállása miatt nem tudták azt határidőre lezárni.
Amennyiben a rendszer működése a héten fokozatosan helyreáll, az sem jelenti azt, hogy az ingatlan-nyilvántartási szolgáltatások azonnal és teljes körűen visszatérnek a korábbi működéshez. A mostani helyzet egyértelműen megmutatta, hogy az eddig alkalmazott rendszerek nem nyújtottak megfelelő biztonságot egy ilyen súlyos kibertámadással szemben. Az államnak ezért a jövőben sokkal komolyabb technikai és biztonsági megoldásokat kell bevezetnie annak érdekében, hogy az ingatlan-nyilvántartási rendszer biztonságosan és folyamatosan működhessen” – mondta Sztranyiczki Szilárd.
Bónis Endre: az ingatlanpiac alapja a jogbiztonság
Bónis Endrétől, a Reform ingatlaniroda tulajdonosától arról érdeklődtünk, hogyan érintette az ingatlanpiacot a telekkönyvi hatóság informatikai rendszerének a leállása.
„A kataszteri rendszer leállása egyértelműen negatívan érinti a kolozsvári ingatlanpiacot. Talán soha nem tapasztalt „nyugalom” van jelenleg a piacon, de ezt semmiképpen nem pozitív értelemben mondom: a szereplők kivárnak, mindenki óvatosabb és szkeptikusabb lett. Nem a kereslet tűnt el egyik napról a másikra, hanem a biztonságos tranzakciók lebonyolításának egyik alapvető feltétele vált bizonytalanná. A mi irodánk működését is teljesen felborította a helyzet. Az elmúlt időszakban több esetben magánokirati formában kötöttünk előszerződéseket, természetesen megfelelő biztosítékok mellett, hogy a felek szándékát és a kialkudott feltételeket legalább rögzíteni tudjuk a rendszer helyreállásáig. Jelenleg elsősorban a bérleti piaccal tudunk foglalkozni, de még ott is fokozott óvatosság szükséges. Normális körülmények között bérbeadás előtt is ellenőrizzük az ingatlan aktuális tulajdoni helyzetét és a bérbeadó jogosultságát. Most ezt különböző nyilatkozatokkal és szerződéses biztosítékokkal próbáljuk részben pótolni, például a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlant időközben nem idegenítette el, és a tulajdoni viszonyokban nem következett be változás. Ezek azonban szükségmegoldások. Az ingatlanpiac alapja a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és az ellenőrizhető tulajdoni helyzet. A jelenlegi állapot ezek közül egyiket sem erősíti, és semmiképpen nem egy stabil, jól működő ingatlanpiac feltételeit biztosítja – nyilatkozta a Szabadságnak Bónis Endre.
